Tíz szerző tíz első prózakötete verseng az idei Margó-díjért, mi pedig sorra be is mutatjuk őket. Sára Júlia, Totth Benedek, Bíró Zsófia, Babiczky Tibor és Mán-Várhegyi Réka után Kollár-Klemencz László mesélt a legfurcsább olvasói reakcióról, egy meghatározó amerikai kötetről és egy széttett lábú tanárnőről. Az október 10-én első alkalommal kiosztandó díj nyertesének első könyve a Főváros 500 ezer forintos összdíja mellett kereskedelmi és médiatámogatást kap a karácsonyi időszakban a Bookline online és offline felületein, próbafordítást készít belőle a Balassi Intézet, illetve az Aegon-díj győztese mentorként segíti a szerzőt.
A könyvről:
Májusban kisebb sokkot kaphattak azok a férfiak és nők, akik rajongva kedvelik a Kistehén énekesét, Kollár-Klemencz Lászlót. A híres frontember kiadta első prózakötetét Miért távolodnak a dolgok? címmel, aminek a borítóján farönkök között ül görnyedten. Új természeti írásokat kezdett írni, a városi pörgésben a dolgok helyes rendjét nem találó főszereplője, Toszka a lovak és a kecskék között találta meg nyugalmát és számítását. A Miért távolodnak a dolgok? című kötet elbeszéléseiben Kollár-Klemencz egy kezdő író sebezhetőségét cipeli magával, ami jól áll neki. Ahogy zenéjében, úgy írásában is hangsúlyos szerepet kap a flow, akár úgyis, hogy saját hibáit is feltárja. Nyáron a kritikámban ezt írtam, most sem gondolom másképp: "A Miért távolodnak a dolgok? című könyv főszereplője, Toszka végtelenül egyszerű ember, mint egy Cormac McCarthy-regény hőse a vadnyugaton: a város és a természet között él félúton. Olyan lassú folyású próza született, hogy rögtön az első novellában elviszik a kakukkosórát a szerelőhöz, mert Toszka úgy érzi, siet. Ebben a világban olyannyira lelassul az élet, a szerelem, a barátság és a halál, hogy Kollárnak van ideje mindent megfigyelni és megérteni: magához lassította a világot".
Hány évesen írtad meg az első novelládat, történetedet, melyet már úgy mutattál meg másoknak, hogy azt irodalomnak tartottad?
Kb. ötven.
Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?
Az irodalomtanárnőm, aki a hetvenes években a tanári asztalon ülve széttett lábakkal felolvasta a fogalmazásomat az osztálynak, okulásul: hogyan nem szabad fogalmazni.
Fotó: Valuska Gábor
Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?
Egy amerikai kötet, amit egy kinti Kistehén-turnén vettem le a könyvtár-kávézó polcáról, ahol koncerteztünk. Új természetírások voltak benne, ez is volt az anyag címe, és mai amerikai novellák gyűjteménye volt, ahol a természet erősen jelen volt.
Mit vártál az első könyvtől?
Megismerni közelről egy másik közeget, embereket. Belekukucskálni abba, hogy milyen is írónak lenni, itt Kelet-Európában. Extra.
Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?
A borítót.
Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?
Édesanyámnak mutattam meg, ő tette számomra is elfogadhatóvá azt a dolgot, hogy írok, ő erősített meg ebben igazán, hogy van értelme.
Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? - Új természetírások
Magvető, 2015, 192 oldal, 2990 HUF
Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?
Egy néni a Vörösmarty téren... Kaptam tőle egy kis cetlit, amin arra kért, hogy segítsek az embereknek, mert én képes vagyok nekik segíteni.
Mi volt az első regény, amit elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?
Tüskevár. Ha nagy leszek Matula bácsi leszek.
Olvassatok bele a kötetbe:
