Karinthy Márton kamaszos lázadásból viszonylag későn kezdett olvasni

Karinthy Márton kamaszos lázadásból viszonylag későn kezdett olvasni

Gondolta volna, hogy Karinthy Frigyes unokája sokáig nem szeretett olvasni, ellenben rajongott a függönyökért? A színházalapító-rendező Karinthy Mártonról új könyv jelent meg, amely a legendás család utolsó férfi leszármazottjának pályáját és életét örökítette meg.

Könyves Magazin | 2020. június 17. |

Portrékötet jelent meg Karinthy Mártonról, a Karinthy Színház tavaly ősszel elhunyt alapító-rendezőjéről. A Na, pupák! című kötet szerzője, Czeiner-Szücs Anita még életében számos interjút készített a budai Karinthy Színház igazgatójával, a második világháború utáni első magánszínház direktorával, aki beengedte őt színháza legkisebb zugába, legkedvesebb szobájába, hogy felnyissa a legendákkal teli kincsesládáját. A szerző célja egy olyan portrékötet megírása volt, amely saját jogán szól Karinthy Mártonról és pályájáról. Nem Friciről, nem Ciniről, nem Gabiról: hanem - ahogy kérte és ahogyan közeli ismerősei hívták - Marciról.

Czeiner-Szücs Anita
Na, pupák! - A Karinthy, aki színházat csinált
Flaccus Kiadó, 2020, 223 oldal

„Könyveiben és korábbi interjúiban is kifejtette, hogy egész életében cipelte a karinthyság keresztjét. Bizonyítani szerette volna tehetségét, ami nem volt könnyű nagyapja és édesapja mellett” - idézte fel Czeiner-Szücs Anita. Karinthy interjúiban elmondta azt is, hogy ezt a keresztet soha nem tudta letenni, de - tette hozzá - ennek végső soron jó oldala is volt, hiszen inspirálta. A Kossuth-díja után azt mondta, hogy az elismerés fontos stációt jelentett az életében: „Most nem leejtem, hanem még erősebben szorítom a keresztet, amit végre könnyebbnek érzek. Már büszkén tudnék őseim szemébe nézni. Eszembe jut egy karikatúra a Ludas Matyi című újságból. Ezen Karinthy Frigyes egy felhőről néz lefelé – amikor a Verpeléti útból Karinthy Frigyes út lett – és azt mondja apámnak: Na, pupák, ezt csináld utánam! Most már talán én is mondhatnám: Na, pupák…!”

Mutatunk néhány érdekességet a könyvből:

  •  Karinthy Márton saját bevallása szerint kamaszos lázadásból, kortársaihoz képest viszonylag későn kezdett el kedvtelésből olvasni. Később bezzeg mániákus könyvmolyként kutatta a drámairodalom kincseit: az olvasás rabul ejtette.
  • A színházigazgató éveken át fel volt háborodva, amiért édesapja, Karinthy Ferenc novelláiban “kiteregette” ügyes-bajos dolgait. Élete második felében mégis a Marci című írást tartotta az egyik legszebbnek.
  • A második világháború utáni első magyar magánszínház megalapítója már gyerekként is álmodozott arról, hogy olyan helyen nyitja meg teátrumát, ahol eddig sosem volt. Úgy vélte, a budai Karinthy Színház beteljesítette álmát.
  • Karinthy Frigyes művei közül a kevésbé ismert verseit szerette leginkább, melyekből kitűnt a vátesz próféta alakja. Kedvenc verse a Karácsonyi elégia volt.
  • Karinthy Márton szerint egy színházi előadás olyan, mint egy neveletlen gyermek, aki saját életet akar éli, és rendezőként neki kell odáig juttatnia, hogy “a közönség pátyolgassa tovább”.
  • Sokáig ellenkezett elkerülhetetlen írósorsa ellen, ám az ő életében is eljött az a pillanat, amikor eldöntötte, tollat ragad, könyvet ír. Így született az Ördöggörcs című kétkötetes mű, amely nagybátyja Karinthy Gábor életén keresztül mutatja be a karinthyság napos és árnyékos oldalát.
  • Kevesen tudják, de Karinthy Márton színházifüggöny-mániás volt. Nagy becsben tartotta első függönyét, amelyet nagymamája vett és varrt meg.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Meghalt Karinthy Márton

...
Nagy

Karinthyként meg kellett találnom a saját hangomat

...
Hírek

Új kiadásban jelenik meg az Ördöggörcs

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.