NOS4A2: Karácsonyország bezárja kapuit

NOS4A2: Karácsonyország bezárja kapuit

Charlie Manx Karácsonyországában nincsenek boldogtalan gyerekek: az örök hó és szórakozás birodalmában mindenkinek fülig ér a szája, azt csinál, amihez kedve van, és felnőttnek, Manxon kívül persze, legfeljebb apró darabokban van helye. Manx ártatlan lelkekre vadászó, kortalan lény, aki ezúttal emberére talál a Kölyök személyében. Kettőjük küzdelmét állítja középpontjába a Joe Hill azonos című regényéből készült televíziós sorozat, amely a második évadával a könyv történetének végére ért. Bár az alkotók nem titkolt célja egy filmes univerzum megteremtése volt, az esetleges folytatásokból a gyártó AMC Networks, köszöni szépen, nem kér. (A cikkben helyenként spoileresek leszünk!)

Bányász Attila | 2021. április 02. |
Joe Hill
NOS4A2
Ford.: Uram Tamás, Gabo, 2019, 750 oldal
-

Joe Hill harmadik könyve, a NOS4A2 nagyot merít az atyai örökségből. Stephen King fiának bizonyára nem kellett a szomszédba mennie ihletért: hiába érződik rajta haloványan az Az, a Christine, A talizmán vagy épp az Álom doktor hatása, mégiscsak egy összetéveszthetetlenül egyedi történet, amit a „királyi” nevet elhagyó Joe Hill hívott életre. Azért az atyjának szánt tiszteletkörök tetten érhetők benne: nemcsak a könyvmonstrum 750 oldalas (az Európa kiadásában 900!) terjedelmében, hanem az egybenyitott könyvuniverzumában. Mind saját korábbi (lásd: A szív alakú doboz), mind apja könyveinek a világát összemossa (lásd: az Amerikai Egyesült Inszképek térképét, ahol Maine mellett a „Pennywise Circus” elnevezés szerepel vagy ahogy Karácsonyország éppúgy Colorado hegyei között fekszik, akárcsak a Ragyogás Panoráma Hotele). Ha már térkép: a könyv illusztációi sokat dobnak az összképen, amelyek ahhoz a Gabriel Rodriguez nevéhez fűződnek, akivel közösen készítették az egészen zseniális Locke&Key képregényt. Nem mehetünk el szó nélkül Uram Tamás parádés fordítása mellett sem, aki olyan frappáns szójátékokkal gazdagította a kötetet, mint az Elaltat Lak vagy a Nelegyenúgyok Temetője.

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt - Könyves magazin

Miért szeretünk borzongani? Mitől jó egy horror, és mi lehet Stephen King sikerének titka? Vajon mit takarhat pszichológusszemmel a „ragyogás” képessége? Mely lélektani tényezők és hogyan kapnak szerepet King műveiben, és mit olvas ki belőlük egy praktizáló pszichológus? A Stephen King és a horror lélektana virtuális előadásán jártunk.

Hill azt is megtanulta az apjától, hogyha a természetfölöttiről írsz, alapozd meg egy hiteles kerettörténettel. Ez a sztori pedig Vic-é, a szegény és elhanyagolt Kölyöké - az ő felnövésének tanúivá válunk, miközben két keréken robog téren és időn át a végzete felé. Ez a végzet pedig Karácsonyországba szólítja, amely valaki más fejében létezik; ám a gyerekek számára, akiket ez a bizonyos Charlie Manx elrabol, nagyon is valóságos. Egy 1938-as Rolls Royce Wraith-tel képes átkelni a valóság és a képzelet határán, de ennek ára van: az autó a gyerekek lelkével táplálkozik, és múlandó fiatalsággal hálálja meg az egzotikus ínyencfalatokat tulajdonosának. Erre utal az autó rendszámának szójátéka: a NOS4A2 olvasata az angol számnevek alapján „nosferatu”, ami egy 1922-es némafilm vámpír címszereplőjére utal (ha a számok helyére behelyettesítjük az angol ABC megfelelő betűit, visszafelé olvasva a BAD SON, azaz „rossz fiú” kifejezést kapjuk). Manx és a Kölyök útjai keresztezik egymást, és évtizedeken átívelő küzdelembe bonyolódnak. Az esélyek kiegyenlítéseképp Vic-nek is akad trükk a tarsolyában: egy képzeletbeli hídon át bárhová el tud jutni a valóságban.

Nos4a2: Karácsonyországban csak a gonosznak jár ajándék - Könyves magazin

Valahol ironikus, hogy Joe Hill éppen azzal a könyvvel lép ki végleg az apja árnyékából (legalábbis a prózában: képregényben már letette a maga magnum opusát a szenzációs Locke and Keyjel), amely a leginkább hasonlít idősebb Joe Hill klasszikus műveire.

„Mindenki két világban él. Van a való világ, az összes idegesítő tényével és szabályával. A való világban sok minden igaz, és sok minden nem. A való világ alapvetően szívás. És van a másik világ, az emberek fejében. Ez az inscape, a gondolt világ. A gondolt világban – inszképben – minden ötlet tény. Az érzelmek ugyanolyan valósak, mint a gravitáció. Az álmok olyan nagy hatásúak, mint a történelem. A kreatív emberek, mint az írók, plusz Henry Rollins, az idejük nagy részét az inszképjükben töltik. Az erős kreatívok viszont egy kés segítségével átnyisszanthatják a válaszfalat, és egybenyithatják a két világot. A bringád… a betűdominóim… nekünk ezek a késeink.”

Jami O’Brien számos sorozatban dolgozott már, vezető forgatókönyvíróként azonban a NOS4A2 az első projektje. Joe Hill történetét karakterdrámaként igyekezett megközelíteni, nem véletlenül lett az első évad Vic McQueen, a Kölyök coming-of-age sztorija, egy természetfölötti elemekkel megtűzdelt tinidráma. Az egész sorozatra jellemző, de talán leginkább Vic tinikori útkeresésében érhető tetten igazán, ahogy O’Brien fejest ugrik a karakterek lelkivilágába, és motivációikat boncolgatva hosszan elidőz a mélyben.

-

A Wraith és Vic, a Kölyök összeakasztják a bajszukat (Ashley Cummings)

Vic drámájának része származása: az amerikai munkásosztályt bizony jobban sikerült megjeleníteni a képernyőn, mint a Vidéki ballada egy amerikai álomért könyvadaptációjában. A Kölyök a mélyszegénység 22-es csapdájában ragad: rajztehetsége révén művészeti suliról ábrándozik, de szüleinek nincs pénzük tandíjra, az ösztöndíjhoz pedig valamelyik szülő adóbevallása szükséges, de aki feketén dolgozik – mert máshogy nem alkalmazzák –, az ne is várjon a rendszertől támogatást. Vic sem anyagi, sem érzelmi téren nem számíthat széthullófélben lévő családjára: „Sose menj férjhez, és ne legyenek gyerekeid!”, táplálja belé a transzgenerációs utasítást az alkohol- és dühkezelési problémákkal küzdő apja, nem is sejtve, valójában mennyire determinálja ezzel lánya életét.

"- Szerinted nem lesz baj? Nem félsz, hogy..
- Mitől? Hogy felrobbantod az életem? Elkéstél, anya! Már megtettem helyetted."

A Kölyöknek nem marad más, mint a két kerék: a könyvben kerékpáron, a filmváltozatban – itt Vic idősebb, már középsulis – motoron menekül el a családon belüli erőszak és a sorstalanság elől, képzeletben rést hasítva a valóság szövetén, hogy világokat kössön össze. Erre figyel föl Charlie Manx, aki ártatlanok lelkével tartja formában magát. Manx különc figura, aki önzőségének rabja: saját olvasatában ő a gyermekek megmentője, aki csonka családok elhanyagolt porontyait menti át az örök játék és vidámság birodalmába, Karácsonyországba. A második évadban jobban megismerjük Manx motivációit és az egyéni kis poklát, melyeket a regény néhány mondatából bont ki eredettörténetté O’Brien és stábja.

-

Charlie Manx színeváltozása - Zachary Quintót olykor négy órán keresztül sminkelték

A Kölyöknek és Manx-nek is akadnak segítőtársai. Bing Patridge figurája valósággal újjászületett a képernyőn: míg a könyvben szimpla gázálarcos őrült, aki Manx segítségére van a gyerekek elrablásában, és az édesanyák, mondjuk úgy, „elaltatásában”, addig O’Brienéktől nemcsak saját eredetsztorit kapott, hanem zseniális húzással összekötötték figuráját A Kölyökkel. „Régen azt hittem, azért vagyok nagy, mert sok bennem a bánat”, foglalja össze a gyerekkorát szomorúan. Tragédiája esendővé és szánalomra méltóvá teszi Bing figuráját, Ólafur Darri Ólafsson pedig élete egyik legjobb alakítását nyújtja a szerepében.

„Ezért vagyunk különlegesek, Bing! Nem mentettek meg minket. Sem az ártatlanságunkat. Hát mit is keresnénk mi Karácsonyországban, az öröm és a csodák világában? Ott már nincs helyünk. De mivel számunkra már késő, tudjuk, mennyire fontos megmenteni azokat, akiknek még nem az.”

-

Manx és Bing a backstage-ben egy NOS4A2-kötettel (Zachary Quinto és Ólafur Darri Ólafsson)

Hasonló megoldással éltek a Vic-et mentoráló Maggie karakterével, aki maga is különleges képességgel bír: scrabble betűi csalhatatlanul avatják be őt a meztelen igazságba. Maggie és az FBI-ügynök, Tabitha kapott egy trendi melegszálat, párosuk érdemben hozzátesz a sorozathoz.

Bár a széria a Charlie Manx-et kiválóan alakító Zachary Quinto (a Star Trek-filmek Spockja, a Hősök-sorozat gonosz Sylarje) nevével fémjelzett, a színésztől ellopja a show-t Ashleigh Cummings. A Kölyköt megformáló színésznő élete alakítását nyújtja, aki éppolyan könnyedén megtalálja a helyét az első évad tinidrámájában, mint a második évad darabjaira hulló anyafigurájában. A sorozat egyik felében Vic karaktere előtt végérvényes döndüléssel csapódnak be az ajtók, hogy a másikban – ahogy az már lenni szokott – újak táruljanak fel. De „nagy átvágás anyának lenni: ha gyereket szülsz, mindent elveszítesz, mert túszul ejt a szeretet: egy olyan terrorista, aki nem nyugszik addig, amíg a teljes jövődet fel nem adod a kedvéért”.

-

Vic McQueen, a Kölyök szerepében Ashley Cummings

Vic a második évadban képtelen menekülni a múlttól, Karácsonyország még onnan is utána nyúl, és megmérgezi a jelenét. A transzgenerációs hatások kimozdíthatatlan sorspályán tartják, és a szorongás elől az alkoholba menekül. Ez a kéretlen atyai örökség azonban megfoghatatlan messzeségbe sodorja családjától. Manx még mindig jelen van, kettejük párharca egy helyen érhet csak véget: a vénember fantáziavilágában.

"A sok tabletta, amit szedek, papírnehezék csak. Nem csinálnak mást, mint hogy helyhez szegezik a kitalációimat. De attól azok még ott vannak, és valahányszor erősebb szél támad, érzem, hogy repesve próbálnak szabadulni."

Hiába állítja saját ifjúkori énjével szembe magát a Kölyök, és hiába kap eredetsztorit Manx, a második évadra a drámai szál ellaposodik. Előtérbe kerül – talán felsőbb utasításra – az akció, meg Vic és Manx gyermekei, akik kivétel nélkül rém idegesítőek. Legszívesebben magunk zárnánk rájuk, eldobva a kulcsot, Karácsonyország kapuját. Az akciójelenetekben a sorozat nem jeleskedik: pedig a második évad közepén egy rész erejéig megidézik a könyv váltott szemszögeit, Tarantino Jackie Brownjához hasonló módon más és más nézőpontból mutatva meg ugyanazt a jelenetet, de az erőtlen és ritmustalan vágás hazavágja az egészet. Az évad második fele tele van üresjárattal, a nézőnek úgy kell átküzdenie magát az epizódokon, hogy a kiábrándító végkifejletet követően a gyártó tévétársasággal versengve szórja a földet a sorozatra.

-

Charlie Manx, a lánya, Millie és álmaik netovábbja, Karácsonyország (Zachary Quinto és Mattea Conforti)

Az első évadban helyet kap egy bár, ahol megannyi különleges képességű antagonista ad egymásnak légyottot. Poénnak remek, ahogy feltűnik többek közt egy bohóc is piros lufival a kezében, tiszteletadásként Stephen King felé. Ám a készítők nem álltak meg itt, és filmes univerzumban gondolkodva próbáltak többet kihozni ebből a bárból. Az alapötlet lehetett volna akár jó is, a megvalósítás azonban unalomba fúlt. Szemben Joe Hill és C. P. Wilson III közös képregényével, a Wraith: Welcome to Christmaslanddel, amely hét epizódban mesél a NOS4A2 előzményeiről. Valahogy így kell kitágítani az univerzumot!

Orvos-Tóth Noémi: A trauma a lélek földrengése [Összekötve podcast] - Könyves magazin

Az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt. Orvos-Tóth Noémivel majd egy évvel ezelőtt, a Slow Art Day kapcsán a slow life mozgalomról, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről beszélgettünk.

A NOS4A2 televíziós sorozata meglepően éles képet fest föl a munkásosztályról, miközben zsákutcástól megmutatja a kamaszkor bizonytalan (ki)útkeresését, kendőzetlenül beszél a családon belüli erőszakról és a függőség különböző formáiról, valamint az életünket befolyásoló transzgenerációs hatásokról. Mindezt természetfölöttibe ágyazva. Ódzkodik az olcsó jump scare-ektől (máshogyan hozza ránk a frászt), viszont, különösen a második évadban, megmerül a testhorrorban. Ügyesen építkezik az első évadban, hogy szisztematikusan darabjaira hulljon a másodikban. A sorozat a könyv történetének végére ért, de a készítők úgy zárták, hogy kiskapukat hagytak egy esetleges folytatásnak. Nem kérünk belőle. Joe Hill történetei mozgóképen az apja, Stephen King adaptációihoz hasonlóan karakterdrámaként igazán működőképesek. Karácsonyország egyelőre jobb, ha csak papíron tárja szélesre kapuit.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A NOS4A2 örök boldogságot ígér a gyerekeknek

...
Kritika

Nos4a2: Karácsonyországban csak a gonosznak jár ajándék

...
Általános cikkek

Megjelent Joe Hill új regénye, a NOS4A2

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Versterápia: „Hosszú nyár volt vagy rövid volt, a juss,/ egy kandallóban ég a július.”

...
Hírek

Járd végig Charles Dickens otthonát szobáról szobára!

...
Nagy

A szépirodalom olvasása szociálisabbá tesz és segíti a szociális érzékenyítést

...
Beleolvasó

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

...
Hírek

Nézz bele a Frida Kahlo műveit összegyűjtő gyönyörű albumba!

...
Hírek

Csak női írók könyveit árusítja egy skót könyvesbolt

...
Hírek

Kazuo Ishiguro és Rachel Cusk is esélyes a 2021-es Booker-díjra

...
Hírek

Dexter 8 év után álnéven tér vissza, de a bűntudat és a gyilkolási vágy a régi

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.