Megváltozik a magyarérettségi 2023-tól

Megváltoznak a középszintű írásbeli magyarérettségi vizsgakövetelményei 2023-tól. A részletes vizsgakövetelményeket tavasszal teszik közzé. A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint főleg az írásbeli érettségi fogalmazási feladatait érinti majd a változás. A szakemberek aggódnak, hogy ez nagy visszalépést jelent majd, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe.

fk | 2021. február 22. |

A nyilvánosságra hozott anyagok szerint középszinten eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás az első feladatlapból, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Illetve eltűnik az összehasonlító szövegalkotás is a második részből, helyette témakifejtő esszé választható majd.

A jelenlegi rendszerben a középszintű magyar feladatlap első része egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. Ebben vagy egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot kell választaniuk az érettségizőknek. Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell szintén egyet választani. Ez lehet vagy egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű megadott szempontú összehasonlító értelmezése. Ez azonban a tervek szerint megváltozik 2023-tól.

Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Telexnek azt nyilatkozta a változtatásokról, félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, és háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei, így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást. Szerinte az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás eltűnésével a modernizációs szándék halványodik el, hiszen már a középszintű érettségi 2005-ös bevezetésekor az volt a koncepció, hogy a középszintű, azaz nem szakirányú érettségi nem az irodalomtörténeti ismeretek elsajátítását, hanem a kommunikációs-szövegértési-szövegalkotási és a műértési-műértelmezési képességet méri.  Furcsának találta azt is, hogy a 21. században nem lesz elvárás az érettségin az, hogy érvelni tudjanak a diákok, vagy olyan hétköznapi szövegeket meg tudjanak fogalmazni, mint mondjuk egy motivációs levél. Szerinte a magyartanításban így háttérbe szorul a kommunikációközpontú nevelés. Az összehasonlító műelemzés kiesésével pedig félő, hogy a műértelmezés egyértelmű hangsúlya háttérbe szorul. A szakember szerint az elsőszámú cél az lenne, hogy a diákokkal megszerettessék az olvasást. Valószínű azonban, hogy a lexikális ismeretek előtérbe kerülése az érettségin ezt háttérbe szorítja majd, és arra kényszeríti a tanárokat, hogy az új Nemzeti Alaptantervben megjelenő iszonyatos tananyagmennyiséget próbálják átadni.

Forrás: Eduline/Telex

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről szóló feladatokat kaptak az érettségizők

Az első információk szerint eléggé érettségizőbarát szöveget kaptak a ma vizsgázó diákok. A műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés pedig egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódik.

...
Hírek

Wass Albert és Szabó Magda is nagyobb hangsúlyt kap az új alaptantervben

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

David Attenborough és Vilmos herceg megalapította a “Zöld Nobelt”, ezek a projektek kapták idén

...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!