A nyilvánosságra hozott anyagok szerint középszinten eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás az első feladatlapból, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Illetve eltűnik az összehasonlító szövegalkotás is a második részből, helyette témakifejtő esszé választható majd.
A jelenlegi rendszerben a középszintű magyar feladatlap első része egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. Ebben vagy egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot kell választaniuk az érettségizőknek. Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell szintén egyet választani. Ez lehet vagy egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű megadott szempontú összehasonlító értelmezése. Ez azonban a tervek szerint megváltozik 2023-tól.
Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Telexnek azt nyilatkozta a változtatásokról, félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, és háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei, így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást. Szerinte az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás eltűnésével a modernizációs szándék halványodik el, hiszen már a középszintű érettségi 2005-ös bevezetésekor az volt a koncepció, hogy a középszintű, azaz nem szakirányú érettségi nem az irodalomtörténeti ismeretek elsajátítását, hanem a kommunikációs-szövegértési-szövegalkotási és a műértési-műértelmezési képességet méri. Furcsának találta azt is, hogy a 21. században nem lesz elvárás az érettségin az, hogy érvelni tudjanak a diákok, vagy olyan hétköznapi szövegeket meg tudjanak fogalmazni, mint mondjuk egy motivációs levél. Szerinte a magyartanításban így háttérbe szorul a kommunikációközpontú nevelés. Az összehasonlító műelemzés kiesésével pedig félő, hogy a műértelmezés egyértelmű hangsúlya háttérbe szorul. A szakember szerint az elsőszámú cél az lenne, hogy a diákokkal megszerettessék az olvasást. Valószínű azonban, hogy a lexikális ismeretek előtérbe kerülése az érettségin ezt háttérbe szorítja majd, és arra kényszeríti a tanárokat, hogy az új Nemzeti Alaptantervben megjelenő iszonyatos tananyagmennyiséget próbálják átadni.
