Megváltozik a magyarérettségi 2023-tól

Megváltoznak a középszintű írásbeli magyarérettségi vizsgakövetelményei 2023-tól. A részletes vizsgakövetelményeket tavasszal teszik közzé. A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint főleg az írásbeli érettségi fogalmazási feladatait érinti majd a változás. A szakemberek aggódnak, hogy ez nagy visszalépést jelent majd, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe.

fk | 2021. február 22. |

A nyilvánosságra hozott anyagok szerint középszinten eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás az első feladatlapból, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Illetve eltűnik az összehasonlító szövegalkotás is a második részből, helyette témakifejtő esszé választható majd.

A jelenlegi rendszerben a középszintű magyar feladatlap első része egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. Ebben vagy egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot kell választaniuk az érettségizőknek. Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell szintén egyet választani. Ez lehet vagy egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű megadott szempontú összehasonlító értelmezése. Ez azonban a tervek szerint megváltozik 2023-tól.

Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Telexnek azt nyilatkozta a változtatásokról, félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, és háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei, így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást. Szerinte az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás eltűnésével a modernizációs szándék halványodik el, hiszen már a középszintű érettségi 2005-ös bevezetésekor az volt a koncepció, hogy a középszintű, azaz nem szakirányú érettségi nem az irodalomtörténeti ismeretek elsajátítását, hanem a kommunikációs-szövegértési-szövegalkotási és a műértési-műértelmezési képességet méri.  Furcsának találta azt is, hogy a 21. században nem lesz elvárás az érettségin az, hogy érvelni tudjanak a diákok, vagy olyan hétköznapi szövegeket meg tudjanak fogalmazni, mint mondjuk egy motivációs levél. Szerinte a magyartanításban így háttérbe szorul a kommunikációközpontú nevelés. Az összehasonlító műelemzés kiesésével pedig félő, hogy a műértelmezés egyértelmű hangsúlya háttérbe szorul. A szakember szerint az elsőszámú cél az lenne, hogy a diákokkal megszerettessék az olvasást. Valószínű azonban, hogy a lexikális ismeretek előtérbe kerülése az érettségin ezt háttérbe szorítja majd, és arra kényszeríti a tanárokat, hogy az új Nemzeti Alaptantervben megjelenő iszonyatos tananyagmennyiséget próbálják átadni.

Forrás: Eduline/Telex

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről szóló feladatokat kaptak az érettségizők

Az első információk szerint eléggé érettségizőbarát szöveget kaptak a ma vizsgázó diákok. A műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés pedig egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódik.

...
Hírek

Wass Albert és Szabó Magda is nagyobb hangsúlyt kap az új alaptantervben

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Polc

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!