Megváltozik a magyarérettségi 2023-tól

Megváltoznak a középszintű írásbeli magyarérettségi vizsgakövetelményei 2023-tól. A részletes vizsgakövetelményeket tavasszal teszik közzé. A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint főleg az írásbeli érettségi fogalmazási feladatait érinti majd a változás. A szakemberek aggódnak, hogy ez nagy visszalépést jelent majd, a kompetenciák helyett a magolás kerülhet előtérbe.

fk | 2021. február 22. |

A nyilvánosságra hozott anyagok szerint középszinten eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás az első feladatlapból, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Illetve eltűnik az összehasonlító szövegalkotás is a második részből, helyette témakifejtő esszé választható majd.

A jelenlegi rendszerben a középszintű magyar feladatlap első része egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. Ebben vagy egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot kell választaniuk az érettségizőknek. Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell szintén egyet választani. Ez lehet vagy egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű megadott szempontú összehasonlító értelmezése. Ez azonban a tervek szerint megváltozik 2023-tól.

Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Telexnek azt nyilatkozta a változtatásokról, félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, és háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei, így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást. Szerinte az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás eltűnésével a modernizációs szándék halványodik el, hiszen már a középszintű érettségi 2005-ös bevezetésekor az volt a koncepció, hogy a középszintű, azaz nem szakirányú érettségi nem az irodalomtörténeti ismeretek elsajátítását, hanem a kommunikációs-szövegértési-szövegalkotási és a műértési-műértelmezési képességet méri.  Furcsának találta azt is, hogy a 21. században nem lesz elvárás az érettségin az, hogy érvelni tudjanak a diákok, vagy olyan hétköznapi szövegeket meg tudjanak fogalmazni, mint mondjuk egy motivációs levél. Szerinte a magyartanításban így háttérbe szorul a kommunikációközpontú nevelés. Az összehasonlító műelemzés kiesésével pedig félő, hogy a műértelmezés egyértelmű hangsúlya háttérbe szorul. A szakember szerint az elsőszámú cél az lenne, hogy a diákokkal megszerettessék az olvasást. Valószínű azonban, hogy a lexikális ismeretek előtérbe kerülése az érettségin ezt háttérbe szorítja majd, és arra kényszeríti a tanárokat, hogy az új Nemzeti Alaptantervben megjelenő iszonyatos tananyagmennyiséget próbálják átadni.

Forrás: Eduline/Telex

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről szóló feladatokat kaptak az érettségizők

Az első információk szerint eléggé érettségizőbarát szöveget kaptak a ma vizsgázó diákok. A műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés pedig egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódik.

...
Hírek

Wass Albert és Szabó Magda is nagyobb hangsúlyt kap az új alaptantervben

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

AZ OLVASÓK ORSZÁGA
...
Nagy

Ha eltévedsz az információs dzsungelben, már nem hiszel el semmit - és pont ez a cél

...
Podcast

Hogyan teremthetünk jobb Magyarországot 2030-ra?

...
Nagy

A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

Szeifert Natália negyedik könyve varázslatos teret épít olvasója köré, ahol az emberi élet végső kérdései olyan hangtalanul, összetetten, mégis természetesen vannak jelen, akárcsak maga a táj. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!