Sophia Loren miatt fogunk emlékezni a legújabb Előttem az életre

Sophia Loren miatt fogunk emlékezni a legújabb Előttem az életre

Több mint tíz év után vállalt újra filmszerepet Sophia Loren, ráadásul rögtön egy kultkönyv adaptációjában. Az Előttem az életnek nem a netflixes az első feldolgozása, és lehet, hogy nem is a legjobb, de Loren és a Momo nevű árvát játszó Ibrahima Gueye kettőse miatt érdemes adni neki egy esélyt.

Ruff Orsolya | 2020. november 20. |

Ritka, amikor egy könyvnek saját legendája van, az Előttem az élet viszont pont ilyen: egy Émile Ajar nevű szerző írta, aki 1975-ben el is nyerte vele a franciák legrangosabb irodalmi díját, a Goncourt-t, és csak jóval később derült ki, hogy ő nem más, mint Romain Gary, ugyancsak Goncourt-díjas szerző. A hangsúly az „ugyancsak” szón van, hiszen a történetben épp az a csavar, hogy ezt az irodalmi díjat mindenki csak egyszer nyerheti el, Gary viszont a szerzői álnév mögé bújva kétszer is megkapta.

Émile Ajar
Előttem az élet
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2020, 260 oldal

Ő maga is regénybe illő figura, hiszen volt pilóta, diplomata, rendező, és persze írt is, az Ajaron túl pedig még olyan álneveket használt, mint a kissé olaszos Fosco Sinibaldi vagy a baljósabb csengésű Shatan Bogat. Gary amúgy a hatvanas években Magyarországon is megfordult, pár éve Ungvári Tamás posztolt róla egy fotót (Keleti Éva képét amúgy), amelyen Gary akkori feleségével, Jean Seberg színésznővel és Psota Irénnel mosolyognak. (A fotónak komplett története van, erről ITT lehet bővebben olvasni.)

Az Előttem az élet 1975-ben jelent meg franciául, magyarul pedig Bognár Róbert fordításában olvasható. Általában erre a könyvre szokták azt mondani, hogy kamaszként mindenkinek el kellene egyszer olvasnia, hiszen egy gyerek szemszögéből mesél az életről, a veszteségekről, a szeretetről, a kötődésről és a családról. Pedig bizonyos politikai hitvallások szerint Momo és Rosa mama kettőse nem is számít családnak, aki viszont olvasta a könyvet (vagy látta valamelyik feldolgozását, 1977-ben Simone Signoret főszereplésével például már készült egy később Oscar-díjjal elismert adaptáció), az nem vitatja, hogy a kötelék, ami az egyedülálló idős nő és a szabadszájú, a világ rezgéseire érzékeny gyerek között feszül, kölcsönös szereteten és gondoskodáson alapul, és ők ketten bizony minden kétséget kizáróan egy családot alkotnak.

A regény cselekménye nagyon röviden összefoglalható: egy párizsi külváros bérházának hatodik emeletén él egy kiöregedett örömlány, egy idős zsidó nő, aki azzal szerez magának némi bevételt, hogy aktív vagy éppen köddé vált prostituáltak gyerekeire vigyáz. Ez a „kurvagyerek-bömbölde”, ide kerül a tízéves, arab származású Momo is, akiért kezdetben fizetnek, de a pénz egy idő után elapad, a rokonok felszívódnak, ő pedig Rosa mamánál ragad. Látszólag nem bánja különösebben, éli világát, az ő szemén keresztül pedig az olvasó is megismerheti a bérház, illetve a negyed lakóit és életét. Momo a franciák Regős Bendegúza, nyelvezete egy könnyed, roncsolt, időnként trágár nyelv – amit a filmkészítők teljesen feladtak –, de szellemes módon mindig meglátja a dolgok lényegét. Ajar regénye még annyiban mutat némi hasonlóságot Rideg Sándor könyvével, hogy mindkettő végtelen nyomort ábrázol: mélyszegénység és kilátástalanság az egyik oldalon, a másikon meg prostik, stricik, elhagyott gyerekek és teljes fizikai leépülés, a gyereknarrátor sajátos nézőpontja és nyelvezete viszont mindkét esetben elemel minket ebből a valóságból. Olvasás közben sokszor nevetünk, és csak utána döbbenünk rá, hogy tulajdonképpen sírnunk kellene rajta.

Ajarnál csak a cselekmény előrehaladtával derül ki, hogy Momo félárva (anyja prostituált volt, akit az apja megölt, aki ezért börtönben ül), így Rosa mama anyja helyett anyjaként gondoskodik a gyerekről. Miközben a többi kis pártfogolt egy idő után el-elmaradozik az idős nő bömböldéjéből, Momo marad, és a szerepek szépen lassan felcserélődnek. Rosa mama ugyanis amnéziában szenved, állapota egyre rosszabbodik, a fiúnak és a körülötte élő barátoknak – például a házban lakó Lola nevű transzvesztitának vagy az idős Katz doktornak – kell segítenie. Az eutanázia, az élet méltó befejezése a regény egyik kulcsmotívuma, ami a filmben pusztán annyiban jelenik meg, hogy az öregasszony nem akar kórházba menni. A regénybeli Momo ezt a méltó véget szeretné megadni a pótanyjának vagy pótnagymamájának, és miközben sokszor szidja az öregasszonyt, a bántó szavakon mindig átsejlik a szeretet és az elfogadás. Ajar az arab kisfiú és a holokauszt-túlélő zsidó asszony párosán pont erre tanít, és talán ezt ragadta meg a legjobban  a film rendezője, Edoardo Ponti, aki nem mellesleg Sophia Loren fia.

Ponti teljesen lecsupaszította Ajar cselekményét, és bár sok fontos motívumot megtartott, mégis könnyed kézzel nyúlt a könyvhöz, és nehéz eldönteni, hogy vajon annak is minden darabkája összeilleszthető-e, aki nem ismeri a könyvet. Momo az új feldolgozásban egy szenegáli árva, aki a film elején ellopja a piacon Rosa mama táskáját, és csak pártfogója, az idős Coen doktor nyomására kér tőle bocsánatot. Rosa mamának púp a hátára az újabb gyerek, csak nagy rábeszélés (meg persze fizetség) árán hajlandó befogadni. Kapcsolatuk kezdetben nem mentes a súrlódásokról, a konfliktusoktól, és apró, lassú lépések megtétele után jönnek rá, hogy bizony sok szempontból közösen látják az életet.

Edoardo Ponti teljesen mai környezetbe helyezte a cselekményt, amivel még nem lenne baj, de a történethez hozzácsapott olyan szálat is, ami kimondottan didaktikusan próbálja a néző fejébe verni, hogy a szerető közeg nélkül milyen könnyen ki tudna siklani – az adaptációban – dílernek felcsapó Momo élete. Erre a filmre mindenesetre egyértelműen Sophia Loren és Ibrahima Gueye kettőse miatt fogunk emlékezni: a 86 éves színésznőnek még mindig nagyon erős a filmes jelenléte és kisugárzása, egyszerűen követeli magának a nézői figyelmet, Ibrahima Gueye vibráló játéka pedig nagyon jól ellenpontozza Loren finomabb megoldásait. Ám aki csak Ponti filmjét látta, valószínűleg nem fogja tudni, mitől akkora szám még mindig Émile Ajar regénye, amelyben Momo így fogalmazta meg ars poeticáját:

„Jó, tudom, hogy előttem az élet, de azért se fogom emészteni magam miatta.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szégyent ébreszteni Istenben

...
Nagy

A kultikus Strand könyvesboltban játszódik a Netflix új karácsonyi sorozata

A könyvek előtt tiszteleg a Netflix új karácsonyi sorozata, a Dash és Lily. A szerelmi történet központi helyszíne nem más, mint New York legendás könyvesboltja, a Strand.

...
Hírek

Sorozatot készít a Netflix A Háromtest-problémából

A Trónok harca alkotói fognak sorozatot készíteni Cixin Liu A Háromtest-probléma című könyvéből. 

Az évtized könyve
...
Nagy

Hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker?

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

Hírek
...
Hírek

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével díjazták a Természetes fényt a Berlinálén

...
Hírek

Kazuo Ishiguro szerint a mesterséges intelligencia újfajta irodalmat hozhat el

...
Hírek

Colson Whitehead ezeket tanácsolja az írni vágyóknak

...
Hírek

Elkezdték felvásárolni az emberek Dr. Seuss könyveit Amerikában

...
Hírek

Ez Greta Gerwig tíz kedvenc könyve

...
Hírek

Hol ehetünk Dragománt? A Főzőskönyv megfertőzte a profikat is!

...
Hírek

Murakami Haruki flipflopban és rövid nadrágban jár, Olaszországban nyakkendőt köt: itt az Uniqlóval közös kollaborációja

...
Hírek

Woody Allen, Durica Katarina és színészek személyes történetei [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

A hét könyve
Kritika
Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet
...
Nagy

Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?

Géraldine Schwarz az Emlékezet nélkül című esszéregénye segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

A Kamaszmonológokban nincs tabu

Februárban A szívem egy bezárt bódé lett a Szívünk rajta kiemelt könyve, amelynek történetei érzékenyen rezonálnak a kamaszok testi és lelki változásaira, félelmeire, frusztrációira és örömeire.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta - Vicces, játékos, elgondolkodtató könyvek Északról

Februárban a Szívem egy bezárt bódé című norvég YA-könyv lett a hónap kiemelt könyve, amely keresetlen őszinteséggel, mégis érzékenyen navigál a kamaszlélek bugyraiban. Az észak-európai szerzők sokszor merészebben nyúlnak kényesebb témákhoz is, könyveikben ugyanakkor rengeteg a humoros elem, a játékosság. A Szívünk rajta matricásai között is számos ilyen akad, ezek közül választottunk ki most hármat.

...
Gyerekirodalom

Generációk nőttek fel Csukás István meséin

Egy éve nincs közöttünk Csukás István költő-meseíró, akinek olyan figurákat köszönhetünk, mint a Süsü, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy Oriza-Triznyák.

...
Nagy

Lee és Andrew Child: Jack Reacher a közös családi tulajdonunkká vált

Lee Child már a visszavonulást tervezgeti, ezért legnépszerűbb sorozatát, a Jack Reacher-krimiket öccsére bízta. A történet folytatását, Az Őrszemet most még együtt írták meg. Interjúnkban a közös munkáról és Jack Reacher jövőjéről is meséltek. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Stephen King új befejezést írt a Végítélethez

...
Jakobovits Kitti

Pszichológusok természetes és kevésbé természetes közegeikben

...
Ruff Orsolya

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet