Sophia Loren miatt fogunk emlékezni a legújabb Előttem az életre

Sophia Loren miatt fogunk emlékezni a legújabb Előttem az életre

Több mint tíz év után vállalt újra filmszerepet Sophia Loren, ráadásul rögtön egy kultkönyv adaptációjában. Az Előttem az életnek nem a netflixes az első feldolgozása, és lehet, hogy nem is a legjobb, de Loren és a Momo nevű árvát játszó Ibrahima Gueye kettőse miatt érdemes adni neki egy esélyt.

Ruff Orsolya | 2020. november 20. |

Ritka, amikor egy könyvnek saját legendája van, az Előttem az élet viszont pont ilyen: egy Émile Ajar nevű szerző írta, aki 1975-ben el is nyerte vele a franciák legrangosabb irodalmi díját, a Goncourt-t, és csak jóval később derült ki, hogy ő nem más, mint Romain Gary, ugyancsak Goncourt-díjas szerző. A hangsúly az „ugyancsak” szón van, hiszen a történetben épp az a csavar, hogy ezt az irodalmi díjat mindenki csak egyszer nyerheti el, Gary viszont a szerzői álnév mögé bújva kétszer is megkapta.

Émile Ajar
Előttem az élet
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2020, 260 oldal

Ő maga is regénybe illő figura, hiszen volt pilóta, diplomata, rendező, és persze írt is, az Ajaron túl pedig még olyan álneveket használt, mint a kissé olaszos Fosco Sinibaldi vagy a baljósabb csengésű Shatan Bogat. Gary amúgy a hatvanas években Magyarországon is megfordult, pár éve Ungvári Tamás posztolt róla egy fotót (Keleti Éva képét amúgy), amelyen Gary akkori feleségével, Jean Seberg színésznővel és Psota Irénnel mosolyognak. (A fotónak komplett története van, erről ITT lehet bővebben olvasni.)

Az Előttem az élet 1975-ben jelent meg franciául, magyarul pedig Bognár Róbert fordításában olvasható. Általában erre a könyvre szokták azt mondani, hogy kamaszként mindenkinek el kellene egyszer olvasnia, hiszen egy gyerek szemszögéből mesél az életről, a veszteségekről, a szeretetről, a kötődésről és a családról. Pedig bizonyos politikai hitvallások szerint Momo és Rosa mama kettőse nem is számít családnak, aki viszont olvasta a könyvet (vagy látta valamelyik feldolgozását, 1977-ben Simone Signoret főszereplésével például már készült egy később Oscar-díjjal elismert adaptáció), az nem vitatja, hogy a kötelék, ami az egyedülálló idős nő és a szabadszájú, a világ rezgéseire érzékeny gyerek között feszül, kölcsönös szereteten és gondoskodáson alapul, és ők ketten bizony minden kétséget kizáróan egy családot alkotnak.

A regény cselekménye nagyon röviden összefoglalható: egy párizsi külváros bérházának hatodik emeletén él egy kiöregedett örömlány, egy idős zsidó nő, aki azzal szerez magának némi bevételt, hogy aktív vagy éppen köddé vált prostituáltak gyerekeire vigyáz. Ez a „kurvagyerek-bömbölde”, ide kerül a tízéves, arab származású Momo is, akiért kezdetben fizetnek, de a pénz egy idő után elapad, a rokonok felszívódnak, ő pedig Rosa mamánál ragad. Látszólag nem bánja különösebben, éli világát, az ő szemén keresztül pedig az olvasó is megismerheti a bérház, illetve a negyed lakóit és életét. Momo a franciák Regős Bendegúza, nyelvezete egy könnyed, roncsolt, időnként trágár nyelv – amit a filmkészítők teljesen feladtak –, de szellemes módon mindig meglátja a dolgok lényegét. Ajar regénye még annyiban mutat némi hasonlóságot Rideg Sándor könyvével, hogy mindkettő végtelen nyomort ábrázol: mélyszegénység és kilátástalanság az egyik oldalon, a másikon meg prostik, stricik, elhagyott gyerekek és teljes fizikai leépülés, a gyereknarrátor sajátos nézőpontja és nyelvezete viszont mindkét esetben elemel minket ebből a valóságból. Olvasás közben sokszor nevetünk, és csak utána döbbenünk rá, hogy tulajdonképpen sírnunk kellene rajta.

Ajarnál csak a cselekmény előrehaladtával derül ki, hogy Momo félárva (anyja prostituált volt, akit az apja megölt, aki ezért börtönben ül), így Rosa mama anyja helyett anyjaként gondoskodik a gyerekről. Miközben a többi kis pártfogolt egy idő után el-elmaradozik az idős nő bömböldéjéből, Momo marad, és a szerepek szépen lassan felcserélődnek. Rosa mama ugyanis amnéziában szenved, állapota egyre rosszabbodik, a fiúnak és a körülötte élő barátoknak – például a házban lakó Lola nevű transzvesztitának vagy az idős Katz doktornak – kell segítenie. Az eutanázia, az élet méltó befejezése a regény egyik kulcsmotívuma, ami a filmben pusztán annyiban jelenik meg, hogy az öregasszony nem akar kórházba menni. A regénybeli Momo ezt a méltó véget szeretné megadni a pótanyjának vagy pótnagymamájának, és miközben sokszor szidja az öregasszonyt, a bántó szavakon mindig átsejlik a szeretet és az elfogadás. Ajar az arab kisfiú és a holokauszt-túlélő zsidó asszony párosán pont erre tanít, és talán ezt ragadta meg a legjobban  a film rendezője, Edoardo Ponti, aki nem mellesleg Sophia Loren fia.

Ponti teljesen lecsupaszította Ajar cselekményét, és bár sok fontos motívumot megtartott, mégis könnyed kézzel nyúlt a könyvhöz, és nehéz eldönteni, hogy vajon annak is minden darabkája összeilleszthető-e, aki nem ismeri a könyvet. Momo az új feldolgozásban egy szenegáli árva, aki a film elején ellopja a piacon Rosa mama táskáját, és csak pártfogója, az idős Coen doktor nyomására kér tőle bocsánatot. Rosa mamának púp a hátára az újabb gyerek, csak nagy rábeszélés (meg persze fizetség) árán hajlandó befogadni. Kapcsolatuk kezdetben nem mentes a súrlódásokról, a konfliktusoktól, és apró, lassú lépések megtétele után jönnek rá, hogy bizony sok szempontból közösen látják az életet.

Edoardo Ponti teljesen mai környezetbe helyezte a cselekményt, amivel még nem lenne baj, de a történethez hozzácsapott olyan szálat is, ami kimondottan didaktikusan próbálja a néző fejébe verni, hogy a szerető közeg nélkül milyen könnyen ki tudna siklani – az adaptációban – dílernek felcsapó Momo élete. Erre a filmre mindenesetre egyértelműen Sophia Loren és Ibrahima Gueye kettőse miatt fogunk emlékezni: a 86 éves színésznőnek még mindig nagyon erős a filmes jelenléte és kisugárzása, egyszerűen követeli magának a nézői figyelmet, Ibrahima Gueye vibráló játéka pedig nagyon jól ellenpontozza Loren finomabb megoldásait. Ám aki csak Ponti filmjét látta, valószínűleg nem fogja tudni, mitől akkora szám még mindig Émile Ajar regénye, amelyben Momo így fogalmazta meg ars poeticáját:

„Jó, tudom, hogy előttem az élet, de azért se fogom emészteni magam miatta.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szégyent ébreszteni Istenben

...
Nagy

A kultikus Strand könyvesboltban játszódik a Netflix új karácsonyi sorozata

A könyvek előtt tiszteleg a Netflix új karácsonyi sorozata, a Dash és Lily. A szerelmi történet központi helyszíne nem más, mint New York legendás könyvesboltja, a Strand.

...
Hírek

Sorozatot készít a Netflix A Háromtest-problémából

A Trónok harca alkotói fognak sorozatot készíteni Cixin Liu A Háromtest-probléma című könyvéből. 

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Elhuny Lucinda Riley, A hét nővér-sorozat szerzője

...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

...
Hírek

Babiczky a megszólalás szabadságát fedezte fel Szapphóban

...
Hírek

Itt Az utolsó szerelmes levél első előzetese!

...
Hírek

Filmre vele! - Hat kortárs magyar művet ajánlanak a filmeseknek

...
Hírek

Nem lehet vitatkozni, hogy az áldozatok leszármazottai számára a turul mit jelent

...
Nagy

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

...
Hírek

Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Gyerekirodalom
...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

Már hetedik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést. Idén hét kategóriában osztottak díjat, a különdíjat pedig ezúttal egy kiadó kapta.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy igazi barátságkönyv lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Erna Sassen Egy indián, mint te meg én című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Agresszív irodalmi műnek gondolta, teljesen beszippantotta a János vitéz

Szabó Borbála ifjúsági regényének matekzseni hőse nem bír megküzdeni a János vitéz elolvasásával, majd rejtélyes módon átlépi a valóság és a fikció határát, és váratlanul Petőfi Sándor klasszikusában találja magát.

...
Nagy

Totth Benedek: Rövid feljegyzés egy hosszú és gyötrelmes évtized margójára

A tízéves Margót ünnepelve Totth Benedek is megosztotta emlékeit és gondolatait a Margóról, írásról, szlengről, cápákról. Olvasd el!

Szerzőink

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története