Elif Shafak brit-török írónő több mint 20 könyv, köztük a Booker-díjra jelölt 10 perc 38 másodperc (kritika itt, beleolvasó itt) szerzője. A The Guardian felkérésére nemrég páros interjúban osztotta meg gondolatait Lea Yip albán szerzővel együtt a cenzúra fenyegetéséről, a populizmus térnyeréséről, az irodalom és a művészetek fontosságáról, valamint a női szerzők kihívásairól. A beszélgetés legfontosabb gondolatait emeljük ki.
A szorongás kora
Elif Shafak szerint a szorongás korát éljük, és sok szempontból ez a demagógia aranykora, amikor a populisták azt mondják: „Csak hagyd rám. Leegyszerűsítem a dolgokat számodra.”
A cenzúrával kapcsolatban a nők jogaiért és a szólásszabadságért gyakran felszólaló Shafak saját tapasztalatairól is mesélt. Törökországban a könyvei miatt többször is perrel fenyegették: „Egy olyan országból származom, ahol a szavaknak nagy súlya van. Bármiről is írsz, a szexualitástól a nemek közötti egyenlőségig, az emlékezetektől a történelemig, azt a hatóságok támadásnak foghatják fel.”
Elif Shafak, Stephen King és Ken Follett is új regénnyel jelentkezik. Mutatjuk, szerintünk mit szerezz be!
Tovább olvasokAz isztambuli fattyú miatt három év börtönbüntetést kértek rá – a regény egy örmény-amerikai és egy török család történetét meséli el a nők szemszögéből, és olyan témákat érint, mint az emlékezés, a felejtés és a máig tabunak számító örmény népirtás. „A kitalált szereplők szavait bizonyítékként hozták a bíróság elé, elégették a képemet és árulónak neveztek” – folytatta Shafak.
Többek között a 10 perc 38 másodperc című könyve miatt azzal vádolták meg, hogy gyermekek elleni szexuális erőszakra, pedofil magatartásra bújt fel. Regénye olyan témákat érint, mint a gyermekbántalmazás – „egy olyan országban, ahol gyermekmenyasszonyok vannak”, mondta.
„Az egyik arcodra pofont kapsz, a másikra csókot”
Shafak szerint az írás egy kicsit hasonlít a régészkedéshez: ki kell ásni a történetek rétegeit, de a feledés rétegeit is. Török regényírónak lenni nehéz élmény, női írónak pedig még nehezebb, mert további rétegekkel kell megbirkózni a nőgyűlölet és a patriarchátus terén, vallja Shafak.
„Az egyik arcodra pofont kapsz, és az mindig fáj, a másik arcodra viszont csókot kapsz, mert az olvasók olvasnak.”
Hozzátette:
„A történeteknek igenis van jelentőségük, különösen azokban az országokban, ahol a demokrácia hanyatlik:
ha egy ország visszafelé halad, ironikus módon az irodalom és a művészetek még fontosabbá válnak.”
Világpolgárnak tekinti magát
„Soha nem tudom elfelejteni, hogy bevándorló vagyok az Egyesült Királyságban” – osztotta meg a gondolatait az identitással kapcsolatban. Török származása természetesen nagy szerepet játszik a munkájában és az identitásában, de több mint 20 éve angolul ír. Az emberiség és a világ polgárának tekinti magát, meg akarja kérdőjelezni azt, amit tanítottak neki, hogy „ha a világ polgára vagy, akkor sehol sem vagy polgár”.
A legnagyobb uralkodó sem lehet felkészülve a történelem viharaira. Olvass bele!
Tovább olvasok„Nagyon komplex korszakban élünk.
Hatalmas globális kihívások állnak előttünk, és minden, az éghajlati válságtól egy újabb világjárvány lehetőségén át a mélyülő és szélesedő egyenlőtlenségekig, azt mutatja, milyen mélyen össze vagyunk kapcsolódva.”
Korábban írtunk arról, hogy a brit-török szerző szerint az olvasás segíthet abban, hogy a közösségi média által teljesen felgyorsult tartalomfogyasztási szokásainkat normális mederbe tereljük.
Nyitókép: Zeynel Abidin / Wikipedia
