Április 17-étől, azaz mától látható a mozikban a Csongor és Tünde egészestés rajzfilm. A történet Vörösmarty Mihály drámai költeménye alapján, Dargay Attila rajzaival készült. A 2009-ben elhunyt rajzfilmrendező film- és karakterterveivel özvegye, Henrik Irén kereste meg Temple Réka producert és csapatát, hogy hozzák mozgásba a produkciót.
A múlt héten tartották az alkotás sajtóbemutóját, ahol Henrik Irént is kérdezhettük a munkáról és férje örökségéről, de a Kurrah ördögfiókát szinkronizáló Geszti Péterrel, a Tündét megszólaltató Eke Angélával és a film társrendezőjével, Pálfi Zsolttal is beszélgethettünk a három évig tartó munkafolyamatról.
Vörösmarty Mihály drámai költeményét nagyon nem kell bemutatni: Csongor a boldogságot, az igaz szerelmet, az álmaiban látott tündérlányt keresi, ahogy a lány, Tünde is őt. Azonban Mirigy, a boszorkány ármánykodása folyamatosan akadályokat gördít eléjük. Mindkettejüket elkíséri egy-egy szolgáló, Csongort Balga, Tündét Ilma, akik maguk is egy párt alkotnak.
Meglepetés keretfilm
A film készítői Dargay Attila előtt is tisztelegni akartak, amit végül egy egészen személyes animációval tettek meg. A Csongor és Tünde köré egy, a klasszikus Disney-meséket idéző keretet terveztek, ahol kinyílik a könyv, amiből mesélnek, felbukkannak Dargay figurái és a rajzoló maga is megjelenik. Azt látjuk, hogy Dargay hazaér: a Vuk emberábrázolását idézve csupán a lába látható, a ház azonban, ahova megérkezik, a házaspár valódi otthona. Pálfi végigfényképezte Henrik Irénék lakását, hogy az pontosan kerülhessen be a filmbe.
Dargay Attila számos alkalommal dolgozott irodalmi alapanyagból. Ikonikus karakterei közül a Ludas Matyi Fazekas Mihály költeménye, a Vuk Fekete István, a Szaffi pedig Jókai Mór regénye alapján született.
Így dolgozott Dargay Attila
Amikor olvasott, a keze már mozgott”
– idézte fel férje szokott munkamódszerét Henrik Irén.
Henrik Irén - forrás: Fórum Hungary
Úgy folytatta: „Ahogy olvasta, elkezdett figurákat alkotni, alakította, variálta őket, amíg el nem kezdte teljesen átérezni a szöveget. Minden alakja csinál valamit, mozog, pózban van, ettől kezdett el összenőni a szöveg a figurával.”
Ha nagyon énekelt, dudorászott, akkor meg volt elégedve a saját munkájával”
– idézte fel nevetve. Ezt a finomságot is becsempészték a keretfilmbe, ahol fütyörészve érkezik haza az alkotó.
A férfi elé siető kutya is valós: Dargayék egykori kedvencéről mintázták, Henrik Irén ragaszkodott hozzá, hogy bekerüljön a rajzfilmbe. Az utcán futkosó, lengyel bilétát viselő airedale terriert Henrik Irén találta, majd addig álldogált vele, míg a férje meg nem érkezett: hazavitték és befogadták az állatot. A kutya aztán átsettenkedett a mesébe is. Ott sündörög Csongor kastélyában, ezzel a különböző világok között játszódó történethez újabb réteggel hozzájárulva.
Henrik Irén szerint a Csongor és Tünde láttán néhai férje „biztos elájulna, de azért biztos találna hibát”. A maximalista rajzfilmrendező ugyanis képtelen volt elengedni a munkáit. „Volt, hogy már mentünk a díszbemutatóra, én vezettem valamelyik filmszínházhoz, még motyogott ott nekem, hogy mit kellett volna még kicserélni. Mondtam neki, hogy Attila, hagyd már, hát már visszük magunkkal a kópiát, amit vetíteni fognak. Nem tudta elengedni. Volt, hogy már évek óta ment a film, szerették az emberek, de még mindig motyogott, hogy milyen jó lett volna, ha kicseréljük…”
Ludas Matyiból ördögfióka
Gyanúnk ellenére Geszti Péter a szövegírásban nem vett részt, viszont az ő hangján szólal meg a három kisördög egyike, Kurrah. „Két ok miatt vállaltam el rögtön a dolgot, anélkül, hogy láttam volna. Az egyik, hogy
Dargay Attilával személyesen találkoztam többször is gyerekkoromban, hiszen ő választott ki engem Ludas Matyi szerepére”
– idézte fel a közös múltjukat.
„A másik, hogy megint egy olyan komikus figurának a hangját alakítani hívtak, ami viszonylag közel áll a karakteremhez. Valószínűleg nem véletlen, hogy a Jégkorszakban lajhár, itt egy kisördög vagyok” – fűzte hozzá viccesen.
Geszti Péter és karaktere, részlet a rajzfilmből - forrás: Fórum Hungary
A ma már főként üzletemberként, reklámszakemberként dolgozó Geszti kifejezetten élvezi ezeket az eszképista kirándulásokat. „A végletesség az érdekes benne, hogy egyszerre lehetsz fókuszált, komoly dolgokban fontos döntéseket hozó, öntudatos felnőtt, és olyan gyerek, akinek nincsenek határai és aki bármit játszhat” – fogalmazott. Példaként elmondta, előfordult, hogy miközben egy országos kampányt tervezett, eljárt szinkronizálni a Jégkorszak-filmek lajhárát.
Természetesen érintettük a Csongor és Tünde párbeszédeit is, aminek kapcsán Geszti kiemelte Speier Dávid forgatókönyvíró munkáját: „Szerintem nagyon fontos értéke ennek a filmnek, hogy úgy
értelmezte újra a Vörösmarty-szövegeket, hogy egy teljesen releváns, a film szempontjából nagyon hasznos és szórakoztató nyelvi réteget teremtett”
– mondta el a nyelvi poénokkal gazdagon megszórt szövegről.
„Egy régies, romantikus irodalmi nyelv, ami nehezen olvasható egy kisgyerek, de ma már egy felnőtt számára is. Maga a történet, ami tele van varázslattal, mágiával, sokkal közelebb tudja vinni ezt az irodalmi klasszikust a tanulókhoz, mintha csak kötelező olvasmányként kínlódnak vele” – összegezte.
Ez volt Dargay Attila álma
Dargay Attila már a hatvanas-hetvenes években foglalkozott a Vörösmarty mű filmtervével, azonban nem kapott rá támogatást, így félretette. Ekkor más munkák kötötték le, például a Ludas Matyi, a Vuk, a Szaffi. A mostani film alkotóit Dargay Attila özvegye és alkotótársa kereste fel, megmutatott nekik egy interjút, ahol a férje arról beszélt, hogy nagy álma volt a Csongor és Tünde rajzfilm.
Henrik Irén úgy gondolta, nem akar úgy meghalni, hogy ez a film ne készüljön el.
Megkeresett minket, és átadta a hagyatékot a tervekkel, rajzokkal” – árulta el a kezdetekről Pálfi Zsolt rendező.
Ezek pedig kidolgozottabb kiindulópontnak bizonyultak, mint remélték: nemcsak karaktertervek kerültek elő a három vastag füzetből, hanem gyakorlatilag egy képes forgatókönyv. „Dargay Attila egy storyline-szerűséget készített, ahol a történet főbb mozzanatait felskiccelte. Használta az eredeti Vörösmarty-szöveget, de beleírt ezt-azt. A forgatókönyvíró ezt és az eredeti művet használta, illetve a saját kútfejéből dolgozott” – vázolta fel Pálfi.
Pálfi Zsolt és Máli Csaba rendezők Henrik Irénnel
„Tudta, hogy ebből lehet egy tündérmesét készíteni”
Eleinte maguk a készítők is tartottak tőle, hogy Vörösmarty szövege túl archaikus és filozofikus a gyerekközönségnek, azonban az, hogy Dargay látta benne a lehetőséget, segített túllendülni ezen.
Ismerjük a Dargay-hagyományt, ő mindig gyerekeknek készített rajzfilmet.
A kortársaival szemben ő a könnyebb családi mozit képviselte, sok humoros animációval és szöveggel. Ha meg akarta ezt csinálni, akkor tudta, hogy ebből lehet egy tündérmesét készíteni. Ez minket is megerősített ebben” – vallotta be Pálfi, aki emlékeztetett arra is, hogy eredetileg Fekete István Vukja sem gyerekeknek szánt történet volt, hanem a kommunizmusról szóló példázat. A rajzfilm azonban meseklasszikus lett, és az olyan betoldott jelenetek, mint a részeg ludak, tökéletesen belesimultak a szövegbe.
„Egyébként Vörösmartyt is keményen kritizálták, amikor megírta ezt a művet 1830-ban. Budapesten ki sem adták, a cenzúra elutasította” – kanyarodott vissza a rendező az eredeti drámai költemény kiadástörténetéhez. Vörösmarty életében csak magánkiadásban, 500 példányban jelent meg a kötet 1830-ban, színpadra pedig csak a halála után, 1879-ben állították.
Személyre szabott Tünde
A tündérlány karakterét a film készítői a hangját kölcsönző Eke Angélához igazították, ez pedig magát a színésznőt is meglepte.
„Általában egy animációs film főszerepét 2-3 óra alatt szoktuk leszinkronizálni, de itt a teljes, három évig tartó alkotófolyamatban részt vettem. A munka eddig egyáltalán nem tapasztalt részét élhettem át, ugyanis amikor legelőször elmentem, akkor azt hittem, hogy mint általában, megkapom a mozgóképet, ehhez képest elém tettek egy rajzot” – mesélte Eke Angéla, hogyan szembesült a feladat összetettségével. – Nem volt mozgókép, karakter, semmi.
Ami azt is jelentette, hogy teljes egészében én építhetem fel a karaktert.”
Eke Angéla, Tünde szinkronhangja - fotó: Generál Kristóf
Vagyis az animációs csapat a színésznő hangfelvételei alapján rajzolta meg Tünde karakterét, a mimikáját, mozdulatait és szájmozgását, de a hangjának jellegzetességei is alakították a figura stílusát. Ehhez többször is találkozott a készítőkkel, mielőtt Csík Csaba Krisztián szinkronrendező irányításával elkészült a moziban is hallható változat.
Érdekesség, hogy a stúdióban egyszer sem találkozott a Csongort szinkronizáló Czető Rolanddal.
A színésznő eleinte egyedül érezte magát a feladattal, végül azonban épp ez a szabadság adta meg azt a legfontosabb kulcsot ahhoz, hogyan kapcsolódjon Tündéhez. „Ami a legfontosabb ebben a lányban, hogy a boldogságot, a szerelmet keresi. Én mostanra érkeztem el oda az életemben, hogy ki merjem jelenteni: ez számomra a legfontosabb érték. Ebben abszolút eggyé tudtunk válni Tündével” – árulta el személyes kapcsolódását a karakterhez.
30 éve után az első Dargay-mozi
Az egészestés Csongor és Tünde rajzfilm váratlan ajándék, amit Dargay Attila örökül hagyott a közönségére. Rajzainak ismerőssége, a gyerekkorunkból ismert figurákkal való rokonvonások szinte nosztalgikussá teszik a filmélményt. Eke Angéla és Czető Roland mellett a szinkronszínészek között találjuk még Szabó Győzőt, aki Balgát és Lamboni Annát, aki Ilmát szólaltatja meg. Még az apróbb szerepekben is olyan nagy színészeket hallhatunk, mint a három vándort szinkronizáló Mikó István vagy az ördögfiókáknak hangot adó Geszti Péter, Vida Péter és Csőre Gábor. Az alkotók minden igyekezete ellenére azonban Vörösmarty sorai alkalmanként még a felnőtt közönség számára is nehezen követhetőek, bár a látványvilág aktívan támogatja az értelmezést.
A végeredmény április 17-től látható a mozikban.
Képek forrása: Fórum Hungary
