Péntek Orsolya: Vénusz jegyében
Pécs soknemzetiségű kultúrváros, ahol kibogozhatatlanul keveredik a római alapítók, a középkori egyetemváros, valamint a törökök Iremjének - földi mennyországának - emlékezete a tizenkilencedik századi prosperáló polgárváros hagyatékával. Pécset sokan akarták meghódítani, de a város, amelyet a törökök szívrablónak mondanak a krónikáikban, szilárdan áll az alapítás óta a déli határvidéken. Régebbi, mint maga az ország. Péntek Orsolya negyedik regényének hősei egykori városlakók: Ulpia Ruca kelta-római asszony és leszármazottai, az egyetemen tanító Galvano da Bologna, a Mátyással élet-halál harcot vívó Janus Pannonius püspök és az itt élő, csodatévő Idrísz baba, a bektasi szent. De felbukkannak az egykori pestiskórház szakácsnői és sírásói is. A Zsolnayak, az Angsterek és a szomorú huszadik század több figurája a szerb megszállóktól az '56-os forradalom után utóvédharcokat folytató mecseki láthatatlanokig.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály egyik legismertebb műve, amely először 1831-ben jelent meg, mindössze 500 példányban. A drámai költeményben Csongor bejárja a világot, hogy megtalálja a boldogságot. A csodafánál meg is találja azt Tünde személyében, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Vörösmarty Csongor és Tündéjének teljes eredeti szövege most új kiadásban jelent meg, Nádasdy Ádám jegyzeteivel és prózai átirataival. "Ez a könyv a Csongor és Tünde teljes eredeti szövegét tartalmazza, bőséges magyarázó jegyzetekkel és a nehezebb szövegrészek prózai átiratával. Élvezetes munka volt ez számomra, mert a Csongor és Tünde igazi remekmű, a magyar irodalom egyik kincse. Remélem, ez a kiadás könnyebben hozzáférhetővé teszi a szélesebb közönség számára" – írta Nádasdy Ádám a kötetről.
Byung-Chul Han: Erósz haldoklása
Az idén nyáron Magyarországra látogatott korunk egyik leghíresebb filozófusa, Byung-Chul Han, aki Erósz és a depresszió címmel előadást tartott, amellyel tulajdonképpen az idén megjelenő kötetét, az Erósz haldoklását vezette fel. Han központi állítása, hogy a szerelem mára - a fetisizált individualizmus és a technológiai közvetítéssel létrejövő kommunikáció világában - puszta szexualitássá vált, amely alá van vetve a teljesítmény diktátumának, Erósz "pornóvá profanizálódott". Han a nárcizmus fenyegető depressziójával, a kiüresedő, Erósz nélküli létezéssel szemben a Másik megtapasztalásának radikális élményét mutatja fel.
“Csak igazi kezek írnak igazi verseket. Nem látok elvi különbséget kézszorítás és vers között” - idézte Paul Celan költőt budapesti előadásán korunk sztárfilozófusa, Byung-Chul Han. A kiégés társadalma és a nemrég magyarul is megjelent A föld dicsérete (itt beleolvashatsz) című kötetek szerzője első magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy a fogyasztói társadalom és a digitalizáció hatására az ember egyre inkább önmagába zárul, a Másik eltűnése miatt pedig az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved.
Fotók: Németh András
Tovább olvasok
