Csernus Imre A magyar című könyve bemutatóján. Fotó: Jaffa - konyvesmagazin.hu

A magyar címmel jelenik meg június 4-én Dr. Csernus Imre pszichiáter legújabb könyve, melyről a sajtóbemutatón a tőle megszokott stílusban beszélt. Lényegében tényként sorolta fel a tipikusnak tartott magyar néplélek jellemzőit, melyeket aztán a saját szakterületén szerzett tapasztalataival magyarázott meg.

dr. csernus imre
A magyar
Jaffa, 2024, 280 oldal
-

Gondolkozni a magyarságunkról

Csernus Imre tizenötödik önálló könyvéhez az ötletet az adta, hogy egy rádióműsorban hallotta, amint egy fiatal nő nagyon szenvedélyesen beszélt arról, milyen fontos a hagyományok megőrzése. Ezután rájött, hogy arról kell írnia, „mi a magyar” – bár a felesége nem lelkesedett annyira, azt mondta neki: „Imre, nem vagy normális, nem ezzel foglalkozol”.

Ő azonban úgy gondolta, hogy fontos ezt a kérdést végiggondolni, és

jó lenne, ha tudnák és éreznék az emberek, hogy mit jelent számukra a saját magyarságuk.

„Jó érzés volt belenézni olyasmibe, amivel eddig nem foglalkoztam” – tette hozzá. A könyv minden fejezetében kapott valamilyen jelzőt a magyar: hagyományőrző, bátor, hazaszerető stb.

A pszichiáter első lépésként megnézte, hogy mi mindennel találkoznak a portálokon a magyarságot illetően az azokat olvasó fiatalok – hiszen ők a jövő –, és nagy káoszt, bizonytalanságot látott mindenhol. Ráadásul a magyarsághoz gyakran az aktuálpolitikai folyamatokat is hozzákötik, ami szerinte zsákutca. Ugyanakkor úgy látja, hogy fontos magyarnak érezni magunkat, a fiatalok pedig kíváncsiak is, csak sok mindent nem tudnak.

Beszélgetőtársa és egyben a kötet egyik szerkesztője, Mörk Leonóra kérdésére Csernus Imre elmondta,

a Jugoszláviában élő nagyapjától tanult legtöbbet a magyarságról, akinek ez nagyon fontos volt,

és zárkózott ember létére erről mégis lendülettel, erővel tudott beszélni, ami gyerekként nagy hatással volt rá.

Megjegyezte azt is, hogy a trianoni határokon kívül élő magyarok, Szerbiában, Romániában stb. egészen máshogy reagálnak a magyarságukra, hiszen ha kilépnek az utcára, valószínűleg egy másik nyelvet hallanak. Az, hogy a kisebbségi létüknek folyamatosan tudatában vannak, éberebbé teszi őket, és ez fokozza a rugalmasságot is.

Néma magyarnak…

Csernus nagyon szereti a virtus szót, mert bátorságot sugall. Ennek kapcsán elgondolkodott azon, hogy hova tűnt a híres magyar virtus, miért csak komor arcú embereket lát?

Úgy véli, ennek az az oka, hogy nem fejlesztjük, hogy beszéljünk önmagunkról, az érzéseinkről, félelmeinkről. Inkább a komfortzónában maradunk és nem merünk felelősséget vállalni a választásainkért.

„Az érzelmi szempontú bátorság hiánya kihat a személyiségre” – mondta.

Példaként a dél-európai népek lazaságát a magyarok karótnyeltségével állította szembe.

-

Arra a kérdésre, hogy vajon vannak-e jellemző magyar tulajdonságok, elmesélte, hogy már egy 11. századi bizánci feljegyzésben is azt írták, hogy a magyarok „keveset beszélnek” (amellett, hogy jó kiállásúak és szeretik a szépet).

A pszichiáter szerint ez ma is így van: „zárkózottak, fosósak, gyávák” a magyarok, különösen váratlan helyzetekben. Pedig ha nem beszélünk magunkról, akkor nem is vállalunk felelősséget, és mivel a kisugárzás és az önbizalom belülről fakad, így nem csoda, ha nem vagyunk lazák és mosolygósak.

Annak hátterében, hogy

mennyi „búvalbaszott, depressziós, alkoholista, nyugtatófüggő, alvászavaros, narkós” magyar van,

Csernus nagy részben szintén a fentebb említett hozzáállást látja. „Nézz ki az utcára – mutatott ki ekkor a Hadik kávéház ablakán a Bartók Béla útra. – Az a pasas ott befeszült, a csaj örül a napfénynek, az a másik két férfi amott csak vonszolja magát, lehet látni.”

Kérdés persze, hogy mit lehet ezzel kezdeni, hiszen mint elmondta, az élethez való hozzáállásunkat és a viselkedésünket nagyban meghatározza a szülői minta – szerinte azonban ezzel még mindig sokan nincsenek tisztában.

Csernus úgy tapasztalta a praxisa alatt, hogy nagyon sokan maguknak is hazudnak arról, hogy boldog a házasságuk vagy imádják a munkájukat, de szerinte ezt nagyon könnyű leleplezni: ha nem mosolyog az illető, miközben ezt mondja, akkor nem mond igazat.

Úgy gondolja, külföldön is érzik a magyarokon a bizonytalanságot,

a hazánkba látogató külföldiek pedig zavartan állnak az előtt, hogy a gyönyörű tájak, adottságok, épületek között miért nem érzik magukat jól az itt élő emberek. „Minden esélyünk megvan a jó életre, de soha semmi nem elég, irigyek és rosszindulatúak az emberek” – mondta.

Felelősségvállalás a népünkért

A besúgás kultúrája Csernus Imre szerint ma is él a magyarokban, csak más formában, mint korábban: nem merünk bízni, de közben nem tudunk örülni a másik sikerének sem, ezzel azonban a gyermekeink jövőjét is meghatározzuk.

A mai fiatalok a szüleiktől látják, hogy nem mernek felelősséget vállalni, nem mernek bátrak lenni, inkább választanak egy kvázi biztonságot. Pedig a felelősségvállalás nemcsak az egyénről, hanem a közösségről is szól.

Egyébként a pszichiáter a felelősségvállalástól való félelemmel magyarázza azt is, hogy erősen fogy a népesség.

Megváltoztatni senkit nem akar, „nem zavar, ha valaki búvalbaszottan éli le az életét”, és nem is hiszi, hogy a könyve hatására bármi történni fog a pesszimista magyar néplélekkel.

Úgy fogalmaz, mindössze ajánlatokat tesz, és azt állítja, egyszerűek lennének a megoldások – például lehetne változtatni a Himnuszon, ha máshogy nem is, legalább a tempóján. Egy magyar zeneszerzővel íratott is egy gyorsabb verziót, amit majd a könyvben található QR-kód segítségével lehet meghallgatni.

Ha már a Himnusznál tartunk, Csernus arról beszélt, hogy szakemberként rögtön kiugrott neki az első sor szövege, ami a másra (ez esetben Istenre) való támaszkodást szimbolizálja.

„Miért mástól várjuk az áldást?” – tette fel a kérdést.

Az önbizalomhiány súlyos probléma a társadalomban, magyarázta, de önbizalmunk csak akkor lesz, ha képessé válunk az érzelmi konfliktusok megoldására. 

És hogy mit jelent neki a magyarsága? „Magyar vagyok. Bátor vagyok hinni, meg akarom mutatni, hogy képes vagyok megoldani a félelmeimet és a váratlan helyzeteket” – válaszolta.

Azért azt érdemes megjegyezni, hogy a nemzetkarakterológiának, bár népszerű beszédtéma, nincs tudományos alapja. A „nemzeti jellem” leírása fénykorában sem rendszerezett és módszertanilag megalapozott empirikus adatgyűjtésen alapult, hanem történelmi, nyelvészeti és néprajzi szempontú feltételezéseken, esetleírásokon.

A beszélgetés végén megkérdeztem Csernus Imrétől, hogy ha már említette a bizánci feljegyzést, milyen más forrásokat olvasott a könyvhöz. Azt mondta, semmit, nem érdekli a múltban vájkálás, van 30 év klinikai tapasztalata. 

Egy másik felvetésre pedig, miszerint az, hogy valaki magyar, csupán adottság, azt mondta: lehet, de

tudatossággal kellene keverni, hogy „képesek legyünk megőrizni a hideg fejet”.

Ez pedig jelentős energiabefektetést kíván, de „a tudatos magyart egyre kevésbé lehetne manipulálni” – zárta a beszélgetést.

Fotó: Jaffa Kiadó

Kapcsolódó cikkek
...
Könyves Advent

Csernus szerint nem érdemes megijedni a fájdalomtól, mert úgysem tudod elkerülni

Miért okoz olyan gyakran problémát az, amire valamennyien vágyunk: hogy megtaláljuk és megőrizzük a szerelmet és a boldogságot? Ennek a kérdésnek ered a nyomába új könyvében a közismert pszichiáter.

...
Nagy

Csernus Imre megírta a saját füveskönyvét

...
Nagy

Dr. Csernus: Harcos az, aki a félelmekkel teli helyzeteket kezelni tudja

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.

Kiemeltek
...
Zöld

A dohányzás veszélyeit komolyan vettük, a közösségi média veszélyeit miért nem?

A fiatalok mentális egészsége érdekében figyelmeztető feliratokkal kéne ellátni a közösségi média platformokat – írja az amerikai tiszti főorvos. A hírhez négy könyvet is ajánlunk.

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Polc

Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben

...

A gyásznak teremt nyelvet Cristina Rivera Garza Pulitzer-díjas kötete

...

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...

Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta

...