Cserna-Szabó András: Pacaltól homárig - EP, a mindenevő ínyenc

Cserna-Szabó András: Pacaltól homárig - EP, a mindenevő ínyenc

Esterházy Péter mindenevő ínyenc (táplálkozási kéjenc) volt, egy kíváncsi nyelv minden sznobéria nélkül. Omnivora. „Mert ugyan én dunántúli és katolikus vagyok, és mást eszik a Dunántúl és mást az Alföld, mást a pápista és mást a protestáns, mást és máshogy, de én mindent eszem.” 

A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.

Nyitókép: Valuska Gábor

Cserna-Szabó András | 2021. június 16. |

Az Esterházy (Eszterházy) család az évszázadok alatt jócskán beírta magát a magyar történelem lapjaira. A Galánthai Esterházy család a Csallóközből származik, írja az Uj Idők Lexikona (kiadta Singer és Wolfner, 1938), a Salamon nemzetségből ered, első ismert tagja, Makod 1186-ban királyi megbízott volt. Ezután 23 db Esterházy következik, miniszterelnöktől kuruc hadvezérig. És akkor még az enciklopédia nem is tesz említést a legvilághíresebbről, Walsin Esterhazyról, ki oly szégyenteljes szerepet vitt a Dreyfus-ügyben – „a nemtelen őrnagy Esterházy ugyan, de éppenhogy csak. Un peu. (Francia az eredetiben.) Evvel a fáradsággal mindenki Esterházy, önök is, én is. Vagyis: Walsin. Tessék otthon gyakorolni: Walsin, Walsin, Walsin. Semmi Esterházy. Száz év múlva kikérdezem.”

De nemcsak a történelem lapjaira írta be nevét a család.

Mert van Esterházy-kocsi, Esterházy-kockás minta, Esterházya, a tátogatók családjába tartozó növénynemzetség, Esterházy-barlang és Esterházy-képtár stb. És akkor most az Eszterházy-rostélyossal meg is érkeztünk a gasztronómiához. A polgári konyhának ez a felejthetetlen klasszikusa nemcsak Magyarországon volt legendás fogás, de az egész Monarchiában. Hogy mást ne mondjunk, özvegy Marie Kauders először 1886-ban megjelent prágai zsidó szakácskönyve az Eszterházy-rostélyosnak két receptjét is közli.

Arról a klerikális Eszterházy-rostélyosról van szó, melyet 1894-ben a győri liberális vendéglősök átneveztek Wekerlére.

A II. világháború után meg Puskin-rostélyosként jelent meg étlapokon és szakácskönyvekben, miután a pesti Esterházy utcából Puskin utca lett. Egy rendszerváltás utáni receptgyűjtemény szerint az Esterházy-rostélyos régi orosz étel, egykor Puskin-rostélyosnak hívták. Sajnos most nem fogunk szót ejteni az Eszterházy-tokányról, az Eszterházy-tortáról, az Eszterházy-húslevesről, az Eszterházy-gulyásról („Szóval a gulyás az leves. És marhalábszárból a legjobb. És a krumplit hosszában kell elvágni. Ahogy a mamám csinálta.”) vagy az Esterházy pezsgőről. Pedig mind létezett. Ezek közül csak a torta élt túl, a többi ment a levesbe. („Régi dicsőségünk, halkések az éji homályban…”) Idejét sem tudom, mikor láttam étlapon utoljára Eszterházy-rostélyost. Vagyis tudom, a Megyeri csárdában a kilencvenes évek végén.

Ilyen előzmények után az lett volna meglepő, ha Esterházy Péter író nem lett volna ínyenc.

(Most, jobb híján, használjuk ezt a kicsit poros, szépelgő és homályos nyelvújítási szót [a kéjenc rokonát], de tudjuk, mire gondolunk: gasztronómiai létezőre [gastronom], valakire, akinek a kulinária a kultúrájának, a civilizációjának része.) Merthogy EP mindenevő ínyenc (táplálkozási kéjenc) volt, egy kíváncsi nyelv minden sznobéria nélkül. Omnivora. „Mert ugyan én dunántúli és katolikus vagyok, és mást eszik a Dunántúl és mást az Alföld, mást a pápista és mást a protestáns, mást és máshogy, de én mindent eszem.” Vagy: „gasztronómiai tágasságomat akként szeretem jellemezni, hogy az mintegy a pacaltól a homárig terjed. (Valóban.)” Bán Zoltán András írja (Pár fogás Esterházy Péter hedonista portréjához), hogy EP-nél irodalmi és gasztronómiai ízlés egy rugóra járt: „Fogyasztóként, a konyha rajongójaként mindenevőnek jellemezte magát, és ez az ételkultúra egyben az életkultúra egészét is felölelte; parodisztikusan fogalmazva: elvárási horizontja a zsíros kenyértől a Tournedos à la Rossiniig, a ponyvától az Ulyssesig nyúlt a szellem és az ízlelőbimbók láthatárán.”

Tovább olvasnál? A cikk folytatását a Könyves Magazin Esterházy-különszámában találod, amit itt tudsz megrendelni!

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Kincsek az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárból

Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Ennek jártunk utána.

...
Nagy

Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

A Károlyiak sokkal hamarabb csináltak karriert, mint az Esterházyak – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelynek lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a családfa minden ágán és bogán. A nagymama, Károlyi Margit a főszereplője annak a néhány éve forgatott dokumentumfilmnek is, amely a grófnő alakján keresztül Majkról és az Esterházy családról is mesél.

Olvass!
...
Beleolvasó

60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei

Ma ünnepli 60. születésnapját Kemény István költő. A Magvető az alkalomra egy kötettel készült, amely egyszerre válogatott versek-kötet és beszélgetőskönyv. Olvass bele az Állástalan táncosba!

...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Podcast

Nádas Péter a Rákosi-villáról, gyilkosságról és az első novellájáról

Nádas Péter 1962 karácsonyán fejezte be első elbeszélését, A Bibliát. A szöveg először 1965-ben jelent meg az Új Írásban. Nádas Péterrel diktatúráról, az alkotói folyamat indulásáról, erőszakról, Rákosi villájáról és egy megbánt elbeszélői nézőpontról beszélgettünk.

...
Nagy

Hatvanéves lett Kemény István

Ma lett hatvanéves Kemény István író, költő. Születésnapja alkalmából négy verséről írunk most, amelyek olvashatók a frissen megjelent, válogatott verseit tartalmazó kötetében, az Állástalan táncosban is.

Szerzőink

...
Valuska László

Nádas Péter a Rákosi-villáról, gyilkosságról és az első novellájáról

...
Rezek Bori

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

...
Sándor Anna

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

A folyókat kiszámíthatatlan kettősségük miatt az egész világon legendák és mítoszok övezik. Sok más érdekesség mellett ezeket a történeteket ismerhetjük meg Timothy Knapman Mesélő folyók című könyvéből.

...
Szívünk rajta

Végtaghiányos gyerekek elfogadását segíti A csodabogár

A pedagógusok már az iskolákban is feldolgozhatják Kiss Judit Ágnes A csodabogár című könyvét, munkájukat pedig óravázlatok és foglalkozástervek is segítik.

...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.