A koronavírus szövődménye a nők kiszolgáltatottsága - Maradj otthon #44

A koronavírus szövődménye a nők kiszolgáltatottsága - Maradj otthon #44

Azzal a gondolattal, hogy a nő csak egy oldalborda, és hogy a nők életének célja, hogy a férfiakat szolgálják és gyerekeket szüljenek, én nem A Szolgálólány meséjében találkoztam először, hanem egy családi karácsonyon, amikor olyan tíz-tizenegy éves lehettem. Az egyik nagybátyám fejtette ki mindezt nagy hangon, miközben a négy nyelven beszélő, többdiplomás felesége – aki nem mellesleg mindennap éjfélig dolgozott, hogy eltartsa a családját – csak ült mellette szótlanul. A szobában mindenki hallgatott, bennem viszont egyre gyűlt a düh, mígnem egyszer csak kirobbant belőlem a véleményem és megtörtem a csendet. A megszólalásom hatalmas veszekedést idézett elő, csak úgy röpködtek a személyeskedések és a sértegetések, majd ajtócsapkodás közepette ért véget a családi ünnep. Akkor tanultam meg, hogy közel sem mindenki hisz abban, hogy nőként nekem egyenlő lehetőségek és azonos bánásmód jár, mint a férfiaknak.

Forgách Kinga | 2020. május 06. |

Norman Rockwell: Breakfast Table

Ez az emlék az elmúlt napokban többször is élesen belémhasított, és még sok más mélyre temetett emlékkép követte, amelyben női mivoltom miatt alárendelt, megalázó vagy kiszolgáltatott helyzetbe kerültem. Abszurd dolog, de egy világméretű járvány közepén, amikor minden nap emberek betegednek és halnak meg, és amikor tömegek lába alól csúszik ki a talaj, úgy érzem, ebben a karanténnaplóban nekem a magyar nők helyzetéről kell írnom. Mert olyan stílusban beszél a nőkről ma az ország vezetése és néhány médium, ami nemcsak dühítő és torokszorító, hanem a bántalmazás fogalmát is kimeríti. És azérti is, mert a koronavírus miatti extra felhatalmazásával visszaélt a szinte csak férfiakból álló kormányunk, amikor egy nap alatt úgy döntött, Magyarországnak nem kell az Isztambuli Egyezmény.

Vannak dolgok, amik túlmennek a határon, amik nem engedhetők meg a közbeszédben. A gyűlöletkeltés, a másik dehumanizálása, a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés például ilyenek.

Az elmúlt napokban sajnos mélyebbre süllyedtünk, mint korábban bármikor. Egy női parlamenti képviselőt mérgező, baktériumokat fröcskölő organizmusnak neveztek egy országos napilapban. A házelnök egy tévés interjúban fejtette ki, hogy szánalommal tekint azokra az ellenzéki képviselőkre, akiknek 2-vel kezdődik a személyi száma. Anyák napján pedig egy olyan publicisztikával örvendeztette meg a nőket egy kormánypárti lap, ami szerint a női politikusok vagy veszélyesen bugyuták vagy pedig eszelős, gyűlölködő fúriák. Az üzenet világos: a véleménynyilvánítás, a döntéshozásban való részvétel és a karrier az ő szemükben nem fér össze a nőiséggel és az anyasággal. Csak az a baj, hogy a nők nyilvános megalázása, lekezelése és ezek a fröcsögő, cinikus mondatok nem puszta szavak, amelyek elszállnak a semmibe. A társadalom súlyos árat fizet érte, ha a politikusok és a média azt sugallja, hogy szabad így beszélni a nőkről. Nem is beszélve arról, ha mindez a törvénykezésre is visszahat alig pár napon belül.

Ez a férfiak, férfiak, férfiak világa - Könyves magazin

Criado Perez érezhetően rengeteg munkával létrehozott szövege Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja, vagy pesszimistább gondolatkísérletben dokumentarista előtörténete is lehetne. A nem a múlt magyarázata vagy a jövő elképzelése hangsúlyos. Criado Perez nem talál ki történeteket vagy főhősöket, olvasóként nincs új, egzotikus világ, amiben el lehetne merülni.

Ma Magyarországon a nők az átlagos órabéreket tekintve 14%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Magyarországon élete során minden ötödik nő szenved el testi vagy szexuális erőszakot partnere részéről. Jelen pillanatban körülbelül 220 ezer nő él olyan párkapcsolatban, ahol a partnere bántalmazza. 

És hetente egy nő meghal bántalmazás következtében.

A magyar nők helyzete tehát nem vicc. Az érzelmi, fizikai és verbális bántalmazás, valamint az alárendeltség (például anyagi függőség), ami mindennek megágyaz, nagyon sok családban, párkapcsolatban jelen van, és sajnos, mint láthatjuk, a mindennapi politikai életnek is része. Ennek pedig valahogy gátat kell szabni.

Tisza Kata
Most - Túlélő leszel, nem áldozat
Scolar Kiadó, 2020, 503 oldal

Hogy mit tekintünk pontosan bántalmazásnak, és hogyan lehet kilépni belőle, azt Tisza Kata Most című könyvéből tanulhatjuk meg. Szerintem ez az egyik legfontosabb kötet, ami az utóbbi időben megjelent, legszívesebben az egész országnak vennék belőle egy-egy példányt, mert annyira életbe vágónak tartom, hogy az ember megtanulja felismerni, ha bántalmazóval van dolga, akár párkapcsolati, akár társadalmi szinten.

Tisza Kata ebben a könyvben több olyan szempontot is ad, ami alapján a bántalmazó kapcsolatot fel lehet ismerni. Intő jel lehet például, ha egy társas rendszerben az egyik fél szempontrendszere megjelenhet, míg a másiké nem. Ha az egyik félnek sérül a szabadsága, az autonómiája, a döntésjoga. Ha az egyik világnézetet legitimnek, alanyi jogon egyértelműnek kiáltják ki, míg a másikért küzdeni kell. Ha az egyik fél nem gyakorol empátiát, nem akarja érezni, érteni a másik szempontját.

Tisza Kata: Nem mindig a bőrünkön hagy nyomot a bántalmazás - Könyves magazin

Fotó: Valuska Gábor Tisza Kata legújabb, fájdalmasan aktuális könyve, a Most - Túlélő leszel, nem áldozat a bántalmazó kapcsolatban élőkhöz szól, nekik próbál segíteni, utat mutatni. A testi-lelki-verbális erőszaktól szenvedőket igyekszik végigvezetni a felismeréstől a kimenekülésen-megmenekülésen át a gyógyulásig tartó hosszú úton. E gy olyan ördögi kör mozgatóit tárja fel, amelyből kiszállni nagyon nehéz, de egyáltalán nem lehetetlen.

„Társadalmi szinten ez úgy jelenik meg, hogy adott egy egyszempontú hatalom, adottak egyéb nézőpontok, azok ignorálva vannak, nem jutnak szóhoz. Teret kérnek, mire durvul a bánásmód: be lesznek tiltva, meg lesznek szüntetve, meg lesznek rágalmazva, akár semmisítve. Ha ellenállnak, le lesznek verve. Minden eszköztől megfosztva, nem marad más számukra, mint az erőszak. Utána az erőszak, ami itt tulajdonképpen egy védekezési forma, provokációként lesz címkézve, és ez legitimál további, még erőszakosabb lépéseket. Az egész rendszert átjárja a félelem. A definíciók elkentek. A szavak ellentétesek a tettekkel.

Mindenkit védünk, hangozhat a propaganda, de emögött valójában súlyos jogfosztások következnek be, ami diszkriminatív eljárásokat jelent, valamint különféle stigmatizáló folyamatokat.

Mindez a rend nevében, ami tehát egy félrevezető manipulatív manőver. Ezt szolgálja a kommunikációs csatornák kisajátítása, amiken keresztül az erőszakot rendként, a jogfosztást igazságszolgáltatásként, a védekezést támadásként, a lázadást pedig provokációként definiáljuk. Így néz ki a rettegésen, megfélemlítésen, a félrevezetésen alapuló diktatórikus rendszer, amely teljhatalmat gyakorol és módszeresen irt minden mást. Iránytól, ideológiától függetlenül. Így néz ki a nézőpontok megfordítása. Így lesz kizsigerelt áldozatból balhés bűnöző. (…) Így néz ki a bántalmazás tömörítve: kicsiben és nagyban.”

Ismerős?

Babarczy Eszter: Aki nem ismeri a határait, az nem tud igazából védekezni sem - Könyves magazin

„Ahogy visszanézek, valahol negyven és ötven között mégis nő lettem a végén. Hosszas ellenkezésem elsimult, a kitartó vágy, hogy nem lehetnék-e más, nem éppen férfi, de nem nő, mínusz-nő, elillant." Milyen ez a mínusz-nő? Ezt a mai genderfluid diskurzussal átitatott környezetben sokkal könnyebb megérteni, mint amikor leírtam, ez egy régebbi novella.

Most, a karantén alatt nagyon sok olyan ember van veszélyben, aki bántalmazó kapcsolatban él. A vírus egyik „szövődménye”, hogy sokan elszigetelten, a bántalmazójukkal összezárva kénytelenek túlélni valahogy a kijárási korlátozások időszakát. Az otthonokba nem lát be senki, a segítség távol van. 

Felelős vezetőknek most nem azzal kellene foglalkozni, hogy milyen kivetnivalókat találnak az Isztambuli Egyezményben, hanem azzal, hogy miként tudnák ebben a helyzetben megvédeni azokat, akik most a legkiszolgáltatottabbak. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Önök a Mosoly-show vendége máma? - Maradj otthon #43

A mesék és lányregények alapján a házasság receptje pofonegyszerűnek tűnt: csak fel kell nőni, jónak lenni, és már jön is a herceg, aki természetesen első látásra szerelmes lesz, térdre ereszkedik, kezet kér, és ezzel készen is vagyunk, a dolog neheze letudva. Innentől minden csupa mosoly és boldogság. Vagy?

...
Nagy

Mindegy, hogy valóság vagy fikció, csak ne hazudjon! - Maradj otthon #42

Az Unortodox, a Tiger King, a Jól láthatóan lógok itt,  az Életünk végéig, A mérgezett nő vagy a Békeidő is valóság és fikció határán működik, miközben teljesen mindegy, hogy valami fikciónak vagy valóságnak mutatja magát, az a lényeg, hogy hihető-e.

...
Nagy

Nem a lakás a legdurvább börtön - Maradj otthon #41

Mindannyian elsősorban a saját gondolatainkba vagyunk bezárva és annak érdekében, hogy onnan ki tudjunk pillantani, egy jó, biztonságos, kényelmes hellyé kell alakítanunk az életünket. Ott Anna maradt otthon ma.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

...
Gyerekirodalom

A Savanyúleves bástyától a Denevérmúzeumig - Ezekkel a gyerekkönyvekkel fedezd fel a várost!

Milyen titkokat rejt egy város? És hogyan tudjuk mindezeket egy gyerekkel felfedezni? A városlátogatásoknak nem feltétlenül kell nyafogásba fulladniuk, különösen akkor nem, ha egy könyv már jó előre megalapozza az érdekődést. Három olyan sorozatot szedtünk össze, amelyek abban segítenek, hogy egy városba tett kirándulás a gyerekek számára is élvezetes, emlékezetes és játékos legyen.