Idén 15. alkalommal nyitják meg kapuikat Budapest házai. A Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésének hála olyan helyekre juthat be a közönség, amiket alapesetben csak az ottlakók ismernek. A korábbi években azok a házak fogadtak látogatókat és programokat, amelyek az adott évben ünnepelték építésük 100. évfordulóját. Idén az épületek mellett a kertek is főkuszba kerültek.
A programok május 23-án kezdődnek. A Budapest100 sétanapján debütál az első Budapest Fafesztivál: 25 tematikus sétán szakemberek mesélik el, hogy miért kell a városi fákat ünnepelni és óvni. A Nyitott Házak Hétvégéjén, május 24–25-én összesen 76 helyszín – lakóházak, intézmények és közösségi kertek – nyitják meg kapuikat. Ha könyvekkel hangolódnál a rendezvényre, ajánlunk néhány kötetet, amiben fontos szerep jut a házaknak, kerteknek.
Janikovszky Éva: Égigérő fű
Janikovszky Éva pontosan értette, hogy egy gyereknek egy régi bérház teljes működő kis univerzum a saját belső szabályaival és különleges lakóival. A Paripa utca 4. is ilyen. Itt él Misu, aki pontosan ismeri a ház összes lakóját a mindent elfelejtő fiataloktól a tisztaság- és biztonságmániás vénkisasszonyon át Poldi bácsiig, a parkőrig, aki hamarosan nyugdíjba vonul, és bár örül a pihenésnek, „Csak az a szép, zöld gyep! Az fog hiányozni!".
Samu úgy dönt, hazahozza a gyepet Poldi bácsinak. Az akcióba nemcsak a ház lakóit szervezi be, hanem a környező utcákra és szolgáltatókra is kiterjeszti a projektet. A könyvből készült film ifjúsági klasszikus, a regény megmutatja a Budapest100 egyik legfontosabb üzenetét is: a ház semmit nem ér a közössége nélkül!
Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs
Janikovszky Évához nagyon hasonló alaptörténettel dolgozik a svéd szerző, aki szintén egy gyerek szemszögéből mutat be egy társasházat – jóval nehezebb témákkal. Elsa majdnem nyolcéves, egyetlen barátja a nagymamája, aki viszont nem nevezhető klasszikus nagyinak. Meglehetősen sajátosan áll a szabályokhoz és a társadalmi elvárásokhoz. Amikor a nagymama meghal, egy levelet és egy feladatot hagy Elsára: a kislánynak leveleket kell kézbesítenie annak a társasház lakóinak, ahol ő is él.
A néha embertpróbálóan nehéz feladat közben Elsa megismeri a ház lakóit és történeteiket, közben azonban a nagymamája egy másik oldalával is kénytelen szembenézni.
Backman csevegős, könnyed hangneme és az aranyos alapfelállás ne tévesszen meg senkit!
Az alkoholizmus, a gyász, a bántalmazás és a generációs traumák mind felbukkannak a lapokon. A svéd szerző mestere annak, hogy megmutassa a hétköznapiság mögött rejlő tragédiákat, ugyanakkor minden egyes karakteréhez szeretettel fordul.
Saly Noémi: Micsoda népek...
Saly Noémi nemcsak azért volt előnyös helyzetben, amikor nekiállt felgöngyölíteni lakóháza, a Döbrentei utca 8. szám alatt álló épületnek és lakóinak történetét, mert várostörténész a foglalkozása, hanem azért is, mert ő maga is itt él születése, 1956 óta. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum korábbi munkatársa még gyerekként, tizenkét évesen gondosan feljegyezte a lakókat egy füzetbe, így amikor az ő házuk is bekerült a 2017-es Budapest100 pogramjába, magabiztosan állt neki a kutatásnak.
Saját bevallása szerint azonban őt is megdöbbentette az az információmennyiség, amiket a Hauszmann Alajos tervezte házról és lakóiról talált az Arcanumban.
A hétvégi házséták után aztán úgy gondolta, annyi anyaga gyűlt össze, hogy kitelik belőle egy könyvrevaló is. Így született ez a kötet. Kiegészítésként rögtön magunkhoz vehetjük az Én Pestem és az Én Budám köteteit is a városi kalandozást gasztronómiai vetületekkel kiegészítve.
Kordos Szabolcs: Egy város titkai - Budapesti legendák - Legendás budapestiek
Maradva a tényirodalomnál és a fővárosnál, Kordos Szabolcs munkásságát ajánljuk. A szerző úgy tűnik, küldetésének tekinti, hogy különböző szakmák vagy helyszínek kulisszái mögé vigye az olvasóit, lerántva a leplet a kívülről titokzatosnak tűnő régiókról.
Huszár Dávid fotóival illusztrált könyvében Budapest olyan ikonikus helyszíneire viszi olvasóit, mint az Anker kupolájába, Pest híres és hírhedt mágnásainak palotájába vagy a Titanic-katasztrófa orvosának rendelőjébe.
Bemutatja az eltűnt városrészeket, az ünnepelt hírességek otthonait, ezzel párhuzamosan pedig azokat az embereket, sorsokat, történeteket, amelyek a várost alakították. A meghitt kalandozást még személyesebbé teszi a leszármazottak, szakértők és a mai lakók megszólaltatása.
Marina Sztyepnova: A kert
Az orosz szerző kötetével a Budapest100 idei témájához, a kert fontosságához kanyarodunk vissza. A főszereplő család Pétervárról, a cár közvetlen közeléből vonul vissza vidéki birtokukra, Voronyezs mellé, hogy Borjatyinszkij herceg és hercegné kihűlt kapcsolatukat újjáélesszék. A kastély és az azt körülvevő gyönyörű kert nyugalma meg is teszi a hatását, kislányuk születik.
Tuszja azonban az első perctől más, mint a környezete, lázongó, a társadalmi szokásokba sehogy sem illő viselkedésével alaposan felforgatja a korábban sem ideális, de legalább annak látszó családot. Szabadságra és függetlenségre tör, lányként, majd nőként olyan jogokat szeretne, amelyek a tizenkilencedik századi Oroszországban elképzelhetetlenek. Öltözködésével, hajviseletével, párválasztásával és tudásvágyával is már-már megoldhatatlan feladványok elé állítja családját. Törekvéseiben a család csupa szív orvosában talál szövetségesre.
Ann Patchett: A Holland Ház
Ann Patchett előző, Tom Lake című regényéről itt olvashatod kritikánkat. A könyvet annyira szerettük, hogy az év végi listánkba is beválogattuk. A Los Angeles Times az Életszonáta című kötetet az elmúlt 30 év legjobb alkotásai közé sorolta. Nem véletlen tehát, hogy már az év elején nagyon vártuk A Holland Házat is, amelyet ráadásul Pulitzer-díjra is jelöltek.
A címbeli Holland Ház Cyril Conroy és családja otthona, amelyet a meggazdagodásakor, a győzelem mámorában vásárolt. A Philadelphia külvárosában álló fényűző villát erdetileg meglepetésnek szánja a feleségének, de a ház megszerzése végül oda vezet, hogy Cyrilnek mindentől meg kell válnia, akit és amit szeret.
Az öt évtized felölelő történetet Cyril fia meséli el apjának a második világháború végi befektetésétől, amiből fel tudott építeni egy komplett ingatlanbirodalmat és családját a szegénységből a gazdagok közé repítette egészen ennek a vagyonnak az elvesztéséig. Cyril két gyermekének testvéri kötelékét megerősíti a vagyon elvesztése, ráébrednek, hogy csak egymásra számíthatnak. A szerző többek közt a helyek szelleméről, a kapitalizmus természetéről, szülői szerepről és házasságról tesz fel kérdéseket művében.
Fotók:
Címlapkép: Szép u. 3. - Budapest100/Danyi Balázs
Szövegközi kép: Némszínház u. 42-44. Major Kata/Budapest100
