Miért szereti a fikció a nehéz anya karakterét?

Miért szereti a fikció a nehéz anya karakterét?

Az elérhetetlen, saját démonaikkal küzdő anyák és lányaik bonyolult kapcsolata igazi kincsesbánya az írók számára. A témát egy pszichoszomatikus tünetekkel küzdő lány történetén keresztül járta körül a The Guardian.

chk | 2025. szeptember 12. |

A pszichiáterek már több mint egy évszázada rávilágítottak arra, hogy az anyával való kapcsolatunk az egész életünkre hatással van. Az egyik legfontosabb – és gyakran leginkább ellentmondásos – emberi kapcsolat az irodalomban is meghatározó téma, különös tekintettel az anya-lánya viszonyok összetettségére.

Mindez magával hoz olyan témákat, mint a családi  minták és traumák továbbvitele és elengedése, a lázadás és a leválás kérdései.

A fikció kifejezetten szereti a „nehéz”, az elérhetetlen, saját démonaikkal küzdő anyákat,

állítja Abigail Bergstrom írónő a The Guardian cikkében.

Ezt a témát járja körül Deborah Levy 2016-ban megjelent Hot Milk című regénye is, amelynek filmes feldolgozása nemrég került a mozikba az Egyesült Királyságban (Rebecca Lenkiewicz adaptálta a könyvet). A történet egy beteg édesanyjához ragaszkodó lányról szól: Sofia és édesanyja, Rose Spanyolországba utaznak, hogy gyógymódot keressenek az anya megmagyarázhatatlan bénulására. A következő bekezdésben spoiler következik!

„Az anyám iránti szeretetem olyan, mint egy fejsze. Nagyon mélyen vág”

 – olvasható a film alapjául szolgáló kötetben. Sofia anyja betegségét tükröző pszichoszomatikus tüneteket tapasztal: „Néha azon kapom magam, hogy sántítok. Mintha a testem emlékezne arra, ahogyan az anyámmal sétálok”. Sofiának ki kell törnie anyja színlelt tehetetlenségéből, hogy felfedezze saját testét, saját vágyait. Le kell válnia az anyjáról ahhoz, hogy önmagává válhasson. Ebben a regényben ez a folyamat nem kap világos lezárást, a szerző nem zárja le a kapcsolatot, hanem hagyja, hogy az „testben maradjon” – egy fennmaradó kötődésként.

Az elérhetetlen anya

A Hot Milk a hiányzó, vagy más módon elérhetetlen anyát vizsgáló irodalom egyre növekvő kánonjába illeszkedik. 

Ezekben a történetekben az anyai figura a kép szélére szorul, a lány kerül a középpontba, kapcsolatuk érzelmi távolságtartással és feszült kommunikációval jellemezhető.

Ezek a történetek nem kínálnak katarzist, hanem annál bátrabb lezárást adnak – hagyják, hogy az anya jelen maradjon a lány személyiségében, de nem akadályként vagy ideálként.

Ennek egyik mintapéldája Elena Ferrante Tékozló szeretet című regénye, amelyben a főszereplő az édesanyja különös halálát próbálja megfejteni. Arra is igyekszik rájönni, milyen szenvedélyek és elfojtások tették őt magát azzá a rideg, saját testével is állandóan hadakozó, szeretetre képtelen nővé, akivé vált az évek során.

elena ferrante
Az elveszett lány
Park Kiadó, 2022, 192 oldal, Ford. Balkó Ágnes
 

Az elveszett lány című Ferrante-regényben a 47 éves, elvált Ledát felszabadító örömmel tölti el a szabadság, amit az új élethelyzet hoz neki. Két lánya az apjukhoz költözött Kanadába. A nő egy vakációval lepi meg magát a tengerparton, de egy sorsszerű találkozás ráébreszti arra, hogy élete egy pontján karrierjét választotta a gyerekei helyett. (A regényből Maggie Gyllenhaal készített filmet a Netflixre Olivia Colman főszereplésével, a kritikánkat itt találod.)

Ebben a cikkben számos, különféle anyaszerepet bemutató könyvet gyűjtöttünk össze.

Az anyaság szent, de az anyák láthatatlanok

A cikk írója, Abigail Bergstrom saját regényét is megemlíti. A Selfish Girls (Önző lányok) három generáción átívelő családi drámát tár elénk. A szerző saját anyjához fűződő viszonyát dolgozta fel: az ambivalencia, a távolságtartás, a bűntudat és a leválás egyaránt jelen van.

„Ahhoz, hogy megfelelően írhassak erről a feszültségről, először is meg kellett vizsgálnom, hogy az anya hiánya miért teszi olyan lebilincselővé a történetmesélést. Miért keringünk körülötte újra és újra?” – teszi fel a kérdést. Az ok szerinte egy kulturális ellentmondás: az anyaságot alapvetően fontosnak tartják és szentként tisztelik, ugyanakkor az anyák gyakran láthatatlanok maradnak és félreértik őket.

„Az anyát mindig a hiánya fogja meghatározni, mert soha nem lesz teljesen ott – vagy soha nem úgy, ahogyan szükségünk van rá” - folytatja a gondolatmenetet Bergstrom. Ha az anya mégis jelen van, megismerhetetlen marad. Úgy összegez:

„Ő a legismertebb idegen, akit valaha is szeretni fogunk, és ez egy aranybánya az az íróknak.”

The Guardian

Nyitókép: Daiga Ellaby / Unsplash

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Egy bonyolult anya tette őt íróvá: megjelent Arundhati Roy memoárja

A Mother Mary Comes To Me egy memoár, amit az írónő édeasnyjával való bonyolult kapcsoláról is vall.

...

Az év egyik legmegrázóbb disztópiájában egy anya küzd gyermekei túléléséért

A 2023-ban Booker-díjjal kitüntetett regény, A próféta éneke a hét könyve.

...

„Akármekkora nagy ember lesz is belőlem, mindig az ő kicsifia maradok” – Dragomán az anyai szeretetről

Dragomán György gyönyörű poszttal köszöntötte az édesanyákat gyereknapon. 

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

Hírek
...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

...

6 dolog, amit tudnod kell az új Stephen King-sorozat előtt

...

Új szintre lépett a cenzúra, ezúttal egy ismert regényből készült musical bánta

...

David Szalay elárulta, mikor jön a Flesh magyar fordítása

...

Jövőre indul a Gyerek Booker-díj: gyerekek is lesznek a zsűriben

...

Utazókönyvet és mágikus regényt is díjazott a Szépírók Társasága

Kiemeltek
...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

Scarlett O'Harában és Szabó Magda alakjaiban az erejük, a kérlelhetetlenségük ragadta meg, hogy mindenáron túlélnek.

...

Friedenthal Zoltán újabb Margó Könyvekből olvas fel: hallgass bele!

Mutatjuk a két új „hangos beleolvasót” a Margó Könyvek sorozatból.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Szerzőink

Valuska László
Valuska László

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

sza
sza

Focilegendák, lakótelepek és őrjöngő diktátorok – A Margó Könyvek 6 kötete 2025-ben

SZÓRAKOZÁS
...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

A Netflix leforgatja az amerikai A Koronát?

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

Egy Kletzki Béla nevű karaktert játszik.