Pluto: Gyufaláng
Dalszöveg: Nemes András
Megjelenés éve: 2011
A 2005-ben alapított Pluto a Manu Chao-i értelemben vett barkácspoptól a garázs-rockabillyn és a virgonc matrózpunkon át nagyjából addigra jutott el az alternatív rockzenéig, amire az a mainstream felől szemlélve már bájos anakronizmusnak hatott. Ám épp a fésületlen öntörvényűsége teszi szerethetővé a Nemes András vezette, kezdettől szövegcentrikus táncmuzsikát játszó csapatot.
A Pluto háromperces dalaiban felismerhetők az orosz kocsmafolk szilánkjai, halványan látszanak a grunge kinyúlt pulcsijainak csíkjai, de megbújik a mélyükön pár Beatles-akkord visszhangja is. A könnyűzene történetének időben és térben is távoli törmelékeit azonban evidens egységbe szervezik Nemes András rejtélyes-markáns dalszövegei. Az árbóckosárból kémlelt, a pultnál hallott vagy éppen utcai párbeszédekből elcsent sorokra egy régesrégi interjúban a szerző talált tárgyakként hivatkozott, amelyeket hosszú hónapokon át csiszolgat, mielőtt egymásra hangolódnának a zenei ötleteivel.
A Nevem senki című, 2012-es Pluto-album a tajgától sivatagtól számos égövet bejár (sőt, érinti a Holdat is), az ezen a lemezen hallható Gyufaláng viszont nem földrajzi, inkább műfaji értelemben kínál nagy utazást. Az első versszaka afféle buddhista szocio, a második pedig fesztelen hűségeskü, tökéletes szerelmeslevél-töredék. Nézzétek csak:
„Ez a város az erdőnk,
a házak a fáink,
autókkal járunk, ahogyan a nagyapáink,
a vadak eltűntek, elvitték a titkot,
a távolban ordít, a fülembe suttog
hogy nem attól félsz, hogy rád esik az ég?
Szerintem most nem olyan időket élünk,
történjen bármi, én fedezlek téged,
ha meg nem, legfeljebb filmeket nézünk.”
Miközben a szikrafatalista versbeszélő és a megszólított Másik egymásra talál, az akusztikus gitárt táncra kéri a zongora. Ráadásul, ha nem tévedek, a Pluto-diszkográfiában itt hallunk először női vokált. Összeölelkeznek tehát egymással a hangszerek és a hangok is. (vn)
Pogány Induló: Kitartást
Dalszöveg: Olasz Patrik
Megjelenés éve: 2024
Listánkat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a régi motorosok mellett a fiatalabb előadókra is figyelmet szenteljünk – mutatjuk az egyik kedvenc feltörekvő tehetségünket. „Tizenhét még híd alatt szívom nagyba a riadót / Tizennyolc a kezemben tartok egy egész kiadót” – rappeli a szegedi születésű Pogány Induló, alias Szirmai Marcell, aki még szinte gyerek volt, amikor sikeres lett öblös hangjával és old school beatekkel dolgozó számaival.
A mára Fonogram és Artisjus-díjas rapper kezdetben az interneten futott be, majd egyre több teltházas koncertet hozott össze a fővárosban, 2024 márciusában pedig a 20 ezer néző befogadására képes MVM Dome-ban mutatta be legújabb lemezét. A Vagy Mindent Vagy Semmit dalaiban ugyan jelen van a korosztályra jellemző önfényezés, a barátok és a család fontossága is előkerül, és a gyorsan jött hírnévre is gyakran reflektálnak a szövegek.
„Belegondolok és nem ér ennyit / Az egész, csillogok és közbe csak megeszi a szivem a penész / Taszítom magamtól aki hazavisz / Mindennap új emberek mindegyiknek a fasza ki” – szól a Kitartást, ami még nincs egy éve, hogy felkerült a YouTube-ra, de már 4 milliós megtekintés fölött jár. Pogány Induló a magyar zenei szcéna több népszerű előadójával is együttműködött már: Beton Hofival vagy a Parno Graszt együttessel közös számait is szerettük. (BS)
Arany-köpés elemzés
Pál Utcai Fiúk: Tréfa
Dalszöveg: Leskovics Gábor
Megjelenés éve: 2000
Kevés dolog mutatja olyan jól, hogy a Pál Utcai Fiúk helye itt van ezen a listán, mint hogy dalszövegeiket irodalomterápiás önismereti csoporton használják.
A Pál Utcai Fiúk 1983-ban, Szigetszentmiklóson alakult barátokból, iskolatársakból. A ’80-as évek underground zenei életének egyik legfontosabb együttesévé válnak és ezt a hozzáállást a népszerűség és nagykoncertek mellett is megtartják. A 90-es években klubokban lépnek fel. Pályafutásuk során olyan kultikus helyszíneken adnak koncertet, mint a Fekete lyuk, a Petőfi Csarnok, Körcsarnok, a Budapest Sportcsarnok vagy a Sziget. Egy színpadon játszanak a Jethro Tull-lal és a Steppenwolffal.
A zenekar életében többször történtek tagcserék, a kilencvenes évek végén érkezett az együttesbe Molnár Balázs gitáros-dalszerző-szövegíró. A 2000-ben megjelent, Ha jön az élet album 14 dalában már ő is közreműködött. A lemezen a zenekar korai műveinek hangzását ötvözték új motívumokkal. A Tréfa a rajongók számára a zenekar korábbi számait idézte.
Az album címe visszakacsint az együttes első, épp 10 évvel korábban megjelent lemezére, a Ha jön az álom…-ra. A Tréfa szövege is ezt az ellentétet hozza játékba. Az élet álom, ráadásul nem is a szöveg elbeszélője álmodja, hanem az Isten. A kiszolgáltatottság, a saját sorsunkba beleszólás képtelensége még egy plusz csavart is kap. Még ha az imádságainkat lenne is, aki meghallgassa, alszik, nem figyel épp. Bár az is lehetséges, hogy épp azért nem szeretné, hogy felébredjen az Isten, mert addig ő maga irányítja az életét és nem valaki más rendelkezik felette.
„Hogy ez az "annyi minden"
Amiről azt hittem,
Hogy ez az én világom
Soha nem volt semmi
Csak egy furcsa álom"
Lehetséges, hogy mindent, amit a sajátjának hitt, azt Isten visszaveszi tőle? Bár itt már az is felvetődik, hogy nemcsak Isten álmodja a világot, hanem az énekes is az életét. Valójában a narrátor nem akarja, hogy felébredjen az Isten, sőt, vissza szeretné altatni. A PUF dalban az álmodó, alvó Isten a vágyott állapot.
A dalszövegben kétszer is mérleget von az elbeszélőnk, a második és az utolsó versszakban. Előbbiben azt mondja:
„Sokszor megfizettem
De mindig megérte
(nekem)”
Az utolsóban inkább belenyugvó, kevésbé elégedett, de összességében nyugodtan tekint elébe, bármi jön:
„Semmi sem számít
Ha úgyis elmúlik” (bzs)
Quimby - Magam adom
Dalszöveg: Varga Livius, Kiss Tibor
Megjelenés éve: 2005
Meglehetősen ritka eset, hogy egy dal a zenerajongók és a nyelvészek érdeklődését is felkelti. A Quimby Magam adom című dala ebben a szokatlan metszetben található. Több tanulmány is született róla nyelvészeti, poétikai vagy épp pedagógiai szempontból.
Az 1991-es megalakuláskor még angol számokkal szerettek volna betörni a nemzetközi zenei piacra a dunaújvárosi zenészek. A 90-es évek végén azonban részben egy New York-i út hatására a magyar nyelvű számok felé fordultak. Ahogy a mellékelt ábra mutatja, ebben nagyon sikeresnek bizonyultak. Szimbolikus szövegeik remekül passzolnak a rock és funky alapokon álló, de sanzonos és helyenként népi elemeket is tartalmazó zenei világukhoz.
Nyolcadik, Kilégzés című albumuk 2005-ben jelent meg, három év kihagyás után, így egyszerre lett egy korszak lezárása és egy új megnyitása. Művészileg is tekinthető leltárnak, számvetésnek egy korábbi korszak emlékeiről. Ez azonban nem nosztalgiázást jelent, hanem új kontextust, újraértékelést.
A Magam adom a kettősség és az ellentmondások dala. Az elbeszélője egyszerre vágyik megtenni dolgokat és fékezi, visszafogja magát. A kézenfekvő értelmezés egy férfi és nő között alakuló szerelem kibomlása. (A szövegíró, Varga Líviusz is ezt a magyarázatot kínálta fel, amikor a keletkezés körülményeiről kérdezték.) Az egyikük figyeli, számon tartja a másikat, a mozdulatait, reménykedik, áltatja magát – vagy épp jól fogja a jeleket. Beleszuggerálja magát abba, hogy nem lesz az egészből semmi – vagy abba, hogy lesz. A jelek kutatása, a saját és a másik érzelmeinek folyamatos monitorozása és emiatt a vívódás lenyomata a versszak:
„Felismerem, feltüzelem,
Megszállom, megbabonázom,
Megbabonáztatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam”
A szinte kizárólag igékből álló szöveg a tétovázás, a megkezdett, de befejezetlen mozdulatok, gondolatok érzetét kelti. Mintha minden mondat megrekedne egy-két szónál, nem gördülne tovább. A sorjázó igék ugyanakkor épp az ellenkező hatást is kiválthatják, a dinamizmus érzetét, ahogy a narrátor folyamatosan mozgásban van, mindig épp csinál, vagy érez valamit.
A szavak ritmusa, ismétlődése, a szöveg körkörössége az érzelmek, a történetek és összességében az élet ciklusságára utal. A vágyak és elhatározások romba dőlése épp olyan pillanatnyi és változó, mint a beteljesülésük.
„Megadom, megadom, neki magam” azonban nemcsak a szerelemre, az érzésekre, de bármilyen más szenvedélyre is vonatkozhat. Eszünkbe juthatnak például Kiss Tibi drogproblémái, amikről nyíltan beszél a nyilvánosság előtt is. (bzs)
Riddler: 1873
Dalszöveg: Bodnár Barna
Megjelenés éve: 2021
Riddler már 2004 óra része a magyar rap közegnek, és bár a 2008-as Korridor című lemez hírét vitte az egész országban, mai napig megmaradt underground előadónak, de így 2024-ben is töretlenül aktív és megújulásra képes. Szövegvilágát leginkább a harcos archetípus szólamai dominálják, de korántsem amolyan utcás genszkerdkedős stílsuban, inkább az őskép eredeti minőségeit hozva felszínre, az önfegyelem, a megszálottság és a küzdelem energiáit.
Riddler rímtechnikája az erős nyomatékkal kiemelt sorvégi rímekre és időnként behozott sorkezdő rímduplákra épül, és a flow dinamikája még a kicsit asszonáncosabb összecsengéseket is jól belesimítja a lüktető szópárokba.
A 2021-es Delta album Budapest himnusza, az 1873, kilép a megszokott énfeltáró narratívából, hogy a közösségi identitásjegyek leltárán keresztül egy lokálpatrióta kiáltvány alkosson meg, helyenként túl is lépve a budapesti sajátosságokon, nemzetivé tágítva a kötődés mintázatát.
„A falak némán nézték, ha bárki hősi halált halt
Az emlék tartja magát, mint a Sziget ősi platánja
Megőrzi a titkot a történetekben
Mégis átadja a lényeget, mint Örkény egy percben”
Mondhatnánk, hogy kézen fog és végigvezet a városon, ráadásul nem elsősorban térben, hanem időben is, azokat a pontokat keresve, ahol a történelem kézzel foghatóan testet ölt. Míg az első verze inkább a 20. századfordulós békeidő büszkeségleltára, a másodikban a város kevésbé képeslap-képes arcélei is kibantokaznak a háborúk emléklenyomataiból.
Egyértelműen az egyik legjobb törtrénelem központú kollektív identitás szemle a 21. század hazai felhozatalából. (rg)
Slow Village
Dalszöveg: Tink, Nash, Glsch
Megjelenés éve: 2020
2016 óta a hazai hiphop élet megkerülhetetlen szereplői a két producer Dj Slow és ONE-AB; illetve a 3 MC Tink, Nash és Glsch alkotta Slow Village. Bizonyára a legtöbb visszatérő hallgatójuknak megvan a kedvence a három rapper közül, de bátran kimondhatjuk, hogy egységesen magas színvonalon valósítják meg a saját ritmikiai és nyelvi víziójukat a lassan hömpölygő monoton, de behúzós boom bap alapokra, bőven elég egyedien ahhoz, hogy megkülönböztethetőkké váljanak, de elég hasonlóan ahhoz, hogy azonosítható maradjon az összekép.
A leghallgatóbarátabb és kiforottabb számaik talán inkább az életérzést artikuláló sztorizós zsánerképek, helyzetdalok, mint az Úton album címadó darabja, vagy a szintén albumcímadó Sztoritell, amelyben a sztorira úgy várunk mint Godot-ra, hiszen inkább a nyelvi panelek és beszédhelyzetek karikaritúráját valósítja meg a trekk, de érdemes itt megemlíteni a Nem megyek című dalt is, mert ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy a buli helyetti otthon punnyadás himnuszát ennyire lazán és vagányul lehet rappbe oltani.
Listánkra mégis inkább egy elvontabb tematikájú szöveg, a Köd került, amely nem csak a rétegirodalmi utalások miatt niche tartalom, de egy meglehetősen absztrakt szétírása a motívumnak, jó érzékkel váltogatva az egzisztenciális jellegű és mindennapi vonatkozásokat.
„Ismerem a ködöt
Illékony börtön
A tányéromra teszem,
Vagy a poharamba töltöm
Magamra öltöm, álruhaként hordom
Tengernyi ködben végleg leeresztett horgony”
Olyan sokrétűen íródik szét a számban ez a metaforasor, hogy nehéz egységesen megragadni akár verzéken belül is, és mindhárom szakasz kicsit másképp közelít a témához, de jól kirajzolódik a számból, hogy a köd ebben a láncban a még kialakulatlan, formátlan gomolygó jelenlét, amely a terhelt és kiútkereső tudatra éppúgy vonatkoztathatóvá válik, mint a kollektív tisztánlátás hiányára. A képek kellően kontúrosak ahhoz, hogy fogódzókat adjanak a továbbgondoláshoz, de semmiképp sem zárnak be egy-egy szűk értelmezésbe. (rg)
Sör És fű: Éra
Dalszöveg: Imi Lájt, Laza Laca, Áts Feri
Megjelenés éve: 2016
A 2009-ben alakult rap csapat idén tíz éves első albuma, az Enter The SÉF meghatározó szerepet játszott az újhullámos hiphop hazai térnyerésében. Az akkor még trióként működő SÉF füstös, nagyvárosi atmoszférájú hangzásvilága és sötét, okkult elemekkel operáló szövegei hamar felkeltették a közönség érdeklődését. Habár az ötlet korántsem újszerű, a kötött maszkok mögé rejtöző tagok arctalansága is növelte a zenekarra irányuló figyelmet. Gyökereik elsősorban az Akkezdet Phiai intellektuális, szövegközpontú zenéjében lelhetőek fel. Zenei alapjaikat Zomblaze keveri, akinek a neve garancia a minőségre, főleg, ha underground hiphopról van szó. A második albumon még erőteljesebben érződik a keleti vallások, filozófiák hatása. Az Éra is erről a lemezről származik, ennek megfelelően magán is hordozza az orientalista filozófiák jegyeit. A történelmet kívülről szemlélő pozícióból az egyéni életek jelentéktelenné válnak, egy számunkra beláthatatlan nagy egész részeivé:
„A történelem két szóval: háború és csillagászat / Mind az élet, mind a léted pedig villanás csak / Az éned törtszám egy végtelen ponton / Ha nem létezik a világ, ez a sor akkor is otthon
A megismerés útját járó, valamiképpen beavatott elbeszélő egyszerre lát rá az egyéni élet útvesztőire és az azt magába foglaló, történelemként aposztrofált körkörös rendszerre. Az Éra témája miatt erősen megidézi az AKPH Hisztori című számát, ami szintén a történelmi idővel vet számot, bár elsősorban az (újjászülető) én szempontjából. A SÉF szöveg megszólalója inkább a prófétai hanghoz közelít, ami már csak azért is izgalmas, mert ezzel képes újraformálni a sokszor egóból, autoriter módon megszólaló rapper perszónát. (zsb)
Sub Bass Monster: Mista Slota
Dalszöveg: Máté Szabolcs
Megjelenés éve: 2009
Sub Bass Monster, azaz Máté Szabolcs életművének alapköveit, bár épphogycsak, de a múlt században tette le a Félre az útból lemezzel, amely az ország első számű rapperévé tette és olyan slágereket terített szét a hazai zenei piacon mint a Bob Marley és Naughty by nature ihletésű Nincs nő, nincs sírás; a humoros de őszinte szülőfalu-óda a Gyulafirátót, a rapkultúra himnuszává váló Pörög a fekete lemez; vagy az ügyesen végigallegorizált Négy ütem. Későbbi albumai már nem tudtak ekkora port kavarni, de mégis van bőven miből válogatni a 21. századi listánkra is, akár a Ne sírj anyám, a Mázli filmzene, a Sebességmámor vagy a Rege a csodaszarvasról is helyet kaphatott volna a szemlénkben, de ezúttal az előadótól szokatlan aktuálpolitikai dalt a Mrista Slotát emeltük be, amely amellett, hogy egy gyors reakció is volt a 2009-es szlovák nyelvtörvény-módosításra, egy őszinte vallomás is az anyanyelv szeretetéről és fontosságáról. („Pedig egy verbális köldökzsinór, ami minket összeköt, / Ó ez a csodálatos magyar anyanyelv mindenek előtt”) Az említett törvény erősen diszkriminálta a helyi kisebbségeket, elsősorban a magyarokat anyanyelvük használatának jogaiban, akár pénzbírságot is kilátásba helyezve, ha az előírt helyeztekben eltérnek a hivatalos állami nyelvtől.
„Első hallásra bizony én azt hittem csak vicc,
Pedig ez viccnek kicsit durva, hiszen itt nem csak holmi skicc-
ről van szó, ami szó, ez nem törvény, ez gyalázat,
Erre nincs is magyarázat, szép kis XXI. század. Mi?”
A politikai kiállás az előadótól megszokott belső rímekkel tűzdelt és lendületes flow-val előadott keretezésbe kerül, és bár a felháborodás minden kétséget kizáróan kiérződik már az idézett kezdősorokból is, mégsem megy át dühös sárdobálásba, pusztán abban érdekelt, hogy kimondja a saját európiai alapokon nyugvó evidenciát és párbeszéd-képes hangnemben előadott protestálást. (rg)
Suhancos: Egyre másra
Dalszöveg: Kőházy Ferenc és Szabó Balázs
Megjelenés éve: 2007
A dzsesszből és breakbeatből szemezgető, hazafias témákról és a perifériákról verselő Kőházy (FankaDeli) Ferenc, valamint a Sebő, a Makám, Másik János, Cseh Tamás, a táncház és a bábszínház felől érkező Szabó Balázs még egy másik Magyarországon találkozott. Amikor egy kecskeméti színházi főpróba alkalmával összeismerkedtek, és egy rapverzés-népzenés fúzióról kezdtek ötletelni, a folk nem mozgatott még a mostanihoz hasonló tömegeket, és bár tudjuk, mindenről Ganxsta Zolee tehet, 2005 körül a hip-hop sem volt még a honi könnyűzene csúcsvada.
Aki tudta, mégis letöltötte, kiírta és végigdúdolta, -bólogatta az Üzenetrögzítő című 2007-ben megjelent, urbánus bájolókat és aszfaltköltészetet kínáló első Suhancos-lemezt. Mp3-lejátszókon, kollégiumi bulikon kötött ki a korong, osztálykiránduló Ikarus-buszok hátsó széksorában mormolták a progresszív szemléletű, rossz magaviseletű lányok és fiúk, hogy „Igen a kiskörút, igen a negyedik / kevesen ismerik, de azok szeretik”.
FankaDeli fájdalomról, kudarcok utáni talpra állásról, Babettán ülve hátrafelé íjazásról szóló sorai olyan magától értetődő módon passzoltak Szabó Balázs tükörbe tett, kancsal és misztikus siratóihoz, ahogy a lilahagyma és a zsíros kenyér.
„Ereim falában, Tenyerem mélyén, / Itt a sor eleje, Te állsz a végén” – rappeli Fanka az Egyre másrában, Szabó Balázs pedig inverz, zaklatott világot vázol fel a dalban („Megfordul az esti kép, / Józanul fejjel lefelé, / Leesik a lámpafény, / Fölzuhan egy kerti szék).
„Én is drága, Te is drága,
Egyetlen fa két virága
Minek nézünk mégis másra?
Én is másra, Te is másra” – így a kétszólamú, közös refrén.
Az Egyre másra kezdősora („Te erre, én arra mentem”) pedig mintha a tetétleni prímás és az alföldi rapper 2009-es szakítását jövendölte volna meg. (vn)
Wellhello - Apuveddmeg
Dalszöveg: Fluor Tomi, Diaz
Megjelenés éve: 2014
Fluor Tomi és Diaz már a Wellhello 2014-es megalapítása előtt, külön-külön is sikeresek voltak. Flour SP-vel dolgozott, Diaz pedig a Hősökkel, a Halott Pénzzel és Éder Krisztiánnal. A Wellhello egy másik korszakhoz tartozó zenei formáció. Ők már elsősorban nem lemezeladásban mérik a sikerüket, hanem YouTube-feliratkozókban (több mint 230 ezer), megtekintésben (mintegy 200 millió) vagy Spotify-streamingben (50 milliós). Emellett pedig a hagyományos zeneipari fokmérők szerint is jól teljesítenek, halmozzák az arany- és platinalemezeket, előkelő helyen találhatóak a slágerlistákon. Sokat koncerteznek és turnéznak. A zenekar a tizedik szülinapját megashow-val ünnepelte a Papp László Budapest Sportarénában.
Első slágerük a Rakpart volt, ezt követte az Apuveddmeg, de az első album, a 2015-ben megjelent az Elnöki ügy számai közül a Sokszor volt már így is slágerlistás lett. A lemez a megjelenést követő napon az első helyen nyitott az iTunes charton.Az Apuveddmeg ironikus szövege éles kritika a megjátszós, a szüleik pénzéből felvágó milliomoscsemetékről, akiknek a közösségi média újabb felületet adott a villogásra. Az amúgy is egyre szembetűnőbb társadalmi különbségek felemlegetése, a „mindenki annyit ér, amennyije van” rajzolódik ki a sorokból. „nyaklánc a fejemet húzza lehá’ rajtad meg mi ez a gúnya, te?”
A teljesítmény nélküliség kimaxolása, hogy a szüleitől kérik a pénzt, ahogy az is, hogy még a váltóhasználattal sem bíbelődnek. A nyolcvanas évek videójátékesztétikájában készült videóklip is aláhúzza, hogy ezeknek a srácoknak csak játék az egész, a pénz, a kocsik, az életük minden része.
„Apu, vedd meg nekem a várost automata váltós,
kocsival szelném a dombokat,”
Számukra a pénz az egyetlen érték, az önbecsülésük alapja - megszerzéséért azonban nem tudnak és nem is akarnak tenni. Magabiztosságukhoz, a sikerességük érzetéhez hozzátartozik az is, hogy vannak vesztesek, hogy a többiek szegényebbek, bénábbak a kocsijaik, a csajaik csúnyábbak. Ami újabb vetülete az önállótlanságuknak.
„B.O.S.S., SWAG ezt üzenem az összes vesztesnek,
minden nap elnök, de nem unom míg van nálam dollár meg euró.”
A szöveg modern szlengjei mellett a mulatós hagyományokra is visszakacsint például az Aranyeső reprízével: „A wc lehet szétinstázva aranyásók a szép kis házba’,” A szöveg aktuális politikai, társadalmi kérdéseket is játékba hoznak, mint a gyorsulásos, gyorshajtásos baleseteket, a herevasalással Berki Krisztiánt, aki a celebségükből élő celebek egyik tankönyvi példája volt.
A társadalmi üzenet és a rendszerkritika nemcsak a szám szövegében jelent meg, hanem a sorsában is. 2018-ban a Petőfi Rádió tiltólistára tette az Apuveddmeg-et, miután Flour Tomi a Petőfi TV egyik élő műsorában a háttérben átfutva sorosozott. (bzs)
Hogyan állt össze a lista?
Listát írni istenkísértés és embert próbáló feladat. Listát írni kockázatvállalás és vitaalap, konfliktushelyzetek sora, listát írni mégis a legjobb játékok egyike. Listát készíteni igazságkeresés, ugyanakkor listát készíteni mindig igazságtalan, nem árt észben tartani, hogy egyetlen lista sem tökéletes.
A hazai dalszövegírói hagyomány gazdag, a kétezres évektől errefelé is. Törekedtünk rá, hogy a rajongói komfortzónánktól a lehető legmesszebb merészkedjünk a lista összeállítása során, de biztosan maradtak még a mélyben kincsek.
A módszertanról: mindhárman, akik részt vettünk a lista összeállításában, delegálhattunk a longlistre számokat, amelyeknek aztán vakvokssal, 1-től 5-ig tartó skálán értékeltük a dalszövegeit, kommentekkel nyomatékosítva a szavazatainkat. A hosszúlistánkra 213 dal került, vagyis több mint tíz óra zene. Mivel arra törekedtünk, hogy minél szélesebb merítést mutassunk meg, úgy döntöttünk, egy szövegírótól csak egy dal kerülhet a kiemelt félszáz közé, így aztán mindegyik szerzőtől a legmagasabb pontszámú dalt választottuk ki, pontegyenlőség esetén pedig a delegálóra bíztuk a döntés meghozatalát (ha több formációba is írt szöveget valaki, akkor a szóban forgó daloknak egymással is farkasszemet kellett nézniük).
Így alakult ki az a mezőny, aminek öt részletben, ábécérendben mutatjuk be a tételeit. Találkoztok majd ismerős dalokkal, de a lista talán egy-egy új felfedezést is tartogat. A zenekarokat abc-rendben közöljük.
Az összeállítás elkészítésében részt vettek Zsembery Borbála (kritikus, tanár) és Rédai Gergely (tanár), akik az Arany-köpés dalszövegelemző műsor vezetői, valamint Vass Norbert (kíváncsi punk, író, kritikus). A szócikkek megírásába a lista összeállítóin kívül Bakó Sára, Borbély Zsuzsa, Szabolcsi Alexander, Tasi Annabella, Valuska László segített be.
