Szerelem a huszadik század árnyékában

Szerelem a huszadik század árnyékában

Szilasi László új regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésében ugyanakkor fogódzót, ha úgy tetszik, egyfajta keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események. A Kései házasság a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2020. május 31. |

Egy kapcsolat dinamikáját a résztvevők személyisége és egymáshoz való viszonya mellett a külső körülmények is erősen befolyásolják. A történelmi változások, a politika alakváltásai sokszor beszivárognak a hétköznapokba, ám tévedés lenne azt hinni, hogy Szilasi László új regényének hőseit alapvetően befolyásolná, mi történt Csernobilban vagy épp azon a napon, amikor Farkas Bertalan az űrbe ment. A szerelem topográfiáját nem, legfeljebb annak krónikáját központozzák a huszadik század második felének történelmi és társadalmi eseményei.

szilasi lászló
Kései házasság
Magvető, 2020, 192 oldal
-

Az új regényben mindenesetre visszatérünk Árpádharagosra, először is annak uszodájába, ahol az idős Ilma szeli a vizet, miközben a felszín alatt suhanva „szaggatottan és szigorúan végiggondolja az életét”. Ez a szaggatottság aztán az egész regény szerkezetét meghatározza. A rövid fejezetek akár önállóan is megállnák a helyüket, és ezt a percepciót erősíti, hogy mindegyik egy-egy jól körülhatárolható történelmi, társadalmi momentumhoz köthető – így aztán a múltbeli események felidézésekor felvillan például az amerikai nagykövetséget elhagyó Mindszenty vagy épp a hétszáz méter mélyen rekedt chilei bányászok alakja. Mindezt viszont úgy kell elképzelni, akár a háttérben villódzó tévéképernyőt: habár tudatában vagyunk mindannak, amit a kéken izzó keret mutat, figyelmünk nagyon is az előtérben zajló eseményekre koncentrál.

Ott pedig egy közel hatvanéves szerelem inkább fonákja, mint színe mutatkozik meg.

Ilma a hatvanas évek közepén még egyetemistaként ismerkedik meg a nála nyolc évvel idősebb válogatott magasugróval, Gerendával. Kapcsolatukba akár kódolva is lehetne a házasság, a család, a közös gyerek, és alapvetően nem Ilmán múlik, hogy Kádár János legvidámabbnak tartott barakkjában ez a vágy végül teljesületlen marad. Közös – szerelemmel, csalódással, banális apróságokkal teli – mindennapjaik Ilma szemszögéből, belső monológjaiból, gondolatfoszlányaiból sejlenek fel előttünk (a dőlt betűs E/1-es betoldások ugyancsak a szaggatottság érzetét erősítik az olvasóban), így Gerenda motivációi, érzelemvilága jobbára ismeretlen terep marad az olvasó előtt is. (Az E/1-es reflexiókból időnként kihallani a férfit is, aki rendszerint intim, szégyellnivaló vagy megrázó pillanatokat idéz fel, viszont nem világos, hogy mindez a saját hangján vagy Ilma elbeszélése révén jut-e el az olvasóhoz.) Mindenesetre azt nem lehet állítani, hogy a férfi élete nyitott könyv lenne Ilma előtt.

Bár a nőnek erős meggyőződése, hogy Gerendával igazi power couple-t alkothatnának („ők ketten, együtt, legyőzhetnék a világot”), hamar bizonyossá válik, hogy szerelme életéből Ilma csak egy nagyon szűk keresztmetszetet ismer. Nagyjából annyit, amennyit a férfi hajlandó megmutatni neki. Egy örök várakozás az élete, ami az ő értelmezésében csak egyféleképpen végződhet, éppen ezért éri sokként, amikor a férfi végül mást választ. A megaláztatás akkor pörög teljes fordulatszámra, amikor az esküvői meghívóból kell megtudnia, hogy Gerenda megházasodik. És a menyasszony bizony nem Ilma lesz.

Hiába érzi úgy, hogy szimbiózisban létezik a férfival,

Gerenda alternatív életeiből a legtöbbször szinte semmi sem tűnik fel neki.

Szerethetünk-e valakit, akiről jóformán nem tudunk semmit? Valódi lehet-e az a szerelem, amelyet egy olyan ember iránt táplálunk, aki csak egészen kicsit enged közel magához? Ilmában reflektálatlanul maradnak ezek a kérdések, de olvasóként képtelenség a szőnyeg alá söpörni őket. Főleg azért, mert Gerendának is fontos igazodási pont marad Ilma: habár sokszor törvényszerűnek tűnhetne, hogy egy-egy csalódás után életútjaik élesen elváljanak, mégis kitartanak egymás mellett.

A mindennapok pedig peregnek. A tanítással, anyja ápolásával, titkolt és kevésbé titkolt találkozásokkal telített időszakokat a történelmi események, popkulturális újdonságok, össznépi traumák és látványosságok tagolják. A Tisza-cipős tornatanár egyre emelkedik a kisvárosi ranglétrán, ennek az útnak viszont Ilma legfeljebb szemlélője lehet, alakítója sosem. Pedig vágyna többre is, csak éppen minduntalan falakba ütközik – olyanokba, melyeket éppen a szerelme húzott saját maga köré. Az évek során mégsem engedik el egymás kezét, az idő múlásával pedig nemcsak a kapcsolatuk, hanem ők maguk is alapvetően változnak. Szilasi ezt legszemléletesebben a test változásaival demonstrálja: nem fél megmutatni azt, amit más rejteget. Nem mond felette értékítéletet, nem mondja, hogy szép-e vagy épp csúnya ez a test, egyszerűen elénk tárja:
„A negyvenes évei közepén járt, a háta kissé meghajlott, egyértelmű volt, hogy a hasán megjelentek az első zsírpárnák, az arca pedig lefogyott, a kemény vonalak közül előugrottak a csontok, idős Unkasz. (…) A válla összement. A csípője kiszélesedett. (…) A comb vékonyabb, a híres vádliban visszeres már az izomzat.”

Bemutató.
A Kései házasságot a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, amelyet a pandémia miatt ezúttal online tartanak meg. Szilasi Lászlóval Valuska László beszélget. Mikor? Június 6-án szombaton 17 órától. Részletek>>

Ilma mindezt már-már szenvtelenül, egy kívülálló pozíciójából állapítja meg. Tud objektív lenni a férfival szemben, ez viszont nem tartja vissza attól, hogy végzetesen belegabalyodjon a saját érzéseibe. Egy olyan kusza érzelemcsomó rabja, amiből képtelenség szabadulni, ha vannak is rá kísérletek, azokról már a legelején kiderül, hogy reménytelenek. Ilma úgy érzi, egyedül ő ismeri ezt a férfit, és egyedül ő képes arra, hogy lehántsa a társadalom, a szűkebb közösség, a család által rárakott burkokat, és még az sem izgatja, ha a különböző rétegek alatt nincs semmi sem. Ez az elfogadás az, amely részéről a kapcsolat alapját adja: „Igazából nem érdekelte, hogy öreg, elfoglalt, házas, gyerekes, híres és csak testnevelésileg iskolázott, elvetemült kokettkirály. (…) Telnek az évek, és még mindig ragaszkodik hozzá. Gerenda, gondolta, Gerenda mindörökké.”

Ilma szerelme rendíthetetlen és pont.

Hollywood meg elmehet a fenébe, és mindazok, akik szerint a szerelem csak egyféle lehet.

Mert lehet, hogy sokszor fájó és sóvárgó és többnyire egyoldalú, de azt nem lehet mondani, hogy Ilma szerelme ne lenne tiszta és állhatatos. Szilasi ebben a regényében pedig elegánsan pöcköli félre a mesterségesen kreált és pattanásig fújt rózsaszín szerelembuborékokat. Nála a szerelem csontig hatol, és ez még akkor is igaz, ha az a csont már nincs sehol.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...
Beleolvasó

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

...
Nagy

Mora, Mészöly, Krusovszky, Bán, Szilasi - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Olvass!
...
Nagy

Németh Róbert: Motorcycle Emptiness

"A dal saját naprendszer, beszippant, nem lehet kikeveredni belőle, átcsúszol egy intergalaktikus átjárón egy párhuzamos világegyetembe, aminek saját szabályai vannak és ahonnan nem lehet csak úgy visszajönni" - Németh Róbert A táguló idő című tárcasorozata folytatódik, színpadon a Manic Street Preachers.

...
Beleolvasó

A kiégés társadalmában élünk

A kiégés és a túlhajszoltság ma már korunk egyik népbetegségének számít, olyannyira, hogy a WHO tavaly hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Byung-Chul Han szerint ma a kiégés társadalmában élünk és önmagunk kizsákmányolói lettünk. Olvassatok bele a könyvébe!

...
Beleolvasó

Flea: Az agyam eldobom, szinte LEBEGEK, fénysugarak hatolnak át a testemen

A Red Hot Chili Peppers a világ egyik legnépszerűbb zenekara, ikonikus alakja a basszusgitáros, Flea, vagyis Michael Peter Balzary, aki LSD gyerekeknek címmel megírta önéletrajzát. Hosszú részletet olvashattok itt.

...
Beleolvasó

Kobe Bryant, a kaliforniai Szellempofa

Kobe Bryant minden idők egyik legjobb kosárlabdázója volt, 41 évesen 2020. január 26-án tragikus helikopter-balesetben hunyt el kislányával. Egy sportoló alapvetően eredményeket és emlékeket tud örökségként maga után hagyni, és csak egészen keveseknél adatik meg, hogy a sportolói karrier életfelfogássá vagy egyéni nézőponttá álljon össze. Mivel a kosárlabda az NBA népszerűsége globális játékká vált, ezért a kiemelkedő szereplői a legkomolyabb véleményvezérekké váltak, akik rengeteg fiatal számára jelentenek inspirációt. Exkluzív részletet mutatunk az önéletrajzból olasz szállal, rappeléssel és Kaliforniával.

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az emlékkezelés segít megtalálni a problámák gyökereit

Alexander Loyd legújabb könyvében radikálisan új megközelítést kínál gondolataink, tudatos és tudattalan énünk megújításához. Módszere, az emlékek újraformálása arra teszi képessé a használóit, hogy életüket magasabb szintre emeljék. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Családi film készül az Édes mostohából

El a kezekkel a Papámtól! címmel forog Dobó Kata és Gulyás Buda új családi mozija - a forgatókönyv alapját egy régi történet, Lakner Artúr közel 80 éves klasszikusa adja.

...
Gyerekirodalom

Dan Brown zenét szerzett, mesét írt

Vad Szimfónia címmel megírta első gyerekkönyvét Dan Brown, a művészet, a tudomány és a misztikum szentháromságára már korán felesküdő szerző. 

...
Gyerekirodalom

Tittel Kinga legújabb könyvével gyerekjáték lesz felfedezni a Dunát

Tittel Kinga új kötete informatív és mesés körutazásra invitál: megmártózhatunk a régmúlt Duna-fürdőkben és kileshetjük a dunai aranyászok titkát. Mutatunk egy részt a könyvből!

Hírek
...
Hírek

Krusovszky megírta az Index végét, ezért is generációs a regénye

...
Hírek

Szabó T. Anna mindig költőnek készült, mármint tényleg mindig

...
Hírek

Lenyűgöző gengsztereposzban elevenedik meg Varsó királya

...
Hírek

A kelet-európai zsidó, akit 100 évre konzervált a savanyú uborka

...
Hírek

Intim levelekben kérték Beauvoir tanácsait az olvasók

...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata

Egy író vagy költő dedikációja önmagában is érdekes lehet, de összegyűjtve felskiccelik azt a közeget, amelyben az adott szerző élt és alkotott – meséli Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki most új kötetbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat és -leveleket.

...
Hírek

A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja

Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetéről közölt kritikát a Revizor. Az irodalom a miénk, a mi tapasztalatunk vált univerzálissá, azt tanítják nőknek, romáknak, zsidóknak, melegeknek, feketéknek, vagyis mindenkinek, aki nem mi vagyunk.  

...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.