Nem biztos, hogy olyan nagy baj, ha a gépek elveszik a jelenlegi munkánkat

Nem biztos, hogy olyan nagy baj, ha a gépek elveszik a jelenlegi munkánkat

Az amerikai futurológus könyvében nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy a technológiai fejlődés olyan pozitív hatásai mellett érveljen, melyek képesek lesznek az emberiséget egy teljesen új korba repíteni. Byron Reese túltengő optimizmusa mégsem naivitás, érvelése pedig szilárd lábakon áll.

Laki Péter | 2021. március 18. |

Byron Reese neve itthon jobbára ismeretlen volt eddig, pedig a technológiai fejlődés pozitív hatásainak egyik elismert vizsgálóját és szószólóját tisztelhetjük benne – és sajnos a kötetből sem derül ki egyértelműen, hogy ki is ő, vagy miért lenne fontos a véleménye (ez a felvezetés vagy bemutató a könyv egyébként kevés hiányosságainak egyike). Reese ugyanakkor nem csupán, mint a jelen cikkben tárgyalt könyv szerzője vesz részt a technológiai diskurzusban, de vállalkozóként, a Gigaom kutatással és analitikával foglalkozó weboldal kiadójaként, publicistaként, előadóként és podcast műsorvezetőként is próbálja technooptimizmusra nevelni követőit. A negyedik kor a legutóbbi ismeretterjesztő könyve, amelyben igyekszik rávilágítani, hogy nem is olyan nagy baj, ha a gépek és a mesterséges intelligencia átveszik az uralmat a munkaerőpiac bizonyos területein. Sőt, ezt a folyamatot a fejlődés egy olyan elkerülhetetlen lépcsőfokának ítéli meg, ami szükséges ahhoz, hogy az emberiség belépjen abba a bizonyos negyedik korba.

Byron Reese
A negyedik kor
Ford.: Dedinszky Zsófia, Typotex, 2020, 299 oldal
-

Reese szerit ugyanis mindig az új technológiák felfedezése, és azok hatékony „igába hajtása” vezetett azokhoz a jelentős fejlődési ugrásokhoz, amelyek nemcsak könnyebbé tették őseink életét, de nyomukban kialakulhatott a civilizáció, és segítségükkel eljuthattunk napjaink fejlettségi szintjéhez. Az első korban a tűz és a nyelv kialakulása, a másodikban a mezőgazdaság és a városok megjelenése, a harmadikban pedig az írás és a kerék felfedezése hozta el a változást.

A negyedik korban a robotok és a mesterséges intelligencia előretörésétől várhatjuk majd a társadalmi berendezkedésünket alapjaiban megváltoztató erőt.

Azt azonban a szerző sem tudja pontosan (és szerinte nem is számít), hogy már beléptünk-e ebbe a korba, vagy majd csak később fogunk néhány banális probléma leküzdése, és a most érzékelhető átmeneti korszak után.

„Aztán ott van még a robotok energiaellátása – ez különösen problémás, ha olyan akkumulátort szeretnénk, amely a mobilitást is lehetővé teszi. Ennek megoldásától még távol vagyunk. 2016-ban például egy MI-vel felszerelt orosz robot, Promobot, amelyet önálló működésre fejlesztettek, megszökött a kísérleti laborból, és 50 méter távolságra jutott, mire az út közepén lemerült az akkuja, és egy félórás dugót okozott. Ennyit a robotok felkeléséről.”

Amikor szinte minden hétre jut egy valamilyen jelentős áttörésről szóló hír mesterséges intelligenciával, robotikával, géntechnológiával kapcsolatban, esetleg a transzhumanizmus irányába mutató területről, akkor talán nehéz is eldönteni, hogy a küszöb melyik oldalán állunk. Abban azonban biztos, hogy a fejlődés rohamos ütemét vizsgálva 2050-re már határozottan állíthatjuk, hogy eljött ez a negyedik kor.

A texasi futurológus látszólag messziről indítja érvelését, és menetközben rengeteg filozófiai, szellemtörténeti kérdést is érint. Mi az az én? Mik vagyunk mi? Emberek, gépek, netán állatok? Miből épül fel a világegyetem? Monistaként vagy dualistaként gondolkodunk? Megalkotható-e az általános mesterséges intelligencia és átveheti-e a napjainkban is használt keskeny (azaz egy adott feladatot ellátó) MI helyét? És a természetes intelligenciáét? Antropológiai szempontból pedig az a kérdéskör is fontossá válik, hogy elvehetik-e az összes munkát a gépek? Ha igen, az milyen változásokat fog eredményezni társadalmi és egyéni szinten? Miként kell újragondolnunk az ember fogalmát, ha a gépek átalakítják az életünket, és ha eljön (feltéve, hogy egyáltalán eljöhet) a teljes szingularitás?

A szerzőnek ha nincs is mindenre tökéletes válasza, a történelemből és a technológiai fejlődés eddigi eredményeiből kiindulva derűsen látja a jövőt.

Az emberiség egyik legnagyszerűbb dolgának tekinti az adaptációs képességünket.

Ha elveszi egy gép a munkánkat? Majd találunk mást! Mindig, minden korban, amikor valamilyen technológiai áttörés felváltotta az emberi erőforrást egy munkafolyamatban, jött helyette akár több új is, amit némi átképzéssel embernek kellett végeznie. Sőt, hiába a minden eddiginél nagyobb automatizáció és gépesítés, nemhogy kevesebbet, de többet dolgozunk, mint eddig bármikor. Ha valaki pedig kíváncsi arra, hogy a saját munkáját mennyire fenyegetik a robotmunkások, a könyvben egy rövid tesztet is elvégezhet, amiben olyan kérdésekre kell választ adni, mint például:

  • Mennyire hasonlít egymásra két véletlenszerűen kiválasztott munkanapunk?
  • Mennyi időbe telik kiképezni valakit erre a munkára?
  • Mennyire kreatív a munka?
  • Mennyi időbe telik meghozni a legnehezebb döntéseket a munka során?

(Ha pedig valaki arra is kíváncsi, hogy milyen jövőbeli munkahelyen állná meg a helyét, itt tájékozódhat.)

Reese kedvenc témája tele van száraz gazdasági, történetszemléleti, filozófiai koncepciókkal, de végig nagyon olvasmányos stílusban, roppant szórakoztató módon beszél róluk. Ehhez felhasznál a popkultúrából, szájhagyományokból ismert történeteket, anekdotákat is, hogy még színesebb és bárki számára befogadhatóbb legyen az összkép. Ez talán nem is annyira meglepő, tekintve, hogy mind a kortárs sci-fi irodalomban, mind a filmekben újra nagy népszerűségnek örvend a problémakör. Korunk nagy gondolkodóinak (például Bill Gates, Elon Musk, Andrew Ng) sokszor merőben eltérő álláspontját is gyakran ütközteti, ahol ő maga próbálja megtalálni a racionális arany középutat.

Kevés szó esik azonban a fejlődés árnyoldalairól.

Reese megrögzött optimistaként nem pazarolja feleslegesen a karaktereket a közösségi média egyre kiterjedtebb és több területen érezhető negatív hatásainak vizsgálatára, a harci robotokról is csak keveset beszél, valamint a kiberbiztonsági kérdések is marginális szerephez jutnak. Pedig a valós veszélyeket hordozó fejlemények és az elvetemültebb apokaliptikus víziók is ugyanúgy ott bujkálnak az elképzelhető forgatókönyvek között. A könyv utolsó részeiben még a szerző influenszeres, coachos lendülete is előretör, hogy a naponta tapasztalható, olvasható negatív dolgok ellenére is megpróbáljon meggyőzni arról, hogy egyet hátralépve, a nagyobb képet vizsgálva optimizmussal tekinthetünk majd a kapun dörömbölő negyedik, és az eljövendő ötödik korra. Hiszen ha a múlt eredményeinek tükrén keresztül próbáljuk meg értelmezni a jelen technológiájának jövőre mért hatását, akkor korántsem szörnyű az összkép.

Csak alkalmazkodnunk kell.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

5 könyv az életünkbe avatkozó technológiáról

Öt olyan könyvet válogattunk össze, amik a jelenleg is hozzáférhető technológiákból eredő spekulációk mellett hű képet adnak arról, hogy miként hat ránk a modern technológia, jogosak-e a félelmeink, és hogy esetleg tehetünk-e valamit a káros hatások csökkentése érdekében.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Hírek

A robot még nem ír könyvet, de segít a könyvkiadásban

A BrainBaron Jentetics Kinga, a PublishDrive alapítója mesélt arról, túléli-e a könyvkiadás a 21. századot.

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

...

A hospice a halál előtti életről szól

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Hírek
...
Szórakozás

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2022-ben!

...
Hírek

Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

...
Hírek

Könyvesblokk: King, Knausgard, Murakami

...
Hírek

Ma indul az eddigi legnagyobb szabású Harry Potter-kvíz, a Roxforti Házak Bajnoksága

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

A hét könyve
Kritika
Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát
...
Szórakozás

Lady Gaga golyóval tesz pontot a Gucci család botrányos történetének a végére

„Amit meg kell értenie a Guccikkal kapcsolatban, hogy teljesen őrültek, hihetetlenül manipulatívak és nem túl okosak. Muszáj, hogy ők irányítsanak, de amint megszerzik, amit akarnak, tönkre is teszik! Pusztító fajták, ez ilyen egyszerű!”, sommázza a véleményét Paolo Gucci neje, Jenny Garwood a Sara Gay Forden által írt A Gucci-ház című könyvben, amely Ridley Scott filmjét ihlette. Jenny ebben a három mondatban tulajdonképpen nagyszerűen össze is foglalja Scott produkciójának lényegét.