Nem biztos, hogy olyan nagy baj, ha a gépek elveszik a jelenlegi munkánkat

Nem biztos, hogy olyan nagy baj, ha a gépek elveszik a jelenlegi munkánkat

Az amerikai futurológus könyvében nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy a technológiai fejlődés olyan pozitív hatásai mellett érveljen, melyek képesek lesznek az emberiséget egy teljesen új korba repíteni. Byron Reese túltengő optimizmusa mégsem naivitás, érvelése pedig szilárd lábakon áll.

Laki Péter | 2021. március 18. |

Byron Reese neve itthon jobbára ismeretlen volt eddig, pedig a technológiai fejlődés pozitív hatásainak egyik elismert vizsgálóját és szószólóját tisztelhetjük benne – és sajnos a kötetből sem derül ki egyértelműen, hogy ki is ő, vagy miért lenne fontos a véleménye (ez a felvezetés vagy bemutató a könyv egyébként kevés hiányosságainak egyike). Reese ugyanakkor nem csupán, mint a jelen cikkben tárgyalt könyv szerzője vesz részt a technológiai diskurzusban, de vállalkozóként, a Gigaom kutatással és analitikával foglalkozó weboldal kiadójaként, publicistaként, előadóként és podcast műsorvezetőként is próbálja technooptimizmusra nevelni követőit. A negyedik kor a legutóbbi ismeretterjesztő könyve, amelyben igyekszik rávilágítani, hogy nem is olyan nagy baj, ha a gépek és a mesterséges intelligencia átveszik az uralmat a munkaerőpiac bizonyos területein. Sőt, ezt a folyamatot a fejlődés egy olyan elkerülhetetlen lépcsőfokának ítéli meg, ami szükséges ahhoz, hogy az emberiség belépjen abba a bizonyos negyedik korba.

Byron Reese
A negyedik kor
Ford.: Dedinszky Zsófia, Typotex, 2020, 299 oldal
-

Reese szerit ugyanis mindig az új technológiák felfedezése, és azok hatékony „igába hajtása” vezetett azokhoz a jelentős fejlődési ugrásokhoz, amelyek nemcsak könnyebbé tették őseink életét, de nyomukban kialakulhatott a civilizáció, és segítségükkel eljuthattunk napjaink fejlettségi szintjéhez. Az első korban a tűz és a nyelv kialakulása, a másodikban a mezőgazdaság és a városok megjelenése, a harmadikban pedig az írás és a kerék felfedezése hozta el a változást.

A negyedik korban a robotok és a mesterséges intelligencia előretörésétől várhatjuk majd a társadalmi berendezkedésünket alapjaiban megváltoztató erőt.

Azt azonban a szerző sem tudja pontosan (és szerinte nem is számít), hogy már beléptünk-e ebbe a korba, vagy majd csak később fogunk néhány banális probléma leküzdése, és a most érzékelhető átmeneti korszak után.

„Aztán ott van még a robotok energiaellátása – ez különösen problémás, ha olyan akkumulátort szeretnénk, amely a mobilitást is lehetővé teszi. Ennek megoldásától még távol vagyunk. 2016-ban például egy MI-vel felszerelt orosz robot, Promobot, amelyet önálló működésre fejlesztettek, megszökött a kísérleti laborból, és 50 méter távolságra jutott, mire az út közepén lemerült az akkuja, és egy félórás dugót okozott. Ennyit a robotok felkeléséről.”

Amikor szinte minden hétre jut egy valamilyen jelentős áttörésről szóló hír mesterséges intelligenciával, robotikával, géntechnológiával kapcsolatban, esetleg a transzhumanizmus irányába mutató területről, akkor talán nehéz is eldönteni, hogy a küszöb melyik oldalán állunk. Abban azonban biztos, hogy a fejlődés rohamos ütemét vizsgálva 2050-re már határozottan állíthatjuk, hogy eljött ez a negyedik kor.

A texasi futurológus látszólag messziről indítja érvelését, és menetközben rengeteg filozófiai, szellemtörténeti kérdést is érint. Mi az az én? Mik vagyunk mi? Emberek, gépek, netán állatok? Miből épül fel a világegyetem? Monistaként vagy dualistaként gondolkodunk? Megalkotható-e az általános mesterséges intelligencia és átveheti-e a napjainkban is használt keskeny (azaz egy adott feladatot ellátó) MI helyét? És a természetes intelligenciáét? Antropológiai szempontból pedig az a kérdéskör is fontossá válik, hogy elvehetik-e az összes munkát a gépek? Ha igen, az milyen változásokat fog eredményezni társadalmi és egyéni szinten? Miként kell újragondolnunk az ember fogalmát, ha a gépek átalakítják az életünket, és ha eljön (feltéve, hogy egyáltalán eljöhet) a teljes szingularitás?

A szerzőnek ha nincs is mindenre tökéletes válasza, a történelemből és a technológiai fejlődés eddigi eredményeiből kiindulva derűsen látja a jövőt.

Az emberiség egyik legnagyszerűbb dolgának tekinti az adaptációs képességünket.

Ha elveszi egy gép a munkánkat? Majd találunk mást! Mindig, minden korban, amikor valamilyen technológiai áttörés felváltotta az emberi erőforrást egy munkafolyamatban, jött helyette akár több új is, amit némi átképzéssel embernek kellett végeznie. Sőt, hiába a minden eddiginél nagyobb automatizáció és gépesítés, nemhogy kevesebbet, de többet dolgozunk, mint eddig bármikor. Ha valaki pedig kíváncsi arra, hogy a saját munkáját mennyire fenyegetik a robotmunkások, a könyvben egy rövid tesztet is elvégezhet, amiben olyan kérdésekre kell választ adni, mint például:

  • Mennyire hasonlít egymásra két véletlenszerűen kiválasztott munkanapunk?
  • Mennyi időbe telik kiképezni valakit erre a munkára?
  • Mennyire kreatív a munka?
  • Mennyi időbe telik meghozni a legnehezebb döntéseket a munka során?

(Ha pedig valaki arra is kíváncsi, hogy milyen jövőbeli munkahelyen állná meg a helyét, itt tájékozódhat.)

Reese kedvenc témája tele van száraz gazdasági, történetszemléleti, filozófiai koncepciókkal, de végig nagyon olvasmányos stílusban, roppant szórakoztató módon beszél róluk. Ehhez felhasznál a popkultúrából, szájhagyományokból ismert történeteket, anekdotákat is, hogy még színesebb és bárki számára befogadhatóbb legyen az összkép. Ez talán nem is annyira meglepő, tekintve, hogy mind a kortárs sci-fi irodalomban, mind a filmekben újra nagy népszerűségnek örvend a problémakör. Korunk nagy gondolkodóinak (például Bill Gates, Elon Musk, Andrew Ng) sokszor merőben eltérő álláspontját is gyakran ütközteti, ahol ő maga próbálja megtalálni a racionális arany középutat.

Kevés szó esik azonban a fejlődés árnyoldalairól.

Reese megrögzött optimistaként nem pazarolja feleslegesen a karaktereket a közösségi média egyre kiterjedtebb és több területen érezhető negatív hatásainak vizsgálatára, a harci robotokról is csak keveset beszél, valamint a kiberbiztonsági kérdések is marginális szerephez jutnak. Pedig a valós veszélyeket hordozó fejlemények és az elvetemültebb apokaliptikus víziók is ugyanúgy ott bujkálnak az elképzelhető forgatókönyvek között. A könyv utolsó részeiben még a szerző influenszeres, coachos lendülete is előretör, hogy a naponta tapasztalható, olvasható negatív dolgok ellenére is megpróbáljon meggyőzni arról, hogy egyet hátralépve, a nagyobb képet vizsgálva optimizmussal tekinthetünk majd a kapun dörömbölő negyedik, és az eljövendő ötödik korra. Hiszen ha a múlt eredményeinek tükrén keresztül próbáljuk meg értelmezni a jelen technológiájának jövőre mért hatását, akkor korántsem szörnyű az összkép.

Csak alkalmazkodnunk kell.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

5 könyv az életünkbe avatkozó technológiáról

Öt olyan könyvet válogattunk össze, amik a jelenleg is hozzáférhető technológiákból eredő spekulációk mellett hű képet adnak arról, hogy miként hat ránk a modern technológia, jogosak-e a félelmeink, és hogy esetleg tehetünk-e valamit a káros hatások csökkentése érdekében.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Hírek

A robot még nem ír könyvet, de segít a könyvkiadásban

A BrainBaron Jentetics Kinga, a PublishDrive alapítója mesélt arról, túléli-e a könyvkiadás a 21. századot.

...

Morcsányi Géza: “Az irodalom a szívre mért kibírhatatlan csapás” [Kötelező: Sorstalanság]

...

Az ország leggazdagabb családja alkut kötött a nácikkal [Összekötve podcast]

...

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

...

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Olvass!
...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

Életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, aki az ország egyik legkedveltebb színésze volt. Emlékére Bérczes László beszélgetőkönyvéből ajánlunk részletet. 

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Nádas Péter, JK Rowling és Thom Yorke másokkal együtt írt Putyinnak levelet

...
Hírek

Meghalt Lengyel Anna dramaturg, aki néven nevezte a gyilkosát

...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

...
Hírek

Meghalt Törőcsik Mari

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

...
Hírek

Szabó T. Anna: “Ezért az örömért vagyunk a világon, ezért az egymásranevetős, önátadó bizalomért”

...
Hírek

Már biztos, hogy fájdalmas véget ér a várva várt Dűne-film 

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tíz éve tudtuk meg, hogy közeleg a Tél

Tíz éve indult világhódító útjára a Trónok harca, így az évforduló alkalmából számba vettük, mi mindent ért el a sorozat, és miben maradt a rajongói adósa.