A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek

A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek

Az utóbbi idők egyik legfelkavaróbb és legzavarbaejtőbb könyve Marieke Lucas Rijneveld regénye, amely egy tízéves lány szemszögéből meséli el, mi történik egy családdal, amelyben bekövetkezik az elképzelhető legnagyobb tragédia: váratlanul meghal az egyik gyerek. Az önéletrajzi ihletésű könyv az elhanyagolt, gyászukkal magukra maradó testvérek világába ad betekintést, akik bizarr, egyre inkább elfajuló játékok révén próbálják megérteni, hogyan működik a halál. A költői hangvételű Az este kín a hét könyve, amelyért a fiatal holland szerző tavalyelőtt elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat.

Forgách Kinga | 2022. január 17. |
MARIEKE LUCAS RIJNEVELD
Az este kín
Ford.: Wekerle Szabolcs, Scolar, 2021, 288 oldal
Marieke Lucas Rijneveld: Az este kín

Nagy meglepetést okozott 2020 nyarán, amikor bejelentették, hogy Marieke Lucas Rijneveld és fordítója, Michele Hutchison nyerte el az 50 ezer font jutalommal járó Nemzetközi Booker-díjat. A rövidlistán abban az évben mások mellett Daniel Kehlmann és Yōko Ogowa neve is szerepelt, a zsűri azonban Az este kín (angolul The Discomfort of Evening) című regényt ítélte a legjobbnak, amelyet elsősorban azért méltattak, mert költői módon mesél a gyászról. A korábban csak hazájában ismert fiatal költő egy csapásra híres lett, még az amerikai elnöki beiktatásról ismert Amanda Gorman is őt kérte fel, hogy fordítsa hollandra a verseit (bár később Rijneveld visszalépett, mivel sokakban felháborodást váltott ki, hogy fehér fordítót választottak a feladatra.) Bizonyára a nemzetközi sikernek is köszönhető, hogy könyve elég hamar magyarul is megjelent, Wekerle Szabolcs fordításában.

Marieke Lucas Rijneveld nyerte az idei Nemzetközi Booker-díjat
Marieke Lucas Rijneveld nyerte az idei Nemzetközi Booker-díjat

Marieke Lucas Rijneveld és fordítója, Michele Hutchison kapta 2020-ban a Nemzetközi Booker-díjat a The Discomfort of Evening című könyvért. A győztes nevét ma délután jelentették be, miután a koronavírus miatt májusról mostanra halasztották a díjátadót. A győztes nevét rendhagyó módon online hirdették ki.  

Tovább olvasok

Az este kín egy részben önéletrajzi alapokon nyugvó könyv, hiszen Rijneveld maga is elveszítette az egyik testvérét, amikor hároméves volt.

A lélektani regényben a gyermeki ártatlanság és kegyetlenség egyszerre, egymásba simulva jelenik meg, mintha a kettő nem zárná ki, hanem erősítené egymást.

A történetben sötét tónusa mellett is van valamiféle elképesztő frissesség, egészen egyedi, zavarbaejtő világ az, amelyet a szerző megalkotott, talán egyedül Janne Teller Semmijéhez hasonlítható valamelyest, amelyben szintén az egyre inkább eldurvuló játékok és az értelemkeresés áll a középpontban. A különbség az, hogy Rijneveld regényében nem egy elvont filozófiai problémával kell megküzdeniük a gyerekeknek, hanem egy nagyon is valóságos veszteséggel és traumával, amelynek következményei közvetlenül érintik őket.

A könyv egy vidéki, gazdálkodásból élő, nagyon szigorúan vallásos holland család szétesésének történetét meséli el a tízéves Jas szemszögéből. A 2000-es évek környékén járunk, a cselekmény kezdetén éppen téli szünet van, a Mulder család karácsonyra készülődik. Két nap van csak hátra az ünnepig, a legidősebb testvér, Matthies pedig úgy dönt, a barátaival elmegy korcsolyázni a közeli tóra. Jasban, akinek bátyja korábban megígérte, hogy magával viszi aznap, sok-sok érzelem tombol. Dühös a testvérére, amiért nem tartotta be az ígéretét, közben pedig attól tart, hogy az apja levágja kedvenc házinyulát a karácsonyi vacsorához. Titokban azért imádkozik Istenhez, hogy a nyula helyett inkább Matthiest ragadja el tőle. Kérése pedig teljesül is, bátyja alatt ugyanis aznap beszakad a jég és meghal. 

A regény innentől kezdve egy nagy lejtmenet, annak a folyamatát követjük végig, hogyan őrülnek bele ebbe a veszteségbe a család tagjai,

hogy a fájdalom, a bűntudat és a halálvágy hogyan emészti fel őket egyik napról a másikra, és hogyan válnak egyre inkább abuzív kapcsolatokká a köztük lévő kötelékek.

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében
A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

Tovább olvasok

A helyzet elfajulását a pubertás szélén álló tízéves Jas szemszögéből nézzük végig, aki minden szempontból izgalmas elbeszélő. A nagy fantáziával megáldott lány folyamatosan figyel és próbálja megérteni a körülötte lévő világot, a kívülről érkező információmorzsákat pedig képzelete segítségével egészíti ki és rendszerezi. Nézőpontján keresztül nagyon érzékletesen tapasztaljuk meg, hogy egy gyerek fejében hogyan keverednek a mesék, a vallás tanításai, a felnőttek képletes beszéde, valamint a racionális és irracionális félelmek, és hogyan állnak össze mindezek egy olyan saját maga által felépített hiedelemrendszerré, amelyet rajta kívül senki sem érthet meg, de amely minden cselekvésének mozgatórugójává válik.

Testvére elvesztésének traumája után a hiedelmei egyre inkább átveszik az uralmat felette, és különös hóbortokban, szorongásokban öltenek testet.

Ezeknek központi szimbólumává válik a piros kabátja, amelyet Matthies halála után többé sosem hajlandó levenni, és amelynek zsebeit csupa olyasmivel tömi tele, amit meg szeretne őrizni. A kabát lesz az ő pajzsa, ami képzeletében megvédi őt a saját és a többi szerettének halálától. „Kétféle ember van, aki fog, és aki elereszt. Én az utóbbi csoportba tartozom. Csak az általam gyűjtött holmikkal vagyok képes megőrizni egy emléket, egy embert, csak így tudom biztonságosan elhelyezni őket a kabátzsebeimben.”

Közben egyre inkább megismerjük a családját, amely valószínűleg a haláleset előtt sem működhetett jól, de a gyásztól egyre mérgezőbb közeggé válik. A szigorúan vallásos szülők szinte csak bibliai idézetekben beszélnek a gyerekekhez, folyamatosan bűntudatot keltenek bennük és isteni büntetésekkel riogatják őket, a szeretetüket azonban nem tudják kifejezni, a tragédia után pedig végképp alásüllyednek az önsajnálatba.

Az este kín tekinthető az érzelmi elhanyagoltság regényének is,

az derül ki ugyanis belőle, hogy mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket bár ellátnak otthon, ezenkívül semmilyen figyelmet nem kapnak a szüleiktől. Jas, Obbe és Hannah pontosan tudják, hogy náluk a háztartásban az állatok az elsők, és ők maguk is szinte úgy élnek ott, mint a jószágok, csak talán még kevesebb törődés jár nekik. Ennek ellenére mégsem kapnak több szeretetet, amikor egy járvány miatt az összes tehenüket le kell mészárolni, sőt, a család még inkább elveszti a kontrollt az események felett.

Rijneveld regényének erőssége, hogy megmutatja azt az érzelmi kiüresedést, amelyet a gyász tud okozni és azt, hogy mi lesz a gyerekekkel, ha magukra maradnak a veszteségükkel. A három testvér – vagy ahogyan Jas nevezi őket, a három királyok – végképp elveszítik a tájékozódási pontjaikat a világban, hiszen nem hogy válaszokat nem kapnak senkitől, de még a kérdéseiket sem tehetik fel. Külön-külön és együtt kísérletezni kezdenek a testükkel, 

bántani kezdik magukat és egymást, beteges, gyomorforgató játékaikkal megkísértik a halált, hátha megértenek belőle valamit.

„– A testvéred tényleg halott, vagy a halál a testvéred? – kérdezi végül. Megrázom a fejem, a cipőm orrát bámulom. – A halálnak nincs családja, ezért keres magának mindig új testet, hogy egy kis ideig ne legyen annyira magányos. Aztán amikor a test a földbe kerül, keres magának másikat.” Az este kínban a gyerekkor nem a boldog ártatlanság, hanem a hiányok és a kiszolgáltatottság korszaka, ahol a játékok könnyen átfordulnak reflektálatlan kegyetlenségbe. A gyászról, a szeretetéhségről és képzelet erejéről szóló regény valójában egy olyan bűnbeeséstörténetet mesél el nekünk, amelyben Isten helyét a bánat, a düh és a szorongás veszi át.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

...
Hírek

Marieke Lucas Rijneveld nyerte az idei Nemzetközi Booker-díjat

Marieke Lucas Rijneveld és fordítója, Michele Hutchison kapta 2020-ban a Nemzetközi Booker-díjat a The Discomfort of Evening című könyvért. A győztes nevét ma délután jelentették be, miután a koronavírus miatt májusról mostanra halasztották a díjátadót. A győztes nevét rendhagyó módon online hirdették ki.  

...
Hírek

Vissza kellett lépnie Amanda Gorman fordítójának a bőrszíne miatt

A Nemzetközi Booker-díjas Marieke Lucas Rijneveld fordította volna hollandra Amada Gorman verseit, de olyan nagy felháborodást váltott ki, hogy fehérbőrű fordítót választottak, hogy a fiatal író végül visszalépett.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Podcast

Vigh Bori: Sokan azt gondolják, hippik vagyunk, pedig a digitális nomádok az egyik legtudatosabb csoport

A Delonghival közös podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast májusi vendége Vigh Bori digitális nomád.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja