A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek

A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek

Az utóbbi idők egyik legfelkavaróbb és legzavarbaejtőbb könyve Marieke Lucas Rijneveld regénye, amely egy tízéves lány szemszögéből meséli el, mi történik egy családdal, amelyben bekövetkezik az elképzelhető legnagyobb tragédia: váratlanul meghal az egyik gyerek. Az önéletrajzi ihletésű könyv az elhanyagolt, gyászukkal magukra maradó testvérek világába ad betekintést, akik bizarr, egyre inkább elfajuló játékok révén próbálják megérteni, hogyan működik a halál. A költői hangvételű Az este kín a hét könyve, amelyért a fiatal holland szerző tavalyelőtt elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat.

Forgách Kinga | 2022. január 17. |
MARIEKE LUCAS RIJNEVELD
Az este kín
Ford.: Wekerle Szabolcs, Scolar, 2021, 288 oldal
Marieke Lucas Rijneveld: Az este kín

Nagy meglepetést okozott 2020 nyarán, amikor bejelentették, hogy Marieke Lucas Rijneveld és fordítója, Michele Hutchison nyerte el az 50 ezer font jutalommal járó Nemzetközi Booker-díjat. A rövidlistán abban az évben mások mellett Daniel Kehlmann és Yōko Ogowa neve is szerepelt, a zsűri azonban Az este kín (angolul The Discomfort of Evening) című regényt ítélte a legjobbnak, amelyet elsősorban azért méltattak, mert költői módon mesél a gyászról. A korábban csak hazájában ismert fiatal költő egy csapásra híres lett, még az amerikai elnöki beiktatásról ismert Amanda Gorman is őt kérte fel, hogy fordítsa hollandra a verseit (bár később Rijneveld visszalépett, mivel sokakban felháborodást váltott ki, hogy fehér fordítót választottak a feladatra.) Bizonyára a nemzetközi sikernek is köszönhető, hogy könyve elég hamar magyarul is megjelent, Wekerle Szabolcs fordításában.

Marieke Lucas Rijneveld nyerte az idei Nemzetközi Booker-díjat
Marieke Lucas Rijneveld nyerte az idei Nemzetközi Booker-díjat

Marieke Lucas Rijneveld és fordítója, Michele Hutchison kapta 2020-ban a Nemzetközi Booker-díjat a The Discomfort of Evening című könyvért. A győztes nevét ma délután jelentették be, miután a koronavírus miatt májusról mostanra halasztották a díjátadót. A győztes nevét rendhagyó módon online hirdették ki.  

Tovább olvasok

Az este kín egy részben önéletrajzi alapokon nyugvó könyv, hiszen Rijneveld maga is elveszítette az egyik testvérét, amikor hároméves volt.

A lélektani regényben a gyermeki ártatlanság és kegyetlenség egyszerre, egymásba simulva jelenik meg, mintha a kettő nem zárná ki, hanem erősítené egymást.

A történetben sötét tónusa mellett is van valamiféle elképesztő frissesség, egészen egyedi, zavarbaejtő világ az, amelyet a szerző megalkotott, talán egyedül Janne Teller Semmijéhez hasonlítható valamelyest, amelyben szintén az egyre inkább eldurvuló játékok és az értelemkeresés áll a középpontban. A különbség az, hogy Rijneveld regényében nem egy elvont filozófiai problémával kell megküzdeniük a gyerekeknek, hanem egy nagyon is valóságos veszteséggel és traumával, amelynek következményei közvetlenül érintik őket.

A könyv egy vidéki, gazdálkodásból élő, nagyon szigorúan vallásos holland család szétesésének történetét meséli el a tízéves Jas szemszögéből. A 2000-es évek környékén járunk, a cselekmény kezdetén éppen téli szünet van, a Mulder család karácsonyra készülődik. Két nap van csak hátra az ünnepig, a legidősebb testvér, Matthies pedig úgy dönt, a barátaival elmegy korcsolyázni a közeli tóra. Jasban, akinek bátyja korábban megígérte, hogy magával viszi aznap, sok-sok érzelem tombol. Dühös a testvérére, amiért nem tartotta be az ígéretét, közben pedig attól tart, hogy az apja levágja kedvenc házinyulát a karácsonyi vacsorához. Titokban azért imádkozik Istenhez, hogy a nyula helyett inkább Matthiest ragadja el tőle. Kérése pedig teljesül is, bátyja alatt ugyanis aznap beszakad a jég és meghal. 

A regény innentől kezdve egy nagy lejtmenet, annak a folyamatát követjük végig, hogyan őrülnek bele ebbe a veszteségbe a család tagjai,

hogy a fájdalom, a bűntudat és a halálvágy hogyan emészti fel őket egyik napról a másikra, és hogyan válnak egyre inkább abuzív kapcsolatokká a köztük lévő kötelékek.

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében
A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

Tovább olvasok

A helyzet elfajulását a pubertás szélén álló tízéves Jas szemszögéből nézzük végig, aki minden szempontból izgalmas elbeszélő. A nagy fantáziával megáldott lány folyamatosan figyel és próbálja megérteni a körülötte lévő világot, a kívülről érkező információmorzsákat pedig képzelete segítségével egészíti ki és rendszerezi. Nézőpontján keresztül nagyon érzékletesen tapasztaljuk meg, hogy egy gyerek fejében hogyan keverednek a mesék, a vallás tanításai, a felnőttek képletes beszéde, valamint a racionális és irracionális félelmek, és hogyan állnak össze mindezek egy olyan saját maga által felépített hiedelemrendszerré, amelyet rajta kívül senki sem érthet meg, de amely minden cselekvésének mozgatórugójává válik.

Testvére elvesztésének traumája után a hiedelmei egyre inkább átveszik az uralmat felette, és különös hóbortokban, szorongásokban öltenek testet.

Ezeknek központi szimbólumává válik a piros kabátja, amelyet Matthies halála után többé sosem hajlandó levenni, és amelynek zsebeit csupa olyasmivel tömi tele, amit meg szeretne őrizni. A kabát lesz az ő pajzsa, ami képzeletében megvédi őt a saját és a többi szerettének halálától. „Kétféle ember van, aki fog, és aki elereszt. Én az utóbbi csoportba tartozom. Csak az általam gyűjtött holmikkal vagyok képes megőrizni egy emléket, egy embert, csak így tudom biztonságosan elhelyezni őket a kabátzsebeimben.”

Közben egyre inkább megismerjük a családját, amely valószínűleg a haláleset előtt sem működhetett jól, de a gyásztól egyre mérgezőbb közeggé válik. A szigorúan vallásos szülők szinte csak bibliai idézetekben beszélnek a gyerekekhez, folyamatosan bűntudatot keltenek bennük és isteni büntetésekkel riogatják őket, a szeretetüket azonban nem tudják kifejezni, a tragédia után pedig végképp alásüllyednek az önsajnálatba.

Az este kín tekinthető az érzelmi elhanyagoltság regényének is,

az derül ki ugyanis belőle, hogy mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket bár ellátnak otthon, ezenkívül semmilyen figyelmet nem kapnak a szüleiktől. Jas, Obbe és Hannah pontosan tudják, hogy náluk a háztartásban az állatok az elsők, és ők maguk is szinte úgy élnek ott, mint a jószágok, csak talán még kevesebb törődés jár nekik. Ennek ellenére mégsem kapnak több szeretetet, amikor egy járvány miatt az összes tehenüket le kell mészárolni, sőt, a család még inkább elveszti a kontrollt az események felett.

Rijneveld regényének erőssége, hogy megmutatja azt az érzelmi kiüresedést, amelyet a gyász tud okozni és azt, hogy mi lesz a gyerekekkel, ha magukra maradnak a veszteségükkel. A három testvér – vagy ahogyan Jas nevezi őket, a három királyok – végképp elveszítik a tájékozódási pontjaikat a világban, hiszen nem hogy válaszokat nem kapnak senkitől, de még a kérdéseiket sem tehetik fel. Külön-külön és együtt kísérletezni kezdenek a testükkel, 

bántani kezdik magukat és egymást, beteges, gyomorforgató játékaikkal megkísértik a halált, hátha megértenek belőle valamit.

„– A testvéred tényleg halott, vagy a halál a testvéred? – kérdezi végül. Megrázom a fejem, a cipőm orrát bámulom. – A halálnak nincs családja, ezért keres magának mindig új testet, hogy egy kis ideig ne legyen annyira magányos. Aztán amikor a test a földbe kerül, keres magának másikat.” Az este kínban a gyerekkor nem a boldog ártatlanság, hanem a hiányok és a kiszolgáltatottság korszaka, ahol a játékok könnyen átfordulnak reflektálatlan kegyetlenségbe. A gyászról, a szeretetéhségről és képzelet erejéről szóló regény valójában egy olyan bűnbeeséstörténetet mesél el nekünk, amelyben Isten helyét a bánat, a düh és a szorongás veszi át.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

...
Hírek

Marieke Lucas Rijneveld nyerte az idei Nemzetközi Booker-díjat

Marieke Lucas Rijneveld és fordítója, Michele Hutchison kapta 2020-ban a Nemzetközi Booker-díjat a The Discomfort of Evening című könyvért. A győztes nevét ma délután jelentették be, miután a koronavírus miatt májusról mostanra halasztották a díjátadót. A győztes nevét rendhagyó módon online hirdették ki.  

...
Hírek

Vissza kellett lépnie Amanda Gorman fordítójának a bőrszíne miatt

A Nemzetközi Booker-díjas Marieke Lucas Rijneveld fordította volna hollandra Amada Gorman verseit, de olyan nagy felháborodást váltott ki, hogy fehérbőrű fordítót választottak, hogy a fiatal író végül visszalépett.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Hírek
...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

...
Nagy

A bőség zavara: non-fiction ajánlatunk a Könyvfesztiválra

...
Hírek

Harari a fóliázott könyveiről: Nem a genderkérdés a legnagyobb probléma Magyarországon

...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás