Ideje kimondani, hogy a koncentrációs és Gulag-táborokban szexuális erőszak is történt

Ideje kimondani, hogy a koncentrációs és Gulag-táborokban szexuális erőszak is történt

„Ha az ember történelmi témán dolgozik, akkor az a feladata, hogy megtalálja az igazság vázát, és azoknak a lelkét, akik akkor és ott éltek” – írja Heather Morris, Az auschwitzi tetováló szerzője új regényében, a Cilka utazásában, amely kapcsolódik az író korábbi könyvéhez, ugyanakkor sok szempontból el is távolodik tőle. Mert míg az előző egy holokauszttúlélő, Lale Sokolov valós történetét mesélte el a férfi saját beszámolója alapján, addig ebben a regényben több a fikció, csak a váza az, ami valós eseményeken, helyszíneken, szereplőkön alapszik. A Cilka utazása ezzel együtt megindító és tanulságos könyv, amelyből megismerhetjük egy nagyon bátor és erős nő elképesztő túléléstörténetét, valamint azt is, mi mindenen mentek át azok, akik a második világháború után a Gulag táboraiba kerültek.

Forgách Kinga | 2020. június 12. |

Cecilia Klein, azaz Cilka a 20. század talán legnehezebb évtizedeiben született és nőtt fel, és ez visszavonhatatlanul megpecsételte a sorsát. A fiatal lány mindössze tizenhat éves volt, amikor gyerekkorának egyszerre és végérvényesen véget vetettek: 1942-ben őt és a teljes családját is deportálták származása miatt. Cilka, ahogy a legtöbb szlovákiai zsidó, az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba került, ahol aztán megpróbáltatások és traumák hosszú sorozata várt rá. Egy magas rangú náci tisztnek ugyanis megtetszett az egyik szelekciónál, és kiválasztotta magának. Cilkának így esélye nyílt a túlélésre, ugyanakkor innentől kezdve rendszeresen ki volt téve a kegyetlen tiszt minden kényének-kedvének. 

A lánynak nem volt választása, ha ellenált volna, megölik, így rendszeresen szenvedett el szexuális erőszakot, ami ellen semmit sem tehetett. Mindennek ellenére azonban lélekben erős maradt, és bizarr módon privilegizáltnak számító helyzetét arra használta, hogy másoknak segítsen életben maradni.

Heather Morris
Cilka utazása
Ford.: Moldova Júlia, Animus, 2020,  328 oldal
-

Cilka, ahogy minden fogoly, a nácik áldozata volt. A fiatalságát elvették, ahogy a sorsa és a teste fölötti hatalmat is, közben pedig a teljes családját meggyilkolták. Ennek ellenére, amikor 1945-ben az oroszok felszabadították a tábort, őt nem engedték el. Azzal vádolták, hogy prostituálta magát a túlélésért és emiatt kollaboránsnak bélyegezték. Tizenöt évnyi kényszermunkára ítélték, áldozat helyett bűnösnek kiáltották ki. Így történt meg, hogy tizennyolc évesen újból egy emberekkel teli zsúfolt vagonban utazott: ezúttal Szibériába tartott. 

Második börtönében, Vorkutában hasonló nehézségek közepette találta magát, mint amiben korábban kellett élnie: újra fogoly lett, megint egy tábori hierarchiában kellett léteznie, és újra napi szinten meg kellett küzdenie a túlélésért.

„Mindent elveszített. Átélte, amit átélt, és aztán elítélték érte. Hirtelen súlyosnak érezte a tűt, mintha egy nehéz tégla lenne. Hogy folytathatná tovább? Hogy dolgozhatna most egy új ellenségnek? Éljen, hogy lássa, ahogy körülötte ezek a nők kimerülnek, éheznek, elfogynak, meghalnak. De ő, Cilka… Ő élni fog.”

A lány, akit Auschwitzból a Gulágra vittek - Könyves magazin

A Cilka utazása egy olyan lány történetét meséli el, akit már távolról megismerhettünk Lale Sokolov visszaemlékezéséből, az Az auschwitzi tetoválóból. A fiatal, tizenhat éves lányt az otthonából hurcoltak el Auschwitzba 1942. április 19-én. Később, 1945-ben kollaboránsnak ítéltéék, és egy szibériai Gulag-táborba deportálták. Olvassatok bele a történetébe!

Cecilia Klein sorsa korábban teljesen ismeretlen volt, a történetét közvetlen hozzátartozóin kívül szinte senki sem ismerte. A nevét Lale Sokolovnak, Auschwitz egykori tetoválójának visszaemlékezése révén ismerhette meg a világ. Lale egy csodaszép, törékeny, mégis elképesztően bátor nőként írta le őt:

- „Meséltem már Cilkáról?

- Nem, még nem, Lale. Ki volt ő?

- A legbátrabb ember, akivel valaha találkoztam Nem a legbátrabb lány vagy nő, hanem a legbátrabb ember.

- Miért?

- Megmentette az életemet. Gyönyörű, apró kis teremtés volt, és én az életemet köszönhetem neki.”

Heather Morris Az auschwitzi tetováló című könyvében tehát már felvázolta Cilka történetét, mindaz alapján, amit Lale mesélt róla. Viszont már írás közben tudta, hogy külön regényt is fog szentelni neki, ugyanis megígérte Lalénak, hogy emléket állít a lánynak. Hosszas kutatómunkával próbálta kideríteni, milyen lehetett Cilka élete azután, hogy a vorkutai kényszermunkatábor foglya lett. Elutazott Szlovákiába, megnézte Kassát, ahol Cilka a férjével élt a szabadulásuk után. Járt a házban, ahol lakott, beszélt az egykori szomszédaival, barátaival. De kutatott Moszkvában is, ahol különböző dokumentumok, beszámolók alapján próbálta rekonstruálni, milyen lehetett nőként Szibériában raboskodni. 

A könyve így valós pillérekre épült: Cilka ténylegesen ápolóként dolgozott a tábori kórházban, valóban ott ismerte meg a leendő férjét, és tényleg olyan gondoskodó, önzetlen, életrevaló személyiség lehetett, mint amilyennek a regényben látjuk.

Heather Morris: Meglepő, milyen kevés személyes történet maradt fenn a Gulágról - Könyves magazin

Heather Morris új regényének főhősével, Cilkával futólag már találkozhattunk a szerző előző könyvében, Az auschwitzi tetoválóban, amely Lale Sokolov történetét mesélte el. Cilka szintén a koncentrációs tábor foglya volt, a felszabadítás után viszont nem haza, hanem a Gulágra küldték, ahol tíz évet töltött. A Cilka utazásából az ő rendkívüli túléléstörténetét ismerhetjük meg.

A Cilka utazásának legfőbb célja azonban nemcsak az, hogy az ő különleges túléléstörténetét megismerjük, hanem az is, hogy végre kimondjuk: a koncentrációs táborokban, valamint a Gulag-táborokban rendszeres szexuális erőszak is történt.

Heather Morris a Margó Irodalmi Fesztiválon beszélt arról, hogy a kutatómunkája során azzal szembesült, hogy a holokauszt tárgyalásakor a történészek eddig kerülték a zsidó lányokkal szembeni szexuális erőszak témáját. „Mintha erről nem akartak volna beszélni, mintha ezt nem akarták volna kutatni. Ez engem nagyon dühített” – mondta. Úgy vélte, ebben az is közrejátszhatott, hogy azok a nők, akiket megerőszakoltak a táborban, szégyelltek beszélni erről, mert féltek attól, hogy senki sem veszi feleségül őket, ha ez kitudódik. De annak is szerepe lehetett a hallgatásban, hogy a legtöbb tanúvallomást férfiak vették fel, akik előtt nem tudtak megnyílni.

„A kinti keresőreflektor fénye a barakkra vetül, némi hó kíséretében. Nyílik az ajtó. Páran felemelik a fejüket, körülnéznek, hogy mi történt. Fiúk és férfiak, öregek és fiatalok nyomulnak be a barakk ajtaján. Sok nő felsikolt, a takarójuk alá bújnak. (…) Cilka nekiáll, hogy kigombolja a blúzát. Tudja, mit kell tennie. A nők sikolyából és a férfiak kiáltásaiból kiderül, miért jöttek ide: legyőzni, leigázni őket. Egy pillanatra Cilka reménykedik, hogy a hangzavarra talán odajönnek az őrök és megmentik őket. De nem jön senki. Valószínűleg az őrség épp ugyanezt műveli valahol.”

A könyv amellett, hogy felhívja a figyelmet az eddig elhallgatott szexuális erőszak témájára, arra is lehetőséget ad, hogy tisztába kerüljünk azzal, mik voltak a különbségek és a hasonlóságok a koncentrációs és a kényszermunka-táborok között.

A könyvbeli Cilka folyamatos emlékbetörésekkel küzd a Szibériába való érkezését követően. Ráadásul az író rövid flashbackekben azt is megmutatja, Auschwitzban milyen traumákat szenvedett el a lány. Az elbeszélői technika révén a két helyszín óhatatlanul párhuzamba kerül. És bár nem minden tekintetben ugyanúgy működnek a táborok, az világossá válik a regény olvasásakor, hogy mindkét táborrendszer az emberiség által létrehozott legsötétebb, legkegyetlenebb helyek közé tartozik.

Heather Morris a könyvében hűen mutatja be Vorkuta Gulag világát: a tábori hierarchiát, az elképzelhetetlenül nehéz fizikai munkát, a könyörtelen környezeti viszonyokat, és az emberi kapcsolatokat, amelyek a barakkokban születtek. Mindeközben nagy hangsúlyt fektet a lélektani folyamatokra is. Végigkövethetjük, mi mindent élt át Cilka abban a tíz évben, amelyet a Gulag rabjaként kellett letöltenie, kezdve a beilleszkedés pillanatától, a mindennapivá váló küzdelmeken át, egészen a teljes elkeseredés időszakáig. És közben azt is látjuk, hogy ezzel párhuzamosan hogyan küzdött a saját emlékeivel, valamint a múltjából hozott szégyennel és fájdalommal. 

A Cilka utazásából egy elképesztően erős nő történetét ismerjük meg, egy olyan nőét, akinek több életre elég traumát  gyászt és igazságtalanságot kellett elszenvednie, de aki a legsötétebb pillanatokban is az életet és a reményt választotta.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Heather Morris: Meglepő, milyen kevés személyes történet maradt fenn a Gulágról

Heather Morris új regényének főhősével, Cilkával futólag már találkozhattunk a szerző előző könyvében, Az auschwitzi tetoválóban, amely Lale Sokolov történetét mesélte el. Cilka szintén a koncentrációs tábor foglya volt, a felszabadítás után viszont nem haza, hanem a Gulágra küldték, ahol tíz évet töltött. A Cilka utazásából az ő rendkívüli túléléstörténetét ismerhetjük meg. A könyvet tegnap mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Bodnár Judit beszélgetett.

...
Beleolvasó

A lány, akit Auschwitzból a Gulágra vittek

 A Cilka utazása egy olyan lány történetét meséli el, akit az otthonából hurcolták el Auschwitzba 1942-ben. De a tábor felszabadításakor sem szabadulhatott, az oroszok kollaboránsnak ítélték, és egy szibériai Gulág-táborba deportálták.

...
Nagy

Az auschwitzi tetováló élete szerelmét találta meg a haláltáborban

Olvass!
...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Jo Nesbø új regényében sötét családi titkok után nyúl

Egy bonyolult családi kapcsolat áll a legújabb Jo Nesbø-krimi középpontjában - mutatunk egy részt A birodalomból!

...
Beleolvasó

Egy kutatócsoport matematikai módszerrel bizonyítja Isten létezését

Vajon tudna-e mit kezdeni a mai világ egy megváltóval, és tudna-e mit kezdeni a megváltó ezzel a világgal? Bódi Attila filozófiai és teológiai gondolatokat, a mágikus realizmus és a disztópia elemeit vegyíti új regényében - olvass bele a Paxba!

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.

Polc

Elena Ferrante hőse hazugsággal lázad a felnőttek képmutató világa ellen

...

A kamaszkor minden lehetséges értelemben a szélsőségek kora

...

Rumban és szómágiában ázik a havannai éjszaka

...

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

...
A hét könyve
Kritika
Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban
...
Nagy

10 kevésbé ismert érdekesség a magyar irodalom és labdarúgás keretmetszetéből

Csillag Péter Ady stoplisban című könyvében irodalmi nagyjaink életének számos olyan rejtett zuga tárul fel, amelyek egyaránt érdekesek lehetnek a magyar irodalom- és sporttörténet kedvelőinek. Cikkünkben 10 meglepő tényt gyűjtöttünk össze a magyar írók és a foci viszonyáról.