- Heather Morris mindig is tudta, hogy el fogja mesélni Cilka történetét, hiszen megígérte Lalénak. Így miután nyomdába ment az első kötet, hozzá is fogott a kutatáshoz, hogy felderítse Cecilia Klein történetét.
- Lale sokat mesélt róla, valamint más Ausztráliában élő holokauszttúlélők is, ennek ellenére több évnyi kutatás kellett ahhoz, hogy sikerüljön többet megtudni Cilka Gulágon töltött éveiről. Morris Szlovákiába is többször elutazott, járt abban a házban, ahol egykor Cilka lakott, és beszélt több szomszédjával, barátjával is.
- Végzett kutatómunkát Oroszországban is, ez azonban nem ment könnyen. Mivel Cilka a vorkutai táborban töltött tíz évet, főként ennek nézett utána. Sok ott raboskodó nő beszámolóját nézte át. A moszkvai levéltárban egyébként nagyon nehéz volt információhoz jutni, és kevés dokumentum maradt fenn Vorkutáról. Utóbbi helyszínre viszont a mai napig nagyon nehéz eljutni.
- A könyvben főként azt szerette volna megmutatni, hogy Cilka mennyire bátor és erős lány volt. Mindössze 16 éves volt, amikor Auschwitzba került, és még csak 19, amikor Szibériába deportálták.
- Arról, hogy Birkeanuban Cilka miken ment át, Lale viszonylag sokat mesélt. Az író fontosnak tartja, hogy ki legyen mondva, a koncentrációs táborokban szexuális erőszak is történt. A foglyok tehetetlenek voltak a fogvatartóikkal szemben. Mint mondta, érdekes, hogy az idősebb nők a visszaemlékezéseikben sosem használták az erőszak vagy a szexuális zaklatás szavakat, holott egyértelműen az történt.
- „A kutatómunkám során azzal szembesültem, hogy a történészek kerülik a zsidó lányokkal szembeni szexuális erőszak témáját. Mintha erről nem akartak volna beszélni, mintha ezt nem akarták volna kutatni. Ez engem nagyon dühített” – fejtette ki az író. Úgy vélte, ebben az is közrejátszhatott, hogy azok a nők, akiket megerőszakoltak a táborban, szégyelltek beszélni erről, és féltek attól, hogy senki sem veszi feleségül őket, ha ez kitudódik. De annak is szerepe lehetett a hallgatásban, hogy a legtöbb tanúvallomást férfiak vették fel, akik előtt nem tudtak megnyílni.
A lány, akit Auschwitzból a Gulágra vittek - Könyves magazin
A Cilka utazása egy olyan lány történetét meséli el, akit már távolról megismerhettünk Lale Sokolov visszaemlékezéséből, az Az auschwitzi tetoválóból. A fiatal, tizenhat éves lányt az otthonából hurcoltak el Auschwitzba 1942. április 19-én. Később, 1945-ben kollaboránsnak ítéltéék, és egy szibériai Gulag-táborba deportálták. Olvassatok bele a történetébe!
- Az egykori fogolytárs, Gita gyakran meglátogatta Cilkát Szlovákiában, miután visszatért a Gulágról. Jó barátnők maradtak és Lale is sok mindent megtudott róla Gitán keresztül, valamint a férjéről is, akivel ötven évet éltek le együtt a Gulágról hazatérve.
- A könyv vázát valós események és szereplők adják, a többit már Morris tette hozzá. Ugyanakkor saját bevallása szerint ez már nem volt nehéz, mert nagyon sok beszámolót olvasott a Gulágról, valamint Cilka egykori szomszédjai is sokat tudtak mesélni róla. Az információkat csak össze kellett tenni.
- A regényben Cilka egy nagyon bátor, angyali teremtésként jelenik meg, aki szégyelli a múltját, de mindenkinek igyekszik segíteni. Az író Cilka személyiségének megrajzolását is arra alapozta, amit a lány egykori ismerősei mondtak neki. Cilka kitartó és odaadó volt, és már gyerekkorában elég határozott volt a természete. A szibériai táborban pedig ténylegesen ápolónőként dolgozott, és így lehetősége nyílt rá, hogy életeket mentsen, miután annyi halálnak volt a tanúja.
- Cilka végül hetvennyolc évet élt és ebből majdnem ötvenet boldog házasságban. A férje halála nagyon megviselte. A barátai szerint gyakorlatilag abba halt bele, hogy összetört a szíve. Onnantól kezdve csak arra vágyott, hogy újra vele lehessen.
- A kutatásai során Morrist főként az lepte meg, hogy mennyire kevés személyes történet maradt fenn a Gulágról. Emiatt kifejezetten örül neki, hogy egy orosz kiadó is meg fogja jelentetni Cilka történetét.
Az auschwitzi tetováló élete szerelmét találta meg a haláltáborban - Könyves magazin
Lale Sokolov évtizedeken át hallgatott arról, hogy mi történt vele és szerelmével a második világháború alatt. Sem ő, sem a felesége, Gita nem beszéltek arról, hogyan kerültek Auschwitzba és mi mindenen mentek keresztül, még saját fiúk is csak érintőlegesen tudott a családi múltról.
- Cilka sosem beszélt a megpróbáltatásairól, nem maradt utána semmilyen tanúvallomás, sem Auschwitz, sem pedig Vorkuta után. A férjével kötöttek egy egyezséget, hogy nem beszélnek arról, amin keresztülmentek. Mivel Szlovákiában is kommunista rezsim volt, ezt meg is lehet érteni. Csöndben kellett maradniuk.
- Cilka és a későbbi férje, akkor hagyhatták el a tábort, amikor Hruscsov hatalomra került. Ekkor ugyanis a nem szovjet foglyokat szabadon engedték és felrakták őket egy Csehországba tartó vonatra. Prágában aztán nem tudtak mit kezdeni velük és egy évre börtönbe zárták őket. Mikor az év letelt, semmit sem tudtak rájuk bizonyítani, így szabadon engedték őket. Néhány hónapot ezután Prágában maradtak és próbáltak dolgozni. Aztán elhatározták, hogy visszatérnek Kassára. Így is lett, ott munkát kaptak és aztán végre elkezdhettek normális életet élni.
- A Gulág-táborokkal kapcsolatban az volt a legmeglepőbb számára, hogy voltaképpen nem is egyenruhások, hanem rabok működtették. Olyan kemények voltak a környezeti körülmények, hogy őrökre, katonákra alig volt szükség.
- Heather Morrisnak hamarosan érkezik az új könyve, a Stories of Hope, amely olyan emberek történeteit fogja elmesélni, akik erőt tudtak meríteni Lale és Gita sorsából. Közben pedig már dolgozik egy új regényen is, amely szintén valós eseményeken alapul. Ez három lánytestvér történetét fogja elmesélni, akiknek hihetetlen módon sikerült túlélni a koncentrációs tábort, és ketten közülük még most is élnek. Ők ráadásul szintén ismerték Lalét és Gitát.
- Az auschwitzi tetoválóból hatrészes minisorozat fog készülni, a forgatás már tavasszal elkezdődött.
