A szexchatelő férj történetében több a csavar, mint elsőre látszik

A szexchatelő férj történetében több a csavar, mint elsőre látszik

A Fleishman bajban van címszereplője előtt egyszeriben új távlatok nyílnak, amikor a házassága végleg zátonyra fut. Mintha New York minden nője csak arra várna, hogy tangás-cicis fotóikat elküldhessék a negyvenes exférjnek. A hedonista mindennapokra a volt feleség eltűnése vet árnyékot, emiatt pedig Toby Fleishmannek is – kénytelen-kelletlen – teljesen újra kell pozicionálnia az életét. Ez a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2020. július 17. |

Taffy Brodesser-Akner az elmúlt években főleg a nagyszabású portrécikkeivel keltett figyelmet. A palettája elég széles, ha egy ívet kellene húzni, az egyik végén Tom Hanks, a másikon meg mondjuk a Kardashian-klán matriarchája, Kris Jenner állna. Brodesser-Akner cikkeiben mindig távolabbról indít, kicsit mintha kinyújtott karral szemlélne egy képet és csak azután húzza közel magához és mutatja meg rajta a részleteket. Nem egy megjátszós típus, simán beleírja egy cikkbe a kétségeit, ahogy azt is, ha egy adott jelenségre nincs megfejtése. Üdítő, ahogy a magazincikkeiben ír, ezért is forgattam eleinte értetlenül a Fleishman bajban van című első regényét.

Taffy Brodesser-Akner
Fleishman bajban van
Ford.: Kepes János, 21. Század Kiadó, 2020, 463 oldal

Egyszerűen nem fért a fejembe, minek tenyerel bele egy ilyen sziporkázó, izgalmas szerző egy ezerszer lerágott tematikus pocsolyába. Mit érdekli őt egy felsőközép-osztálybeli, fehér, heteró férfi nyavalygása (helló, Karl Ove Knausgard!), és nekem, az olvasónak mi újat tud ezzel mutatni? Mielőtt válaszolnék, lássuk, miről szól a könyv.

A címbeli Fleishman (Toby) egy negyvenes doki New Yorkból, aki épp válófélben van a feleségétől, Racheltől. Az nagyon hamar kiderül, hogy a nő egy törtető karrierista, aki az első adandó alkalommal lepasszolja a közös gyerekeiket – szó szerint. Rachel egy éjszaka, miközben Toby otthon alszik, átviszi a két kiskamasz gyereküket a férje lakásába, és elutazik. Ezután se kép, se hang – elérhetetlenné válik. Toby a poklok poklát járja végig, miközben a gyerekek előtt végig azt játssza, hogy anyu csak nagyon elfoglalt, de amúgy minden rendben. Az érzelmi nihilt a folyamatos szexchatelés és randizás töri meg – Toby körülbelül úgy érezheti magát, mint amikor egy sorozatfüggő a fekete-fehér tévéjét egyszer csak lecserélte színesre. Egy teljesen új világ tárul fel előtte, csakhogy ez a világ nem színes szappanopera-figurákkal, hanem nőkkel és vágyakkal és megint csak nőkkel van tele.

„Ott volt Sarah, akit ultraortodoxnak neveltek. Meg Barbara, akiről a magáról mondottak alapján tíz perc alatt kiderítette, hogy apja nagybátyja révén rokonok. Meg Samantha, aki magas volt, és nem is kicsit dundi, de büszkén hordozta kerek seggét, feszes farmert húzott rá, és vörösre rúzsozta a száját.”

Nagyjából ezen a ponton kezdtem azt érezni, mintha ez a történet nem is Tobyról, hanem mindazokról a női vágyakról szólna, amelyekkel megsorozta a sors (vagy az applikáció). Ráadásul a történet nem hivatalos narrátora is egy nő, egy volt egyetemi haver, Libby, aki újságíróból lett kertvárosi anyuka, és aki sokáig magának sem igazán meri bevallani, hogy a mindennapi tökéletesség néha már-már fojtogatja. Mindenesetre mi megyünk tovább Tobyval, aki rettenetesen szenved ebben az új helyzetben, próbálja darabonként újra felépíteni az életét, amelyet Rachel egyetlen jól irányzott rúgással szétbarmolt, közben pedig jelenetenként szépen lassan kirajzolódnak házasságuk színe és fonákja.

Inkább fonákja.

De a könyv jó kétharmadáig várni kell, mire eljutunk oda, hogy nagyjából kerek legyen a történet. Hogy betekintést nyerjünk abba, hogyan is nézett ki ez a sztori Rachel szemszögéből. Egy olyan nő története ez, akit a nagyanyja nevelt, főleg praktikus szempontok szerint, a szeretet nyelve pedig kettejük között nem igazán volt szignifikáns. Egy olyan nőé, aki a saját erejének és tehetségének köszönhetően építette fel azt az ügynökséget, amely más tehetségeket futtatott fel. Aki a barátait leginkább úgy válogatja, hogy az előnyös legyen a társadalmi helyezkedésnél. Ám ami az egyik szempontból opportunizmus, a másikéból szimpla túlélés és továbblépés. Egy olyan nőről van szó, aki elvárja, hogy a férje időben otthon legyen a gyerekekkel, miközben ő karriert épít. Hogy aztán abból a pénzből még többet és nagyobbat vehessen a családjának, házat, kocsit, akármit.

Rachel férfi módra mer létezni egy olyan világban, ahol nem nézik jó szemmel, ha a nők nem húzódnak meg csendesen máskülönben sikeres férjeik szélárnyékában.

Miközben Toby pedig azt érzi, hogy ő épp azért nem tudott szakmailag kibontakozni, mert helyette a családnak rendeli alá magát. Igazság nincs, a könyvnek nem is célja, hogy letegye valaki vagy éppen valaki(k) igazsága mellett a voksát. Már csak azért sem, mert ahogy megyünk bele az események sűrűjébe, Toby személyisége is egyre árnyaltabb lesz: egy a munkájának rendkívül elkötelezett, ugyanakkor végtelenül narcisztikus figura képe rajzolódik ki, aki már fiatalon is azt szerette, ha a meghitt beszélgetések róla és a bizonytalanságairól szólnak. Ez pedig a negyvenes éveire mit sem változott:

„Nekem az tetszett, amikor elmondták, hogy akárhová megyünk az űrben, úgy érezzük, mintha mi lennénk középen. Ezt nagyon át tudtam érezni.”

A férfiközpontúság ugyanakkor messze túlmutat Toby életén és az egész regény szervezőelve lesz. Taffy Brodesser-Akner nagy trükkje ugyanis nem az, hogy szimplán egy házasság erodálását és egy elhagyott férj kálváriáját tárja elénk, arra kismillió irodalmi és filmes példát lehetne hozni.

A Fleishman bajban van legnagyobb csavarja, hogy a férfi történetén keresztül nem másról, mint a nőről beszél.

És miért? Mert máskülönben nagy eséllyel rá sem hederítene a külvilág, és ezt ő maga is tudja. Az író irodalmi alteregójának tekinthető Libby pontosan tudatában van annak a kettős mércének, ami a női és a férfi szerzőket (legyenek írók vagy újságírók) éri ezen a piacon. Erről Elena Ferrante (de akár a hazai szerzők egy része is) biztosan sokat tudna beszélni, de most inkább hallgassuk Libbyt, aki így jellemezte riportalanyait:

„Kimondták mindazt, amit én nem mondhattam ki hangosan, mert féltem, hogy fellengzősnek, önteltnek, beképzeltnek, narcisztikusnak tartanak. Rájuk vetítettem a saját narratívámat, ahogy a biológiakönyvek ábráival összeilleszthetjük az emberi izomzatot az emberi test csontvázával. Rajtuk keresztül a saját problémáimról írtam.

Annyit biztosan tudtam, hogy egy nő egyedül így válthat ki figyelmet: ha egy férfi szájával mondatja ki a történetét. Egy férfi által építhetünk magunknak trójai falovat, hogy egyáltalán leszarjanak.”

A trükk annyira bejött, hogy könyvét most egyenesen Philip Roth-hoz meg John Updike-hoz hasonlítják – hogy ez mennyire teszi őt boldoggá, egyszer jó lenne megkérdezni tőle. Mindenesetre jó egy éve a New York Times-ba írt egy esszét arról, milyen volt negyvenévesként újranézni kamaszkora egyik meghatározó sorozatát (Thirtysomething). Ebben már ír az első regényéről, amely bár lehet, hogy eredetileg a házasságról szólt volna, mégis a válás lett a fő témája. A Fleishman bajban van című könyvre viszont kicsit sem a témája miatt fogunk emlékezni – szellemes, trükkös regény, amelynek még az időnként insta-kompatibilis mondatokba csomagolt instant okosságokat is meg lehet bocsátani. Taffy Brodesser-Akner nagyon okosan nyúlt egy olyan anyaghoz, ami bevallottan saját gyerekkorának egyik traumatikus epizódja volt, ám akárhogy csűrjük-csavarjuk, Toby történetén keresztül valójában Rachelnek adott hangot és róla mesélt.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Sjón egy szerelmi történetet, egy krimit és egy sci-fit írt meg egy kötetben

Sjón korábbi regényeihez képest a CoDex 1962 sokkal hosszabb, szerteágazóbb és személyesebb, és még a prágai gólem története is megjelenik benne. Ez a hét könyve.

...
Kritika

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

...
Kritika

A jelen- és a távollevő apák könyve a Hóesés Rómában

Péntek Orsolya Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megírta a családtörténeti trilógia utolsó darabját. Olvasmányos, különleges könyv a Hóesés Rómában, generációk és egyéni élettörténetek tablója, pontos, mégis érzékeny, költői szöveg, mely ezúttal a hét könyve.

Az évtized könyve
...
Nagy

Hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker?

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

Hírek
...
Hírek

Bookline top50: Kepes volt februárban a legnépszerűbb

...
Hírek

Öngyilkos gondolatai voltak Meghan Markle-nak

...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

...
Hírek

Octavia E. Butlerről nevezték el a Mars-leszállóhelyet

...
Hírek

Újra elérhető az 5mondatok

...
Hírek

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével díjazták a Természetes fényt a Berlinálén

...
Hírek

Colson Whitehead ezeket tanácsolja az írni vágyóknak

...
Hírek

Ez Greta Gerwig tíz kedvenc könyve

...
Hírek

Woody Allen, Durica Katarina és színészek személyes történetei [PROGRAMAJÁNLÓ]

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Mackesy varázslatos barátságkötete lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Charlie Mackesy A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló című könyvét választotta.

...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében a meséken innen és túl vizsgáljuk meg, mi zajlik éppen a könyvpiacon, a kiadóknál, a boltokban, az írók és az illusztrátorok műhelyeiben. A legszebb mesékről, klasszikusokról és újdonságokról, provokatív ifjúsági regényekről beszélget Szekeres Niki és Ruff Orsolya.

...
Szívünk rajta

A Kamaszmonológokban nincs tabu

Februárban A szívem egy bezárt bódé lett a Szívünk rajta kiemelt könyve, amelynek történetei érzékenyen rezonálnak a kamaszok testi és lelki változásaira, félelmeire, frusztrációira és örömeire.

Olvass!
...
Beleolvasó

Oravecz Imre azután kezdett el naplót írni, hogy kicsúszott a lába alól a talaj

A Kedves John. Levelek Kaliforniába egyszerre önéletrajzi vallomás és a rendszerváltozás korrajza. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szobotka hősei sokat adnak a látszatra, de emiatt sosem lehetnek igazán boldogok

Zsúfolt budai társbérletek, elfojtott vágyak és félelmek, bonyolult emberi kapcsolatok, szövevényes szerelmek tárulnak elénk Szobotka Tibor klasszikussá vált, 1956-ban játszódó regényében. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

A post-truth mágikus világában elmosódik a tények és a vélemények közti különbség

Vajon miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméletnek? Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében azt járja körbe, mit is jelent a post-truth, illetve a dezinformáció kora, és miért virágzik a mai álhír-ipar. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!