Sjón egy szerelmi történetet, egy krimit és egy sci-fit írt meg egy kötetben

Sjón egy szerelmi történetet, egy krimit és egy sci-fit írt meg egy kötetben

A macskaróka és A cethal gyomrában után az izlandi Sjón újból az ősi mondavilág és a tudomány, élet és halál, a valóság és a képzelet találkozásából táplálkozó történeten kalauzol keresztül. Ámde a korábban olvasott regényekhez képest a CoDex 1962 sokkal hosszabb, szerteágazóbb és személyesebb, és még a prágai gólem története is megjelenik benne. A CoDex 1962 a hét könyve.

Benedek Márton | 2020. július 13. |

Amíg A macskaróka és A cethal gyomrában a múlt meghatározott pontján, napjainkhoz képest párszáz évvel korábban játszódnak (miközben persze az ősi izlandi mondavilág is átszövi a regényeket), addig a CoDex 1962 alapvetően egy 20. századi történet, amely a második világháborúban kezdődik és a 2000-es évek elejéig tart. A CoDex 1962 valójában egy trilógia, amelynek részei Izlandon már korábban megjelentek: az első 1994-ben, a második 2001-ben, a harmadik 2016-ban. A három rész pedig egy szerelmi történet, egy krimi és egy sci-fi, legalábbis a szerző így jelöli őket.

Sjón
CoDex 1962
Ford.: Patat Bence, Gondolat Kiadói Kör, 2020, 529 oldal

Az első rész, a Testemet már látták szemeid a második világháborúban játszódik, egy kitalált szászországi városban, ahol egy félig-meddig bordélyházként üzemelő fogadóban talál menedéket egy furcsa ember, akiről csak sokára tudjuk meg, hogy egy prágai zsidó, Leo Löwe, aki túlélte a koncentrációs tábort és aki végül Izlandon köt ki. Vagyona nincs, csak egy kalapdoboza, benne agyaggal, amiből a szobalány segítségével megalkotják a gyereket, Josef Löwét, aki voltaképpen az egész regény narrátora. Persze nem mindennapi narrátor ő, hiszen valódi életre csak a második részben (Remegő könnyekkel), 1962-ben kel, abban az évben, amikor maga Sjón is született, és persze sok más izlandi is, akiknek születési (és halálozási) dátumával is megismerkedünk a későbbiekben. Ez az év amúgy, amikor a főváros, Reykjavík lélekszáma először meghaladta az ország többi részéét. Josef aztán a harmadik részben (Szunnyadó ajtó vagyok) egy genetikai kutatásban is részt vesz, amelyben az 1962-ben született izlandiakat vizsgálják.

Mindezt összefoglalni némileg egyszerűbb, mint a regényt olvasni, ami finoman szóval is

egy magabiztos stíluskavalkád, rengeteg leágazással, melléktörténettel.

Vannak benne bibliai angyalok, vérfarkasok, kék karú lányok, kísértetek, a főbb szereplők között pedig akad egy orosz kém és egy fekete amerikai teológus-birkózó is, és persze ott vannak a zsidók:

“A zsidók történetéhez hasonlóan, akik az izlandiakon kívül az egyetlen nép, amelyet Isten kifejezetten utasított arra, hogy megvilágítsa az utat a világ számára, Izland története is katasztrófák, száműzetések és megaláztatások sora. A mi száműzetésünk során ugyanakkor senkit nem küldtek el innen, hála Istennek, mindig is ez volt az otthonunk, de saját hazánkban idegenekké tettek bennünket. Talán csak mi vagyunk az egyedüli igazi zsidók, akik még a földön élnek.” (303. oldal)

Az biztos, hogy a CoDex 1962 nem a legegyszerűbb olvasmány, helyenként egészen kaotikus, és néha még azt sem tudni biztosan, hogy ki beszél kihez. A Guardian nem véletlen hasonlította az olvasmányélményt ahhoz, mintha Chagall, Bosch és kicsit Tarantino világa találkozna egymással.

Ahogy a 359. oldalon olvassuk: “tehát nehogy kétség férjen hozzá, hogy történetem kölcsönhatásban áll a narratívák egyéb fajtáival és azzal a hosszú és sokáig visszhangzó felsorolással, amelyben a középkori kéziratok látomásszerű verseit a futurista filmekig, az abszurd költeményektől az evangéliumokig, a kábítószermámor által előidézett szellemekről szóló népmeséktől az újságok belterjes pletykáiig, tehetséges nők útleírásaitól a mutáns gyermekekről szóló képregényekig, a slágerszövegektől a pszichológiai kiadványokig, a pornográf írásoktól a sakkjátszmák leírásáig, minden szerepel...” 

A CoDex 1962 olyan, mint egy új sorozat, aminek bizalmat szavazunk az alkotó korábbi munkái miatt, és emiatt még a kicsit bonyolult kezdés után is kitartunk, mert tudjuk, hogy megéri. Amikor pedig a végére értünk, akkor kezdhetjük elölről több tudással felvértezve, megfigyelve a legapróbb részleteket is, hiszen mindennek oka és helye van.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Izlandon tényleg csak a krimikben folyik a vér és tombol az erőszak?

...

Izland focisikerei sokat lendítenek a könyvkiadáson is

...

Izlandon mindenki író

Hírek
...

Margó-díj 2025: lezárult a jelentkezés, 37 kötet száll versenybe

...

A Nobel-díjas Gurnah saját élélettapasztalatait is beleírta új regényébe

...

Újraélni a kamaszkort a Szexoktatásban: olvasd el Fehér Renátó Partizánban idézett írását!

...

Már olaszul is megjelent Tóth Krisztina regénye

...

Ryan Gosling nem akar asztronauta lenni – itt A Hail Mary-küldetés előzetese

...

Jön Matthew McConaughey második könyve

Gyerekirodalom
...

9 nyári gyerekkönyv vakációzóknak

Gyerekkönyvek nyári témákkal.

...

A biológus és a vadmalac kalandjai a lengyel rengetegben: videojáték készült a Cser Kiadó új mesekönyvéhez

 A kötetet  a közép-európai „Jane Goodallként” is emlegetetett biológus, Simona Kossak ihlette.

...

A Bogyó és Babóca hetedjére is meghódítja a mozikat

Mesés nyári program.

Polc

Az utolsó nagy felfedezés az óceánok mélyére visz – 5 érdekesség David Attenborough Óceán című könyvéből

...

Apakeresés, szerelem, kultúrsokk és egyéb zűrök a Balkánon 

...

Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!

...

Ezt a családot még a történelem se teheti tönkre, ameddig van, aki emlékezik

...