A Felemelkedés rejtélyes hegyén a haragot valaki más plántálja belénk

A Felemelkedés rejtélyes hegyén a haragot valaki más plántálja belénk

A Könyvhétre jelenik meg a brit Nicholas Binge Felemelkedés című regénye, amiben egy semmiből felbukkant, különös hegyre vezetett expedíció során megkérdőjeleződik mindaz, amit időről és térről, sőt, az emberi faj létezéséről tudunk. A feszült, jó tempójú sci-fi bátran keveri egymással a természettudományos tudást, a filozófiai és a hitről szóló kérdéseket, nálunk ráadásul tragikusan aktuális is.

Sándor Anna | 2023. június 07. |
Nicholas Binge
Felemelkedés
Ford. Bosnyák Edit, Agave, 2023, 352 oldal
-

Különös hegy magasodik a Csendes-óceánban: nemcsak, hogy több ezer méterrel magasabb, mint a Mount Everest, de szó szerint egyik napról a másikra jelent meg. Mire az egykori orvos, a jelenleg fizikusként dolgozó Harold Tunmore a helyszínre érkezik, egy csapat már halálos kudarcot vallott, miközben a hegy titkait próbálta megfejteni. Az új expedíciót katonák vezetik, de toboroztak biológust, geológust, fizikust, van velük orvos, sőt, egy antropológus is. Ahogy megindulnak felfelé az örök hó és jég birodalmába, nemcsak a hegyi betegség tüneteivel, az oxigénhiánnyal, a kimerültséggel és a hideggel kell megküzdeniük, de egyre furcsább jelenségeket is tapasztalnak: mintha a hegyen másképpen működne az idő és a tér, mint ahogy azt ismerjük. A mászók egyre paranoiásabbak és dühösebbek lesznek egymásra, a haragjuk forrása pedig talán nem is ők maguk – 

hiszen nincsenek egyedül a hegyen.

Nicholas Binge Felemelkedés című regénye a Könyhétre jelent meg magyarul, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy ez az időzítés tragikus véletlenek és események folytán összekapcsolódik a magyar hegymászó-társadalom friss veszteségével. Így aztán van valami szomorúan borzongató érzés abban, ahogy a könyv lapjain, mondjuk, a ritka levegő fiziológiai következményeiről olvasunk – nem sokkal azután, hogy a híradások nyomán a közösségi médiában szembesülni kellett a fotelből ítélkező, okoskodó, empátiahiányos kommentek áradatával. Binge könyvéből persze senki sem fog megtanulni hegyet mászni, de egy kis ízelítőt kaphat abból a világból, amit a hegyek zord méltóságteljessége ural. Vagy azokról a léptékekről, amik egyszerre kényszerítenek alázatra, és ébresztenek ellenállhatatlan vágyat, sőt a megszállottságot súroló késztetést az egyre nagyobb magasságok elérésére. A hegycsúcs minden mást felülíró hívása pedig a regényben is fontos szerepet kap.

-

A kötet a narrátor, Harold Tunmore fivérének bevezetőjével indul, aki beszámol arról, hogy a mindig is zárkózott és számára elérhetetlen öccse hogyan tűnt el nyomtalanul harminc évre, majd találtak rá váratlanul egy pszichiátriai intézetben. Harold hangyákhoz hasonlítja az embereket és nagyobb hatalmak játszmáit emlegeti, majd nem sokkal a találkozást követően különösen durva módon megöli magát. Fivére ezután találja meg nála azokat a leveleket, amikből a regény felépül. A tulajdonképpeni cselekmény 1991-ben játszódik, Harold különös (elméleti) rejtélyek megoldására szakosodott, már neves tudós. Amikor az expedíció szervezői felkeresik, kiderül számára, hogy az első expedíciónak két túlélője volt. Az egyikük, úgy tűnik, előre látja a bekövetkező eseményeket. A másik Harold ex-felesége. Az orvos-fizikus Harold innentől kezdve kétszeresen is motivált: ki akarja deríteni, hogy mi lehet a hegy titka, és meg akarja menteni a zavartan viselkedő volt feleségét, akivel a házassága egy tragédia miatt ért véget.

Binge biztos kézzel keveri a természettudományos ismereteket a misztikummal és a filozófiával, az eredmény pedig

egy olyan feszült sci-fi, ami egyszerre nyújt kikapcsolódást és gondolkodtat el hitről, az emberi psziché és tudat működéséről, a szabad akaratról vagy a hegy-toposz kultúrtörténeti gyökereiről.

A Felemelkedés így tulajdonképpen olyan, mint egy jó nyári blockbuster, csak könyvben: feszes és tempós, a 350 oldal olvastatja magát, és az olvasó úgy lesz gazdagabb pár érdekes gondolattal, hogy az nem fekszi meg a gyomrát. Binge egyébként sikeres tanár lenne, mert laza közérthetőséggel képes átadni bonyolultabb fizikai ismereteket például az időről és a dimenziókról – illetve ez úgy pontos, hogy Binge amúgy tanít is, kreatív írást az edinburgh-i Napier Egyetemen.

Maga a felemelkedés a regényben külső és belső vonatkozásban is megjelenik – a belső hegyek megmászásában pedig Binge az életünk értelmének örök kérdését feszegeti. Ehhez ő Camus Sziszüphosz-tanulmányát veszi kiindulópontul, a kötet mottóját is tőle választotta: 

"Boldognak kell elképzelnünk Sziszüphoszt."

A regényben megfogalmazottak itthon emellett megidézhetik a madáchi isteni végszót is, “Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” A létezésünk nagy univerzális kérdései közé ágyazva Binge ugyanakkor egy sokkal személyesebb küzdelmet is bemutat, Harold múltja miatt a kötet olvasható a feldolgozatlan gyász és a traumaszimbolika felől is.

A Felemelkedés lehetne a maga nemében korrekt munka, az a bizonyos banánhéj, amin viszont megcsúszik, éppen az egyik legfontosabb témája: a hit. Míg a természettudományos háttértudást érezhető magabiztossággal mozgatja, Binge a hitbéli kérdéseket jóval felszínesebben, bulvárosabban kezeli, így olyan benyomást kelt, mint aki nagyon beleszeretett a saját ötletébe, de nem vette a fáradságot, hogy minden részében alaposan kidolgozza. Ez aztán pont a végkifejletet rontja le, ami csalódást kelt azután, hogy előtte a szerző ügyesen építi a cselekményt. A végén, mondhatni, platóra ér ahelyett, hogy még eggyel magasabbra sikerült volna emelnie a regényt és vele az olvasót. A nagy titok, ami után Haroldék kutattak, egy spekulatív klisé, ráadásul Binge egy kicsit össze is csapta. Ezután a személyesebb zárás szép, de nem oldja a hiányérzetet.

Ezzel együtt, vagy inkább ennek ellenére, a Felemelkedésbe érdemes belevágni, én például ezt a gondolatát viszem magammal: “Sokan azt hiszik, hogy az empátia azt jelenti, hogy el tudjuk képzelni, hogyan éreznénk magunkat egy bizonyos helyzetben – folytatta Naoko, és kissé félrebillentette a fejét. – De valójában nem így van. 

Az empátia az, hogy el tudjuk képzelni, hogyan érzik magukat mások, és el tudjuk fogadni, hogy az érzéseik különböznek a mieinktől.”

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Van olyan szerelem, amire megéri tizenkét évet várni

Carley Fortune regénye arra a kérdésre keresi a választ, hogy kitarthat-e egy életen át a kamaszkori fellángolás, vagy van egy pont, ami után a ragaszkodás már csak kétségbeesett kapaszkodás?

...
Kritika

A középkori Kínában nem a mongolok, hanem az elrendelt sors a legnagyobb ellenfél

A 2021-es év egyik nagy fantasy durranása és meglepetése volt az ausztrál Shelley Parker-Chan debütregénye, A nappá vált lány, ami azonnal elkezdte bezsebelni a díjakat. Ez az alternatív történelmi fantasy a mongolok uralta középkori Kínába vezet, ahol egy magát férfinak álcázó lány a saját és a népe sorsát is megváltoztatja.

...
Kritika

Az elitgimiben mindenki gyanús - és senki nem az, akinek látszik

Samantha Downing harmadik regénye, A saját érdekedben című pszichothriller egy amerikai elitgimnázium falai között játszódik, ahol senki nem az, akinek látszik.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.