A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. A Tél Szokcsóban mások mellett elnyerte a legjobb idegen nyelvből fordított könyvnek járó National Book Awardot. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2023. május 29. |
Elisa Shua Dusapin
Tél Szokcsóban
Ford. Kiss Kornélia, Magvető, 2023, 106 oldal
-

Ködös a tél a tenger mellett. A hirtelen érkező nagy fagy megrepeszti az ócska műanyag csöveket, a partra felállított messzelátók fémhidege egymáshoz tapasztja a szempillákat, a szél összekeveri a halpiac szagát a kifőzdék fűszeres gőzével. A nyári üdülő tömeg zsongása félévnyi távolságba veszik, a város is mintha eltűnne a világ hétköznapjaiból, csak az jön ide, aki elvonulni vágyik. Mint a francia képregényrajzoló, Yan Kerrand, aki egy nap feltűnik az ütött-kopott helyi panzióban.

A francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin (1992) könyvének narrátora egy húszas évei közepén járó dél-koreai lány, aki az egyetem után Szöulból költözött vissza Szokcsóba. Ő a panzió mindenese: recepciós, takarító- és szakácsnő egyben. Nem tudjuk, hogy hívják, ez a névtelenség pedig ugyan elsőre egy nagyon közvetlen, a narrátorral együtt érző és érzékelő nézőpontot ígér, később inkább

az identitásválság és az önértékelési zavarok egy újabb rétegét fedi fel.

A lány egyszerre kiszolgáltatott, törékeny és dacos ‒ több szempontból sincs a helyén. A településen még mindig pletyka tárgya, hogy az apja, egy francia hajós elhagyta az anyját és őt. A lány ugyan a francia szakot végezte el az egyetemen, hogy jobban megértse az ismeretlen európai gyökereit, amikor az apjával egykorú, képregényíró és -rajzoló férfi megjelenik az életében, mégis inkább angolul beszél vele, pedig azon a nyelven, a saját bevallása szerint, kevésbé magabiztos, mint franciául. 

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, sokkal inkább a hiányoké, a diszfunkcionális kapcsolatoké, az áthidalhatatlan távolságoké. A férfi és a lány finom közeledése egymáshoz elkerülhetetlen, ott izzik már az első találkozásuk pillanatában, ám a kulturális különbségek, a félénkségük (vagy inkább a zárkózottságuk) ellehetetleníti a kapcsolódásukat. Kerrand azonnal felkelti a lány kíváncsiságát, amit aztán egészen megkérdőjelezhető módokon próbál kielégíteni: élve azzal, hogy mindenhova bejárása van, megkóstolja a férfi fogkrémjét, átkutatja a holmiját, még a szemetesét is. Mikor aztán Kerrand megkéri, hogy kísérje el a partra vagy éppen az észak-koreai határzónához, a lány vele tart. Mert Szokcsó kényelmetlenül közel van a határhoz, ám a kettészakítottság, a politikai-történelmi helyzet nem mint állandó fizikai fenyegetés bukkan fel a könyvben, hanem

a belső meghasonlottság, a sehova sem tartozás metaforája lesz.

A lány magánya az emberi kapcsolataiban a legszembeötlőbb. Az anyja képtelen őt felnőttként kezelni és folyamatosan ellentmondásosan kommunikál: ösztönzi a lányát, hogy menjen férjhez, de ragaszkodik hozzá, hogy maradjon vele. Egyfolytában eteti, de megjegyzéseket tesz, hogy el ne hízzon. Dicséri a szépségét, majd azt ajánlja, hogy csináltasson plasztikai műtétet.

A mérgező szépségkultusz önmagában is tekintélyes témává dagad a könyvben. Kerrand mellett a panzió másik lakója egy szintén nevenincs lány, aki a plasztikai műtéteiből lábadozni húzódik meg Szokcsóban, teljesen bekötött arccal. A narrátor barátja/szeretője, Dzsun-o modellnek készül, és kész egészen átoperáltatni a vonásait a karrierje érdekében. Dzsun-o létélménye ki is merül ezen a karnális szinten ‒ a saját külseje mellett a elbeszélőből is érzékelhetően csupán a teste érdekli, hogy szexuálisan használhassa. Márpedig ez a test a lánynak sok szorongást okoz, és Elisa Shua Dusapin a bulimia, valamint a testképzavar kifinomult és pontos leírását adja a regény lapjain. A test, mint az önkép fizikai tükre, bántható az étellel, aminek táplálnia, éltetnie kellene, egy régi heg pedig óriási jelentőségűvé torzul a narrátor szemében.

Ezekbe a csendesen és monotonon gyötrődő mindennapokba érkezik  a képregényes Kerrand,

a narrátorral közös kapcsolódási pont pedig a kölcsönös vonzalmon túl az alkotás is lehetne. A lánynak ugyanis a főzéssel is ambivalens a viszonya, egyszerre teher és kötelesség a számára, ugyanakkor érzékelhetően érdekli is: ahogy egy művész, ő is elképzeli, hogyan áll össze az alapanyagokból a kész fogás. Csakhogy Kerrand nem akar enni a főztjéből, sőt, tulajdonképpen a koreai ételekből sem, inkább nyugati édességeket vásárol a boltban. Elisa Shua Dusapin hosszan és érzékletesen ír a koreai konyháról, a polipfogásoktól a halálos mérgű gömbhal helyes elkészítésének részleteiig, így kétség sem fér hozzá, hogy Kerrand a kultúra egyik fundamentumát utasítja el. És ahogy az evés aktusában, úgy művészileg sem tárulkozik fel, hiszen a rajzait sem akarja megmutatni a lánynak így ő meglesi munka közben.

Kerrand a koreai útja során csupán egy passzív tekintet marad, nem célja, hogy belemerüljön a helyiek megéléseibe, tapasztalataiba, csupán inspirálódni vágyik. Voltaképp tehát ő is használja a lányt, ha nem is olyan direkten, mint Dzsun-o. 

Egyszerre pótléka és tükre az örökké elérhetetlen apának,

úgy viselkedik, ahogy a tenger mozog, hol közelít, hol a távolba húzza magát a narrátor pedig egyre megszállottabban próbál kapcsolódni hozzá, még Kerrand rajzolt nőalakjaira is féltékeny lesz. Bár kézenfekvő lenne Kerrand alakjában meglátni Pügmaliónt, és ez a motívum fel is sejlik (főleg a regény vége felé), inkább annak az őstoposznak a megtestesülése ő, amikor a városba érkező idegen beindítja az eseményeket és változtatásra sarkall.

Mintha a letisztult tusrajzokból ihletődött volna, a Tél Szokcsóban rövid, másfél vagy pár oldalas szakaszokból épül fel: villanásnyi képek, az érzékszerveinket megmozgató benyomások sorakoznak egymás után. Elisa Shua Dusapin regénye bármikor kitágítható lenne kultúrakritikává: a csak az esztétikumra koncentráló, az akár az öncsonkítás árán is megszépítő, de önmagával meghasonlott koreai és a tárgyiasító, kizsákmányoló, a tőle eltérőt igazából megérteni nem akaró nyugati bírálatává. És működik jóval kisebb léptékekben is, hiszen érzékenyen ragadja meg az emberi kapcsolatok és a kapcsolódásra való képtelenségek természetét, valamint az elmagányosodás és az elidegenedés következményeit.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

Az irodalmi Nobel-díjas Alice Munro novellái a hétköznapok egyhangúnak tűnő szövetét bontják meg, hogy megmutassák a drámait az átlagos sorsokban, életekben. A hét könyve a Valamit el akartam mondani, melyből kiderül, hogy a rendes házak falai között is súlyos poklok rejtőzhetnek. 

...
Kritika

A család érzékeny ökoszisztéma, mert a kötőanyaga a bizalom

A szlovén Anja Mugerli A méhcsalád című kötetében olyan családokat mutat be, amik a bomlás különböző szakaszába lépnek. A novellákon mégsem uralkodik el a reménytelenség, mert Mugerli szerint a nehéz helyzetek ugyan fájdalmasak, de nem egyszer előszobái az építő változásoknak is. Ez a hét könyve.

...
Kritika

Az 1984-ben olyan az élet, mintha lépni próbálnánk a sakktáblán, pedig már rég mattot kaptunk

Újraolvasó rovatunkban olyan klasszikusokat veszünk elő, melyeknek szállóigéit, felejthetetlen hőseit, emlékezetes fordulatait mindenki ismeri. Ezúttal egy sokat idézett regényt olvastunk újra, mert a szerző születésének 120. évfordulóját ünnepeljük, és mert a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség, a 101-es szoba közös kulturális tudásunk alapvető részei. George Orwell disztópiája, az 1984 a rovat áprilisi könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...
SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie