A család érzékeny ökoszisztéma, mert a kötőanyaga a bizalom

A család érzékeny ökoszisztéma, mert a kötőanyaga a bizalom

A szlovén Anja Mugerli A méhcsalád című kötetében olyan családokat mutat be, amik a bomlás különböző szakaszába lépnek: állandósul a hiány, csorbát szenved a bizalom, felerősödnek a játszmák. A köteten mégsem uralkodik el a reménytelenség, hiszen Mugerli abban is az életszerűség mellett teszi le a voksát, hogy a nehéz helyzeteket ugyan fájdalmasnak, de elviselhetőnek ábrázolja, amik nem egyszer előszobái az építő változásoknak is. A méhcsalád 2021-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, nálunk ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2023. április 24. |
Anja Mugerli 
A méhcsalád
Ford. Reiman Judit, Typotex, 2023, 136 oldal
-

“Minél tovább olvas, annál inkább látja, hogy olyan dolgokról van benne szó, amelyekről a méhész sohasem beszélt. Például az is, hogy a méhkirálynő, amikor már nem rak több petét, átrágja a burkát, kimászik az anyasejtből, és elkezdi elpusztítani a többi anyasejtet a lépben. Szétrágja őket, és fullánkjával megöli összes vetélytársát, mert a méhcsaládban csak egyetlen méhkirálynő lehet…” - írja a szlovén Anja Mugerli A méhcsalád című novellájában (56-57. oldal), ami a hét történetet tartalmazó kötetének címadó darabja is. A kötet 2021-ben az Európai Unió Irodalmi Díját kapta, amivel a kortárs európai irodalom tehetségeit kívánják reflektorfénybe emelni, így ünnepelve a kontinens sokszínű kreativitását (korábban ezt a díjat elnyerte Szécsi Noémi, és 2021-es év könyve díjasunk, Irene Solá is).

Mugerlit a családok felbomlási folyamatában a kritikus fordulópontok érdeklik, azok

a gyakran megfoghatatlan mozzanatok és szakadások, amikkel tele van az élet,

mégsem beszélünk róluk, vagy ha igen, nagyon nehezen lehet rájuk kifejező szavakat, megfelelő leírást találni. A témái ellenére Mugerli novelláinak a zöme mégsem nyomasztó, inkább az emberismeretről tanúskodó, szépen megragadott életszerűség keserédessége itatja át őket. Az olvasó saját tapasztalata egyre-másra összetalálkozik egy-egy szereplő élményével a lapokon, ennek a közösségnek a felismerése ugyanakkor nem zár feloldhatatlanul klausztrofób mentális helyekre, inkább olyan, mint beszívni a friss levegőt.

Ez még akkor is így van, amikor a kötet legsötétebb, címadó novellájában járunk: A méhcsalád a náci megszállás és a zsidóüldözések időszakába vezet, amiben egy festő anya próbálja életben tartani a Dél-Amerikába távozott, gyanúsan “ismeretlen apától” született, nem árja kinézetű fiát és önmagát. A fiú időközben összebarátkozik egy méhésszel, akinek már-már mágikusnak tűnő kapcsolata van a méhekkel. A novellában néha nehéz beazonosítani, éppen melyik szereplő nézőpontjában vagyunk, ami felerősíti, hogy

a család egymásra ható egyének szoros, hálózatszerű rendszere, amiben egy árulás az összes többi kapcsolatot is megmérgezi.

Így a család - legyen vérségi alapon szerveződő, vagy sem - Mugerli szerint érzékeny ökoszisztéma, mert a kötőanyaga a bizalom, ami nehezen állítható helyre (ha valaha), miután megsérült.

A méhcsalád a kötet leghosszabb novellája, és ez nyitja a legtágabbra a fókuszát, hiszen reflektál a szlovén identitás megpróbáltatásaira is: egy kis nép, kulturálisan és történelmileg is beékelve mások közé, ahol nem ritka például az olyan, szinte anyanyelvi többnyelvűség, amivel a szélsőségesen nacionalista gondolkodás nehezen tud mit kezdeni. A szlovén mellett az angolul, spanyolul és olaszul is folyékonyan beszélő Mugerli maga is az Olaszországgal közös határ melletti Nova Goricában él, amit a második világháború után építettek, miután a régi tartományi főváros, Gorizia az olaszokhoz került.

A szlovén hagyományok, hiedelmek, rítusok és a hozzájuk való viszony több novellában is felbukkan, mint a Farsangban, ami egy a busójáráshoz hasonló, a narrátor számára fenyegetőnek ható szokás köré szerveződik. A novella mesél a férfi múltbéli és jelenben megélt kapcsolatáról a maszkfaragó apjával, valamint a félelmek feloldásáról is. “A maszk súlya rám nehezedik, és minden lépésnél visszahúznak a kolompok. Ám a kezdeti ellenállás után érezni kezdek valamit. Lassan felveszem a ritmust. Ami valamikor ugrabugrálásnak tűnt, abban most, mint kerek egészet, meglátom a sokféle mozdulat együttesét. Körülöttem a forróságtól és a zajtól remeg a levegő, végül valamiféle transzba esem. 

A barlang közepén táncolok - saját félelmem mélyén táncolok. Saša velem van.” (69. oldal) 

Ahogy a Farsang, több más novella is finoman kacérkodik a mágikus realizmus elemeivel: ott bujkál a sorok között, a szereplők tudattalanjában, szinte megérinti a történeteket a fantasztikum, mégsem mutatkozik meg. Ahol igen, mint a Pirtában a helyiek hiedelmében élő “görbelábú”, ott eldönthetetlen, hogy nem csupán az elbeszélő, a beteg anyja nélkül falura költöző kislány képzeletének játéka-e, ami segít megbirkózni a titokkal, a felnőttek titkolózása miatti kiszolgáltatottsággal és a veszteséggel.

Mugerli spektrumán a bomlás árnyalatai sokfélék: a kötet egyik legerősebb darabja A cipő, amiben két, újra meg újra egymással vetélytársként szembekerülő nővér kapcsolatának megromlását láthatjuk, és egy olyan játszmát, aminek a körvonalai ugyan bizonytalanok, attól még bőven alkalmas akár bosszúra is. Látunk egy még a megszületése előtt széthulló családot (Az almabolond), és olyat is, ami a síron túlról is bánt (A vörös kakas). Olyanokat, amiket a hiány mozgat (Farsang, Pirta), és olyanokat, amiknek a krízise egy új szakasz kezdetét jelöli (A tó). A történeteket a lép, azaz a méhsejtek sokaságának rajzai választják el, mintegy jelölve, hogy 

a családok történetei egymástól nem függetlenek, hiszen családokból épülnek fel a nagyobb közösségeink, a társadalmunk is.

Szép gesztus Mugerlitől a kötet keretezése is, ahogy a hamvában holt családtól elvezet addig a krízisig, ami valójában újrarendeződés: hogy a család felbomlása a jelenlegi formájában nem mindig tragédia, hanem az élet természetes ritmusa. A kötetnyitó Az almabolond azoknak az embereknek a története, akik úgy vannak jelen egy kapcsolatban, hogy valójában nem vesznek részt benne: férfiak, akik a szenvedélyüket (zene vagy alkohol, mindegy) jobban szeretik, előrébb sorolják az életükben a párjuknál. Egy idős asszony és egy fiatal nő sorsa fonódik itt össze az illatos almák melletti beszélgetésekben, amik az utóbbinak elég erőt adnak az újrakezdéshez.

A záró novella pedig egy családot kísér a nyaraláson: a nő nehezen éli meg a változások sorát, ahogy a korral átalakul és idegenné válik számára a saját teste, a kamaszodó ikrei anyjaként egyre haszontalanabbnak érzi magát, ráadásul egy késői, nem vállalt harmadik gyerek miatti gyásza is kísérti. A szállásuk feletti hegyekben, egy hajdani tó helyén viszont a férjével nem kopár kietlenséget talál (133. oldal): “Az üres medence kifejezés hallatán egy elhagyatott szürkésbarna medret képzeltem el, csupasz földet, ehelyett az előttem lévő medencét zöld fű, bokrok és itt-ott fák borítják. 

»Miután a víz eltűnt, a medencében teljesen egyedi ökoszisztéma alakult ki«, mondja Simon. »Olyan növények nőnek itt, amelyek nincsenek másutt a környéken. 

Amikor kiszáradt a tó, az élet nem halt meg, hanem az egyik életet felváltotta egy másik, másfajta létezési forma.«”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ezeket a világirodalmi könyveket olvasd 2023-ban, ha jót akarsz!

A 2023-ban érkező megjelenések térben és időben, műfajukban és stílusukban is annyira inspirálóan változatosak, hogy bátran válogathatsz közülük. 

...
Nagy

A Családhatározó hiánypótló körkép arról, milyen családok élnek ma Magyarországon

Nem a család típusa határozza meg, hogy jó-e benne a gyereknek, hanem a család működése - mondta a Családhatározó – A sokszínűség pszichológiája könyvbemutatóján Dr. M. Ribiczey Nóra pedagógiai szakpszichológus. A kötetben neves pszichológusok, szociális szakemberek, gyógypedagógusok és családterapeuták elemzik a különböző családtípusokat.

...
Nagy

Bödőcs Tibor: A családi viszonyokból levezethető a politikai működésünk

Bödőcs Tibor harmadik könyve, a Mulat a Manézs, a populista rendszerek szatírikus látlelete, ami nem csupán a hatalommal soha betelni nem tudó uralkodó osztály, de az őt éltető nép elé is tükröt tart. A könyv kapcsán többek között a család és politika viszonyáról, hatalmi mámorról, nemzeti nincs-élményről beszélgettünk a szerzővel.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Hírek
...
Zöld

Mi történik az intelligenciáddal, ha kevesebbet írsz kézzel?

...
Hírek

Itt az kamera, ami képek helyett verset ír

...
Nagy

Megmutatjuk a világ 10 leggyönyörűbb könyvtárát – nézz be te is!

...
Beleolvasó

Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!

...
Nagy

5 áprilisban megjelent regény, amit érdemes elolvasni

...
Alkotótárs

Kiderült, ki lett a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj 10 döntőse

...
Hírek

Introvertált vagy? Mutatjuk a neked való könyvklubot

...
Így döntöttek ők

Nyáry Luca: Adèle Párizsba készül

...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.