Forrás: Pixabay
Az utóbbi években nagyon megszaporodtak a klímaváltozással foglalkozó disztópiák a világirodalomban, ami nem is csoda, hiszen egyre inkább érezzük a saját bőrünkön is, hogy a globális felmelegedés nemcsak egy elmélet, hanem valós probléma, aminek elég durva következményei lesznek. A műfajnak, ami kifejezetten a környezetszennyezésből fakadó lehetséges katasztrófákból merít ötletet, már neve is van: cli-fi, azaz climate-fiction. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat a Földet elárasztó forróság hatására, reménykedve abban, hogy még jó ideig fikció marad mindaz, amiket az írók jósolnak.
Kim Stanley Robinson: New York 2140
Kim Stanley Robinson: New York 2140
Fordította: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2017, 656 oldal, 4480 HUF
Mi történne akkor, ha a klímaváltozás hatására a világ nagyvárosait elárasztaná a víz? Kim Stanley Robinson, a Globális felmelegedés-trilógia szerzője már eljátszott ennek a nagyon is reális veszélynek a gondolatával, és felvázolta a lehetséges következményeket is. Arról, hogy a sarkvidék jégtáblái olvadnak, már tudunk egy ideje, de hogy mi fog történni pontosan, ha településeket fog elárasztani a víz, arra nincs forgatókönyvünk. A New York 2140-ben mindez már nem csak a távoli jövő. Az áradás a felhőkarcolókba száműzi a túlélőket, akik próbálnak alkalmazkodni az új helyzethez. Robinson az egyik épület különböző lakóinak szemén át mutatja meg, hogyan alakul át világ egyik legnagyszerűbb városa az apállyal és a dagállyal.
Wu Ming-yi: Rovarszemű ember
Wu Ming-yi: Rovarszemű ember
Fordította: Major Kornélia, Jelenkor, 2018, 397 oldal, 3499 HUF
A Rovarszerű ember szintén egy olyan könyv, ami napjaink ökológiai problémáit dolgozta fel, érzékeltetve, hogy milyen közel van hozzánk az a katasztrófa, amit mi egyelőre csak fikcióként kezelünk. A több szálon futó regény szereplői mind menekülnek valami elől: Alice a gyásza elől fut, Atile'i pedig a neki kiszabott sors elől. Terveiket azonban fokozatosan keresztülhúzzák a környezetszennyezésből és a természet kizsákmányolásából fakadó problémák. Wu Ming-yi tehát az egyéni sorsok és tragédiák elbeszélésébe szőtte bele a világszintű károkat (például a tengereket elárasztó szeméthegyeket). Könyvében azt is megmutatja, hogy a modern ember romboló és önző életvitelével szemben a természeti népek milyen harmóniában képesek élni a saját környezetükkel, anélkül, hogy elpusztítanák azt.
Maja Lunde: A méhek története
Maja Lunde: A méhek története
Fordította: Patat Bence, Cser Kiadó, 2018, 336 oldal, 3995 HUF
Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? Ez a felvetés sajnos ma már nemcsak gondolatkísérlet, hanem nagyon is valós probléma, hiszen folyamatosan pusztul a Föld méhállománya, aminek számos nagyon rossz következménye lehet, például előfordulhat, hogy nekünk kell majd beporozni a virágokat. A méhek története három síkon fut, három főszereplővel: az első a modern méhkaptár kifejlesztésének, a második az elnéptelenedés szindróma felbukkanásának idején játszódik, a harmadik pedig a jövő disztópikusnak látszó Kínájába kalauzol, az Összeomlás utáni évtizedekbe. Maja Lundével júniusban interjúztuk, akkor ezt mondta a témáról: „A méhekben az nyűgöz le a leginkább, hogy megmutatják, a klímaváltozás nem valami elvont dolog, ami a légkörben, tőlünk távol történik. A saját kertünkben zajlik, és mindannyian tehetünk valamit a változásért."
Jostein Gaarder: Anna világa – Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről
Jostein Gaarder: Anna világa - Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről
Fordította: Fejérvári Boldizsár, Noran Libro, 2016, 308 oldal, 2990 HUF
Jostein Gaarder azért írta meg az Anna világát, hogy megpróbálja megváltoztatni az emberek gondolkodását a környezetvédelemmel kapcsolatban. A regény a fiataloknak szól, annak a generációnak, amely még talán tehet valamit a globális felmelegedés okozta károk megelőzéséért. A történet főhőse Anna, aki a tizenhatodik születésnapjára virradóra különös álmot lát: 2082-ben találja magát, saját dédunokája, Nova bőrében. Egy olyan világgal szembesül, ahol az időjárás embertelensége miatt naponta több állatfaj is kihal, és az elárasztott vagy elsivatagosodott területekről érkező „klímamenekültek” tömegesen vándorolnak be hazájába, Norvégiába. Az álomból felébredve barátjával, Jonasszal azon kezd munkálkodni, hogy megelőzhesse a bajt. Gaarederrel két éve készítettünk interjút, amikor a Könyvfesztivál díszvendége volt. Akkor így fogalmazott: „Szerintem ezt a kérdést csak politikai együttműködéssel lehet megoldani. A szakemberek azt mondják, hogy már most elértük a majdnem két fokos növekedést, ha azonban még két fokkal megemelkedik a hőmérséklet, az valódi katasztrófa lesz a bolygó számára.”
