50 éves a legendás botránykönyv, a Gépnarancs

.:wendy:. | 2012. május 21. |

Anthony Burgess leghíresebb regénye, A Clockwork Orange (magyarul Gépnarancs) 1962-ben jelent meg és nagyon gyorsan kora egyik legbotrányosabb regénye lett, aminek diadalmenete azóta is tart. A Gépnarancs világsikerében elévülhetetlen része van Stanley Kubricknak, aki 1971-ben filmet készített belőle (nálunk Mechanikus narancs), utána került be Burgess a világirodalmi köztudatba. DE miért olyan különleges könyv a Gépnarancs?

1. A cím rejtélye

Míg Kubrick filmjének címe Mechanikus narancs, magyarul a regényt Gépnarancsként ismerjük, az eredeti A Clockwork Orange cím sok érdekességet rejt magában. Burgess három magyarázattal is szolgál nekünk: az egyik szerint az író egy kocsmában hallotta meg a “as queer as a clockwork orange" cockney mondást és rögtön megtetszett neki, tudta, egyszer egy könyvének ezt a címet adja. Burgess sok évet töltött Malajziában, az orang malájul embert jelent, a hosszú évekig Malájziában élő Burgess nem véletlenül választotta tehát a narancsot, utalva erre a regényben szereplő mechanikusan működő, butaságba taszított emberekre. A harmadik magyarázat szerint pedig a cím egy metafora, utal arra az organikus egészre, amely tele van élettel, nedvekkel, édességgel és illattal, és amit aztán mechanikussá tesz a rendszer.

2. Burgess személyes tragédiája

A könyvben Burgess saját személyes tragédiáját is feldolgozza: az író első feleségét fiatalon megerőszakolta és brutálisan megverte egy csapat amerikai katona, a támadásból az asszony sosem tudott sem lelkileg, sem testileg felépülni teljesen. A regény egyik kulcsfontosságú motívuma, hogy Alexék megerőszakolják és megölik az egyik főszereplő, az író F. Alexander feleségét.

3. Egy különleges nyelv: a Nadsat

A regényben a kamasz Alex és bandája a végsőkig elidegenedett és nemtörődöm felnőtt társadalom elleni lázadásként az erőszakhoz menekül, ám ami még érdekesebb, olyan sajátos keverék nyelvet alkotnak (Nadsat), amit a felnőttek alig értenek. A főként orosz szavak belekeverése a nyelvbe egyfajta lázadásként is értelmezhető: így lesznek különlegesek, a kiüresedett nyelvet és világot így töltik meg erőszakos, ám mégis saját, egyedi tartalommal. A magyar fordítás sajnos nem tudja átadni az eredeti félig angol, félig orosz keverék nyelv által hordozott sajátos hangulatot, többletjelentést, ezért ha tehetjük, mindenképp ajánlott angolul olvasni.

4. Kubrick erőszakfilmje, a Mechanikus narancs

A filmtörténet egyik legerőszakosabb és egyik legjobb filmje a Mechanikus narancs, amit bár támadtak sokat, mégis óriási siker lett. Stanley Kubrick rendezése nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Burgess könyve kultuszkönyvvé vált.

Az amerikai bemutatót 1971-ben tartották, a filmet az IMDb filmadatbázisban minden idők 60. legjobb filmjének tartják a felhasználók. Ez nem is kérdés: négy Oscar-díjra jelölték (rendezés, vágás, legjobb film és adaptált forgatókönyv), hét BAFTA-ra, három Aranyglóbuszra. A kétmillió dollárból forgatott film 26,5 millió dolláros bevételt ért el, pedig elég szigorú besorolást kapott.

Olvasnivaló

Tíz dolog, amit tudnod kell Anthony Burgessről

50 éves a legendás botránykönyv, a Gépnarancs

Burgess: Komikus regényeket próbálok írni az ember tragikus sorsáról (az első magyar utószó!)

Egy kicsit mindenki drúg akar lenni (a Mechanikus narancs és a zene)

A regényből az első adaptációt kis pénzből Andy Warhol készítette el Vinyl címmel. Később a regény megfilmesítési jogát Mick Jagger szerezte meg 500 dollárért, mert Burgessnek nagyon kellett a pénz. Szerencsére később továbbadtak a jogokon.

Stanley Kubrick igazából nem is a Mechanikus narancsot akarta leforgatni a 2001: Űrodüsszeia után, hanem Napóleonról készített volna életrajzi filmet. Olvasott és kutatott is sokat a témában, még helyszíneket is kerestek Kelet-Európában. A filmet Burgessszel együtt csinálták volna meg, a forgatókönyv is elkészült (amelyet a Burgess kutatóközpont nemrég tárt nyilvánosság elé), de végül ez a film sosem valósult meg. Annál inkább a Mechanikus narancs, amelyen szintén a szerzővel kezdett el dolgozni Kubrick, de végül a Dr. Strangelove forgatókönyvírójával együtt írta a filmet. A regény amerikai kiadásából készítették a forgatókönyvet, amelyből hiányzott az utolsó fejezet. Burgess eredetileg 21 fejezetes regényben írta meg Alex történetét (utalva erre a sok országban felnőtté válási korra), aki az utolsó fejezetben ráébred hibáira és annak ellenére, hogy az erőszakos javító kezelés nem volt nála hatásos, eldönti, hogy felnőtt, felelősségteljes és erőszaktól mentes életet fog élni. Az amerikai kiadóknak nem tetszett ez a befejezés, mert szerintük az amerikai közönség jobban kedveli a sötétebb, erőszakosabb lezárást. Így lett vége a regénynek Amerikában a 20. fejezetnél, amelyben Alex a javító eljárás után visszatér erőszakos önmagához.A filmet aztán rengeteg dolog miatt támadták: hogy túl erőszakos jelenetekkel van tele, pornográf, nem tetszett sokaknak a sajátos, kevert angol-orosz nyelv, és a jobboldali újságok nem hagyták szó nélkül, hogy szerintük Alex meleg.

A főszereplőt alakító Malcolm McDowell nélkül talán a film nem is készült volna el, legalábbis Kubrick tett ilyen kijelentést. A szerep annyira jellegzetesre sikerült, hogy például Heath Ledger saját Jokerét is Alexhez hasonlóra építette fel.

5. Nehézségek Kubrickkal

Bár Burgess és Kubrick szoros munkakapcsolatban voltak a film elkészítésének idején, Burgessnek azért meggyűlt a baja a rendezővel. A film bemutatása után a sajtó és az egész közvélemény megdöbbent: ilyen erőszakos, durva és negatív világképet rég láttak. Sokan támadták a filmet és a könyvet, be akarták tiltani, azt mondván, erőszakra buzdítja a fiatalokat. Ez a kijelentés főleg azért érintette mélyen Burgesst, mert a regény éppen az erőszak ellen lép fel és kevés ember élte át olyan közelről annak pusztítását, mint ő, hiszen első felesége majdnem az életét vesztette egy durva támadásban. Burgess pereket kapott a nyakába, és végül egyedül maradt: nemcsak a könyvért, hanem a filmért is ki kellett állnia, mert maga Kubrick szó szerint elmenekült a nyilvánosság elől a premier után. Ez alatt azt kell érteni, hogy nem volt hajlandó kijönni a premieren a szállodai szobájából, Burgess ott toporgott, majd nem tudott mást tenni, ő nyilatkozott Kubrick helyett.
 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!