Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve. Angurboda története ott kezdődik, ahol a legtöbb boszorkány sorsa véget szokott érni: a máglyahalálnál. Hiába vetik azonban háromszor tűzre és tépik ki a szívét, nemcsak, hogy nem hal meg, hanem új életet kezd a világ peremén. Története a Ragnarököt övező északi mondák izgalmas újragondolása, azaz egyfajta világvége-vízió, amely mesél szerelemről, sorsról, árulásról, hatalomról, bűnhődésről és az önmagunkhoz való visszatalálás erejéről is.

Nyitókép: Odin és Fenrir harca, Emil Doepler festménye

Forgách Kinga | 2022. június 28. |
GENEVIEVE GORNICHEC
A boszorkány szíve
Ford. Ballai Mária, Agave Könyvek, 2022, 361 oldal
-

Madeline Miller Kirkéje és az Akhilleusz dala után a mítoszok kedvelői most ismét egy izgalmas regényt vehetnek a kezükbe. Genevieve Gornichec új könyve, A boszorkány szíve nagyszabású munka, amely nemcsak, hogy új nézőpontot talált az északi mitológia elmeséléséhez, de sikerült is összefűznie a prózai Edda és az Edda-versek legfontosabb történéseit és alakjait. A regény szép nyelvezete és élettel teli karakterei révén pörgősen, élvezetesen és átélhetően meséli el az istenek alkonyának történetét, amely során 

egy nagy csatát követően a világon majdnem minden elpusztul, hogy aztán új világ születhessen.

„Egyszer régen, amikor az istenek még ifjak voltak, Ásgard pedig egészen új, felbukkant egy boszorkány a világ pereméről” – így kezdődik a történet, amely stílusával és nyelvével is megidézi a mítoszok világát. Ahogy az már az első mondatból is kiderül, ezúttal egy olyan alak kerül a középpontba, aki mindeddig szó szerint és átvitt értelemben is a peremen volt: Angurboda, a boszorkány, akiről fokozatosan kiderül, hogy sokkal több minden köthető hozzá annál, minthogy Loki, a tréfacsináló isten felesége volt. A nagy hatalommal bíró nő, aki az istenek két nemzetségét, az ászokat és a vánokat is megtanította a vajákosságra, és aki aztán az események áldozata lett, az istenek és óriások csatározásának főszereplőjévé lép elő ebben a történetben, amelynek szerteágazó szálai az ő kezében futnak össze, még ha ezzel sokáig ő maga sincs tisztában.

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

Egy száműzött boszorkány beleszeret Lokiba, és ezzel az istenek haragját vívja ki ebben a megindító, elsöprő erejű történetben, ami újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

Tovább olvasok

A cselekmény kezdetén Angurboda lábadozik a traumájából: az ászok dárdákat döftek belé és háromszor megégették, aztán pedig kitépték a szívét, de ő mindannyiszor újjászületett. Az őt üldöző Ódin elől a világ peremére, a Vaserdőbe húzódik, hogy ott kezdjen magányos, új életet.

Ott talál rá a vicces és közvetlen bajkeverő istenség, Loki, aki visszaadja neki a szívét.

Barátság, majd szerelem szövődik köztük, aztán pedig össze is házasodnak. És bár Loki nem egy mintaférj (az idő java részében távol van és lesz egy másik felesége is), három utódjuk is születik: Hel, Fenrir és Jörmungand. Egyikük sem szokványos gyerek azonban, Helnek, akit a halálból kellett visszahozni, az egyik lába halott marad, Fenrir farkas, míg Jörmungand kígyó bőrében születik a világra. És miközben zajlik a – nem éppen szokványos, de azért boldog – családi életük, Angurbodát éjszakánként egy rejtélyes erő húzza a mélybe és egy borzalmas látomás kísérti. Megtudja, amit senki sem akart volna tudni: hogy a világ hamarosan véget ér, és hogy a saját gyerekei is áldozatul esnek majd a szörnyű csatának, amelyet egy mindent felemésztő tűz követ. A boszorkány innentől kezdve a jövő terhének szörnyű súlya alatt kell éljen, és miközben fokozatosan megéli a jóslat beteljesülését, fel kell tennie magának a kérdést: mi az, amin változtathat, ami az ő döntésein múlik, és mi az, ami meg van írva a sorsban, és amivel szemben úgyis tehetetlen?

A könyv éppen e köré szerveződik: a sors és a szabad akarat dilemmája köré,

amelyben a végzet megmásíthatatlan folyamát a jövőbe látó Angurborda, míg a döntések esetlegességét a szertelen Loki képviseli. A boszorkány szíve azonban ezek mellett még az élet sok más örökérvényű kérdéséről is szépen mesél: például a szerelemről, a hűségről, az anyaságról, az árulásról, a veszteségekről, vagy épp a belső erőnk megtalálásáról. 

A könyvben izgalmasan elevenednek meg az északi mitológia legfontosabb alakjai, például maga Loki, aki egyszerre nagyon szerethető és bosszantó karakter, és aki bármit megtenne, csak hogy ne kelljen unatkoznia, beleértve akármilyen csínytevést vagy bűntettet. De fontos szerepet kap a könyörtelen Ódin is, aki a jövőt akarja megtudni Angurbodától, hogy befolyásolhassa azt. Vagy éppen Skadi, az óriás, aki hű barátként mindvégig ott áll a boszorkány mellett, örök segítőtársává válik, és aki a feltétel nélküli szeretet képviselőjeként jelenik meg. De természetesen fontos szerep jut más isteneknek is, például Freyának vagy Thornak.

Ebben a történetben azonban az istenekben nem sok szimpatikus vonást találunk, a legtöbben öntörvényűek, önteltek, gyakran visszaélnek a hatalmukkal és olykor kegyetlenek is. A könyv felteszi a kérdést, hogy mi értelme van az istenségeknek, ha nem lehet imádni őket? Majd választ is ad erre azzal, hogy az istenek és az egész általuk képviselt világrend pusztulásra ítéltetett. A boszorkány szíve az istenek és óriások közti viaskodás történetét tehát inkább az óriásoknak, azon belül pedig leginkább az óriások anyjának, Angurbodának a szemszögéből mutatja be, a mesét pedig mindvégig meghatározza ez a női perspektíva. Főleg, hogy a boszorkány sokkal összetettebb karakterré válik, mint eredetileg volt, nemcsak Loki felesége, vagy egy  „szörnyeket” világra hozó anya, hanem

komoly hatalommal bíró, eszes, bátor és kitartó alakként jelenik meg, akit akárhányszor is próbálnak eltiporni, mindig képes a feltámadásra.

A regény tanulsága szerint egyébként az életben maradás egyetlen valódi módja a történetekben rejlik. Mert ahogy Loki is megfogalmazza: „Az emberek meghalnak. A történetek viszont továbbélnek a versekben és a dalokban. Az ő tetteikről szólnak. Az isteneik tetteiről”. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...