A színésznők élettörténete sokszor izgalmasabb, mint bármelyik forgatókönyv

A színésznők élettörténete sokszor izgalmasabb, mint bármelyik forgatókönyv

Kurucz Adrienn, a wmn.hu szerzője. Szárnyak és bilincsek című könyvéből harminc, fordulatokkal teli, szenvedélyes sorsot ismerhetünk meg, amelyekből kiderül, hogy a színésznői pályán mindig egyszerre volt jelen a nők mélységes kiszolgáltatottsága és kizsákmányolása, de a hatalomszerzése és az anyagi gyarapodása is. Igazi időutazás a könyv, amelyből kirajzolódik a színésznők közös vonása: a tehetség, az öntörvényűség, az elszánt akarat, hogy megmutassák magukat, és hogy feledhetetlen pillanatokkal ajándékozzák meg a közönségüket. Olvass bele!

Fotó: Kerepeczki Anna

Könyves Magazin |
kurucz adrienn
Szárnyak és bilincsek - Harminc szenvedélyes színésznő története
Jaffa, 2023, 250 oldal
Kurucz Adrienn: Szárnyak és bilincsek könyv

Blaha Lujza, Jászai Mari, Bajor Gizi, Putty Lia, Bánky Vilma, Domján Edit: ismert és kevésbé ismert nevek, legendás színésznők, akikről ma már keveset tudunk. Magyar színésznők, akik sztárok lettek külföldön is, vagy akik itthon maradtak. Akik boldogan éltek, vagy akik csak a színpadon ismerték meg az igazi boldogságot. Akik szerencsések voltak, vagy akik kevésbé voltak azok. A régi nagyok, akik megélték a színészlét kettősségét: az alacsony sorból származó lányoknak a színpad szerencsés esetben előbbre jutást, önálló pénzkeresetet és a jó partit biztosította, a felsőbb osztályok lányai számára azonban szégyen és lecsúszás volt. És a későbbiek, akiknek az 50-60-as évek Magyarországán kellett boldogulniuk egy olyan pályán, amely mindig szem előtt van. De akinek a színpad volt a szenvedélye, azt semmi sem akadályozta meg, hogy az legyen, aki lenni akar. 

Kurucz Adrienn: Szárnyak és bilincsek (részlet)

Amikor kicsi gyerek voltam, sok időt töltöttem néhai dédanyám húgánál, Silippio Gizellánál, akit az egész család Tántinak hívott. 1906-os születésű volt, tehát már akkoriban jócskán hetven felett járt, de olyan szép volt, mint egy megőszült baba. Én így emlékszem rá legalábbis. 

Amikor húsz évvel később, nem sokkal a halála előtt már ágyban fekvő beteg volt, én pedig felnőtt nő, fésűt kért azonnal, ha meglátogattam, és rendbe tette szép, hófehér haját ránctalan, makulátlan homloka felett. Hogy az ő egyik kedvenc szavát használjam:

nett volt mindhalálig.

A horgolt terítők, a Thonet-székek és a színésznők iránti rajongásomat tőle örököltem. Emlékszem, a vasárnapi ebéd után, amikor Bátya (őt meg így hívtuk), a férje elszundított a konyhai sezlonyon, mi Tántival betelepedtünk a szobába, és fahéjas, porcukorral megszitált almás pitét eszegetve néztük a televízióban a régi filmeket sötétedésig. Lila ákác, Meseautó, Hyppolit, a lakáj, Halálos tavasz… Ezek a filmek ugyanúgy meghatározó élményeimmé váltak, mint a (nem Tántival nézett) Vuk, A Tenkes kapitánya vagy a Mézga család

Nem felejtettem el, Tánti micsoda rajongással emlegetett évtizedekkel korábbi sztárokat, akiket már az én generációm sem igen ismert, de ő még moziban, színházban látta őket jobbára a két világháború között, és a babáimnak a nyolcvanas években is olyasféle ruhakölteményeket varrt a lábbal hajtós Singer varrógépén, amilyeneket a néhai, csodált dívák viseltek. Így, anélkül, hogy tudatában lettünk volna, mini Szeleczky Zitákkal, Ágay Irénekkel és Bajor Gizikkel játszottunk a húgommal. 

Ha nincs Tánti, nincs ez a könyv sem. Az ő hiánya tört fel bennem, azt hiszem, negyedszázaddal a halála után, ezért kezdtem el régi színésznők után kutakodni, hogy aztán a megrajzolt portrék otthonra leljenek, sorozattá váljanak a WMN magazinban. És ahogy egyre több egykori díva sorsát ismertem meg, úgy tudtam meg egyre többet azokról az évtizedekről is, amelyek szeretett rokonom fiatalkorát jelentették. Személyes történeteit csak nagyon vázlatosan ismerem, nem mesélt magáról sokat. Annyi azért kiderült, hogy nehéz sorsa volt, többször küldte padlóra a történelem, sokat költözött, sokszor nélkülözött, gyerekként vesztette el egyszerre két imádott testvérét is spanyolnáthában. De mindig talpra állt, és egész életében a családjáért élt.

Mivel saját gyereke nem születhetett, mások gyerekeit nevelgette: kicsit mindenki anyja lett.

Mély csodálat és hála tölt el, ha rá gondolok, immár a felnőtt nő értő csodálata és hálája, nem a kisgyerek rajongása, és azért is írok róla, hogy alakját valamiképpen megőrizzem az utókornak – a gyerekem sajnos már nem ismerheti meg másként. 

E harminc színésznőportré hasonló célból született. Mivel színházban már réges-rég nem láthatjuk ezeket a különleges nőket, a filmjeiket pedig – főként ha némafilmekben játszottak, amelyeknek jelentős része megsemmisült – már csak egy szűk réteg nézi, lassan egészen elfelejtkezik róluk a világ. Pedig itt voltak egykor, és emberek százezreire voltak a művészetük (és a sorsuk, példamutatásuk) által hatással.

Élettörténetük pedig olykor sokkal, de sokkal izgalmasabb, mint bármelyik forgatókönyv. 

XXX.

2023-ból visszatekintve úgy tűnhet, a 19. századi vándorszínészek élete varázslatos volt, óriási szabadság egy merev szabályokkal terhelt korban. A romantikus elképzelésekkel szemben azonban az igazság az, hogy hivatásuk sok nélkülözéssel és szenvedéssel járt: a tél hidege, az éhség, a végtelen zötykölődés a szekéren ellenpontozta a tapsot és a szerény fizetséget. 

A név, amelyet mindenki hallott már ebben az országban: Déryné Széppataki Róza. Ő még a szerencsésebbek közé tartozott. Hiába volt óriási sztár fiatalon, 1847-ben visszavonulván, korábban szintén színész, akkoriban már jószágigazgató férjénél volt kénytelen meghúzni magát, akitől addig nem véletlenül élt külön: a férfi durva ember volt.  

Ugyanakkor a színpad a nők számára minden veszélyével együtt szinte egyedülálló karrierlehetőséget biztosított. Gondoljunk bele, hogy az egyetemek kapui 1895-ig zárva voltak előttük, és akkor is csak az orvosi és a bölcsészkaron engedélyezték a tanulmányaikat!

A 19. századi színésznők leggyakrabban lecsúszott, kisnemesi családokból kerültek ki, és sokszor színészdinasztiák gyermekei voltak, mint a legnagyobb sikereit külföldön arató Bulyovszkyné Szilágyi Lilla vagy Jókai Mór felesége, Laborfalvi Róza, aki az 1837-ben megnyíló Nemzeti Színház vezető színésznője lett. Számukra a színészet társadalmi felemelkedést, autonómiát és a meggazdagodás lehetőségét is jelentette a művészi ambíciók kibontakoztatása mellett. Ám társadalmi megítélésük kettős volt: rajongtak értük, ugyanakkor lenézték őket. Jól tükrözi ezt, hogy a Jókai–Laborfalvi házasságot még Petőfi Sándor is ellenezte, nemcsak a nő hivatása miatt, hanem mert volt egy házasságon kívül született gyereke is.   

Míg az alacsony sorból származó lányoknak a színpad szerencsés esetben az előbbre jutást, az önálló pénzkeresetet és a jó partihoz segítő foglalkozást biztosíthatta, a felsőbb osztályok utódai számára a színészlét szégyent jelentett, lecsúszást. Így aztán az arisztokrácia lányait tiltották is a színészi hivatástól, ők legfeljebb jótékonysági előadásokon léphettek fel, és ha mégis a professzionális utat választották, óriási áldozatot kellett hozniuk. Az 1830-as születésű, orosz anyanyelvű Batthyányné Apraxin Júlia, de még a kiegyezés után húsz évvel világra jött némafilmsztár,

Putty Lia is a gyerekeivel fizetett a sikerért.    

Apraxin Júlia, miután férjét elhagyta, egy ízben apácaruhában próbált a gyerekei közelébe jutni, de rajtakapták, és férje a szolgálókkal dobatta ki. Köreiben már irodalmi működése is szokatlan volt, de botrányosnak mégis inkább színésznői karrierjét tartották. Az övéi elutasították, a közönség ugyanakkor csodálta benne a rangjáról önként lemondó asszonyt. A Habsburgokhoz sok szálon kapcsolódó Apraxin Júliából az 1860-as években a magyar nyelv és kultúra szószólója és mecénása lett, lelkesen tanult magyarul, ezen a nyelven szavalt, sőt egy rövid ideig lapot is kiadott (a Budai Lapokat), amelyben magyarul publikált. Drámákat és regényeket is írt, mégis inkább az foglalkoztatta vele kapcsolatban az embereket, hogy pompás ruhákban korzózott, szórta a pénzt, nagy házat vitt, magánélete pedig viharos volt. Az újságírók imádták, sokat írtak róla.

Putty Liát, látva színpad iránti nagy szerelmét, először zárdába dugták a rokonai, majd tizenöt évesen férjhez adták a szomszéd földbirtokoshoz. Tizenhét évesen már anya volt, három évvel később azonban lerázta a rárakott béklyókat, elhagyta a családját, férjétől elvált. Gyerekeit ettől kezdve nem látogathatta, arisztokrata családja megszakította vele a kapcsolatot, anyagilag is kisemmizték. Kanadában élő dédunokája mesélte nekem, hogy Putty Hollywoodból küldözgette lányainak a csodaszép babákat, drága ajándékokat, de az apa nem árulta el, kitől jönnek a mesés csomagok, és az anyjukról sokáig azt hitték a gyerekek, hogy meghalt. 

Az alacsonyabb sorból származó lányokat ezzel szemben a kiegyezés után már kifejezetten bátorították a szüleik a színészetre. Hisz olyan női sorsok álltak előttük példaként, mint az egy évben, 1850-ben született Jászai Marié vagy Blaha Lujzaé. 

Jászai Mari, a Nemzeti Színház ünnepelt tragikája modern nő volt ezer szempontból, szabad és öntörvényű. Amellett, hogy csodálatos színésznő volt, látni fogjuk, hogy korának művelt nagyasszonya is: folyton tanult, képezte magát, írt, fordított és publikált, hallatta a hangját, és nem érdekelte, mit beszélnek róla az emberek. Élvezte az életet, amennyire csak lehetett, és úgy, ahogy ő akarta.

Utazott, szeretőket tartott, királynőként ünnepeltette magát, de a színháznak nem volt nála alázatosabb szolgálója.

Nagyon mélyről jött, szegény és bántalmazó családból, és később ezt a tényt nemhogy nem szégyellte, de imidzse részévé tette, hogy saját erejéből küzdötte fel magát a csúcsra. Befolyásos férj nem állt a háta mögött, Kassai Vidortól, a komikustól két év házasság után elvált. Az egykori iskolázatlan, tinédzser markotányosnőből a maga erejéből lett az, aki. Húszévesen már Shakespeare-t játszott, a Nemzeti Színház ünnepelt művésze lett. Emellett írt is: karcolatokat, jegyzeteket, visszaemlékezéseket, vallomásokat, leveleket, de a magazinos műfajok is vonzották: voltak divat-tanulmányai, úti beszámolói, értekezett sokat színházról, sőt reflektált a női emancipáció kérdéseire is. Folyóiratokban, napilapokban publikált, többek közt A Hétben, a Pesti Naplóban, az Új Időkben

Kortársa, Blaha Lujza, akit a „nemzet csalogányaként” emlegettek, akkora sztár volt, hogy pesti erkélyéről nézhette végig, amint teret neveznek el róla a hetvenedik születésnapja alkalmából. A temetése pedig, amelyet a korabeli beszámolók Kossuth Lajos búcsúztatásához hasonlítottak, tömegdemonstrációvá duzzadt. A róla szóló fejezetből kiderül majd az is, miért volt Blaha Lujza Budapest történetének is fontos szereplője, hogyan bírta rá többek közt az ő nótáinak ereje a 19. század végén a németajkú pesti polgárokat a magyartanulásra, sőt a nyelvváltásra. Amelyben igen nagy motivációt jelentett a magyar nyelvű színjátszás felvirágzása olyan színterekkel, mint az 1837-től létező Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház), az 1861-ben nyíló, rövid életű Budai Népszínház, majd az 1875-ös (pesti) Népszínház, ahol a repertoáron népszerű népszínművek és operettek szerepeltek, míg a gazdagok által látogatott Nemzetiben mentek a fajsúlyos drámák. 

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

A rugalmasság tulajdonképpen alkalmazkodókészség a nehéz helyzetekben, ami most nagyon jól jön nekünk

 A kötet a kreativitásról, személyiségünk fejlesztéséről és a környezetvédelemről is szól: megannyi pozitív lehetőséget kínál, hogy tudatosabban és elégedettebben éljünk. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A munka világának kimondatlan szabályai rengeteg humorral fűszerezve

Hogyan ne legyen szívás a munka? fergetegesen humoros könyv a munka világáról. A szerző saját bevallása szerint nem önsegítő könyvet írt és nem is karrierútmutatót – okos tanácsaival mégis sok pályaválasztónak, munkakeresőnek vagy munkahelyi változásra vágyónak nyújt segítséget. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Zsebaljai időjárók segítenek a gyerekeknek felismerni az érzelmeket

Kertész Erzsi új mesekönyve, a Zsebaljai időjárók az óvodás és kisiskolás korosztálynak segít megismerni és megérteni az alapérzelmeket. Olvass bele!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

Szerzőink

...
Ott Anna

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Vass Norbert

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?