Pablo Picasso: Versek
Kevesen tudják, hogy Picasso nemcsak az ecsettel bánt mesterien, de nagyszerű költő is volt. Ötvenöt éves korában kezdte leírni azt a "több száz verset, amely benne szunnyadt"; 1935 és 1959 között több mint négyszáz verset és három színdarabot írt. Bár a költészetben kezdőnek számított, a festőként rá jellemző művészi szabadság a verseiben is megjelenik nyelvi és vizuális szempontból egyaránt, így lendületes írásképe és gyakran rendezetlennek tűnő kéziratai csodálatos rajzokká válnak. A Jaffa Kiadó gondozásában megjelenő verseket három kiváló, tapasztalt műfordító, Bognár Róbert, Gulyás Adrienn és Imreh András tolmácsolásában ismerhetik meg magyarul az olvasók.
Olvass bele ITT.
Szabó T. Anna: Vagyok
Idén ünnepelte 50. születésnapját Szabó T. Anna, ebből az alkalomból jelent meg a Vagyok című kötete, amely nyolc önálló verseskötet után a szerző összegyűjtött és új verseit tartalmazza. A könyvet olvasva kirajzolódnak a kötetek és ciklusok belső irányai, alakzatváltozásai, hangsúlyeltolódásai. Fénytörések és formálódások, regiszterek és metaforák, mozgások és választások. Alanyi és analitikus; objektív és metafizikus; archaikus és posztmodern: Szabó T. Anna sok hangszeren szeret játszani, és ebben a könyvben éppen az összhangzat lesz a legérdekesebb.
Olvass bele ITT.
Pilinszky János: Wiener Pálnak
1974-ben Pilinszky János Párizsban élő barátját, Wiener Pál pszichiátert megajándékozta verseinek maga által válogatott kézírásos gyűjteményével. A negyvennégy vers átfogja a teljes költői életművet, nagyon érdekes összefoglalásként olvashatjuk. A Wiener Pál hagyatékában fennmaradt művet reprintben adták ki, a könyv függelékeben pedig Kovács Péter és Gát János idézte fel Wiener alakját és Pilinszkyhez fűződő barátságát.
![„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/23882/fe_229_160_fortepan_107006.jpg)
Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni.
Tovább olvasokPeer Krisztián: Bizony
„Amikor verset kezdtem írni, / mert gyorsabbnak tűnt, mint a tudomány, / és egy közkedvelt csajnak meg akartam mutatni, / hogy ilyet én is tudok, / az volt a közmegegyezés, / hogy a szerző halott. / A raphez már ezért nyúltunk. A rapben az hatott, / hogy én, én, én, az én faszom, az én egóm a nagyobb.” – Peer Krisztián új kötetét, a Bizonyt ősszel a Margó Fesztiválon mutatták be. Bödőcs Tibor így írt róla: „Peernek van ereje gyengének lenni, s nézni a partról a lehetőségek tengerét - kajánul. Szeme: költői szem; a világ kisszerűségeit eseménnyé avató szem. Kudarca: „aprócska diadal”; diadala: „gyalogkakukk a szakadék fölött.” Vegyétek hát, és olvassátok: íme Peer fanyar, gondolatgazdag és bölcs bohóckodásai! A kortárs líra él, virul, lehull, majd felkel újra.”
Amanda Gorman: Ne kérdezd, kik vagyunk
Ebben a verseskötetben az elnöki beiktatás koszorús költője, a The New York Times sikerlistáját vezető Amanda Gorman elkap egy pillanatot a zátonyra futott időből, hogy reménnyé és gyógyulássá formálja. A Ne kérdezd, kik vagyunk soraiban Gorman szellemes és személyes kollázsban sorolja fel a történelem, a nyelv, az identitás és az elmúlás témáit. Versei a világjárvány kollektív gyászát idézik, rávilágítanak a számvetés pillanatára, és megmutatják, hogy Gorman egyszerre a múltunk hírnöke és a jövőnk hangja. Amanda Gorman verseit a Van Helyed Alapítvány mentoráltjai fordították magyarra.
A Van Helyed Alapítvány roma növendékei fordítják magyarra Amanda Gorman verseskötetét. Az amerikai NPR riportjában megszólal mások mellett több fordító és a mentoruk, Bódis Kriszta is.
Tovább olvasok
