Még lehet jelentkezni a Szépírók workshopjaira
Sophie Collins, Luc Devoldere és Márton László is workshopot tart a hét második felében Budapesten. Az érdeklődők még jelentkezhetnek a Szépírók Társasága és a Berlini Művészeti Akadémia rendezvényére.
Sophie Collins, Luc Devoldere és Márton László is workshopot tart a hét második felében Budapesten. Az érdeklődők még jelentkezhetnek a Szépírók Társasága és a Berlini Művészeti Akadémia rendezvényére.
Czinki Ferenc, Babiczky Tibor, Józsa Márta került az új elnökségbe. A májusban a társaság történetében először elektronikusan megtartott elnök- és alelnökválasztás minden korábbinál nagyobb legitimitással tisztelte meg a vezetőség újonnan választott két tagját, írják sajtóközleményükben.
Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia.
Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per.
Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról.
"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.
A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.
Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.