A mozikban idén egymást érik a disztópikus ifjúsági regényekből készült filmek: a tavasszal bemutatott A beavatott után most egyszerre fut Az útvesztő és Az emlékek őre, ráadásul már mindenki előre lázban ég a novemberben debütáló Mockingjay (Az Éhezők Viadala 3) első része miatt. Ennek örömére, illetve A Legyek Ura hatvanadik születésnapjára összegyűjtöttük a műfaj legjobbjait.
1. William Golding: A Legyek Ura
A kategória alapműve természetesen az éppen hatvan éve megjelent A Legyek Ura. Golding mintája a népszerű skót ifjúsági regény, R.M. Ballantyne A korallsziget című könyve volt, melyben hajótörött fiatalok a tökéletes keresztény társadalmat hozzák létre egy lakatlan szigeten. A Legyek Ura repülőgép-szerencsétlenséget elszenvedő iskolásainak ez enyhén szólva nem sikerül, hiszen az ő szigetükön hamarosan egy emberhez méltatlan, brutális diktatúra alakul ki. Golding alapvetése ugyanis az, hogy a két világháború borzalmai után ideje elismerni: az emberi természet eredendően rossz, és civilizáció ide vagy oda, egy szokatlan szituáció pillanatok alatt képes kiváltani belőlünk az állatias erőszakosságot. Bár a regényt az évek során több kritika is érte (például, hogy bár az emberi természetről akar általánosságokat elmondani, valójában csak a férfiak természetéről beszél), a regény népszerűsége ma is töretlen, még annak ellenére is (vagy talán éppen azért?), hogy kötelező olvasmány. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a mai napig születnek olyan regények, melyeken egyértelműen érezhető A Legyek Ura hatása.
2. Takami Kósun: Battle Royale
Takami Kósun könyvét gyakran nevezik a 21. századi Legyek Urának. Golding történetéhez hasonlóan Battle Royale is egy disztópikus történet, ám a helyszín itt egy távol-keleti totalitárius diktatúra. Egy kilencedikes osztály osztálykirándulásra indul, ám a várt úticél helyett végül egy szigeten kötnek ki, igaz, nem véletlenül: hamar rá kell jönniük, hogy egy katonai kísérlet részesei lettek, az állam vezetői ugyanis arra kíváncsiak, mennyi idő alatt tudja egy csapat fiatal különböző fegyverekkel kiirtani egymást. A végén pedig persze csak egyetlen győztes maradhat. Bár a Battle Royale-ban több a fizikai brutalitás, mint A Legyek Urában, a regény emberképe összességében véve mégis árnyaltabb és kevésbé kegyetlen: Takami remekül ábrázolja a különböző társadalmi osztályokból jött fiatalok túlélési stratégiáit és a gyilkolásra való motivációit, mely a legtöbbeknél egyszerűen a félelem. A könyv alapján manga, illetve két japán mozifilm is készült.
3, Suzanne Colins: Az Éhezők Viadala trilógia (Az Éhezők Viadala, Futótűz, A kiválasztott)
Suzanne Colins háromrészes sorozatának első darabja a történetét tekintve annyira emlékeztet a Battle Royale-ra, hogy néhányan egyenes koppintásnak tartják. Pedig a nyilvánvaló hasonlóságok ellenére Collins regénye sok szempontból újat hoz: először is itt egy lány, a főszereplő Katniss Everdeen szemszögéből látjuk az eseményeket, és valamivel nagyobb szerepet kapnak az egyébként a Battle Royale-ban is jelen lévő szerelmi szálak. (A könyv komoly erénye, hogy mindezek ellenére sem mozdul el a romantikus lányregény irányába.) A másik nagy különbség, hogy itt egészében láthatjuk a diktatúra működését, ugyanakkor a Kapitólium a fogyasztásra épülő, média által uralt világában ráismerhetünk a saját valóságunkra is. Katniss története ráadásul nem ér véget az Arénában: a lány harmadik részben a forradalom jelképeként az önkényuralom megdöntésére tör.
4. Janne Teller: Semmi
A dán írónő regényét szintén az „új Legyek Uraként” szokás emlegetni. Külön érdekesség, hogy a könyv megjelenésekor, 2000-ben akkora botrányt kavart, hogy a felháborodott szülők és pedagógusok levelei alapján egy időre be is tiltották – de csak azért, hogy 2001-ben kötelező olvasmánnyá tegyék. A regény több szempontból is kilóg ebből a sorból, hiszen nem a jövőben és nem egy elképzelt totalitárius rendszerben, hanem egy teljesen átlagos dán gimnáziumban játszódik: ez teszi a történetet még borzongatóbbá. Az egyik fiú, Pierre egy napon kisétál az osztályból és felül egy szilvafa tetejére, kijelentve, hogy az életnek nincs értelme. Osztálytársai megpróbálják bizonyítani, hogy téved: összegyűjtik a számukra lényeges holmikat, megalkotva ezzel a Fontos Dolgok Halmát. A kupac eleinte apróságokból (kedvenc tárgyakból, ruhadarabokból) áll, később azonban a helyzet kezd elfajulni, és a fiatalok a leglényegibb önmagukat csonkítják meg annak érdekében, hogy gyarapítsák a Halmot és ezzel bebizonyítsák: ez életnek igenis van értelme. Pierre-t azonban nem sikerül meggyőzni. Az osztálytársak pedig úgy döntenek: bosszút állnak. A regény 2011-ben magyarul is megjelent, sőt, a Budapesti Bábszínház bábjátékot is készített belőle. (Interjúnk a szerzővel itt olvasható.)
5. Patrick Ness: Káosz-trilógia (Kés a zajban, Válasz és kérdés, Háború a békéért)
Ness trilógiája igazi sci-fi: a Föld egyik jövőbeli gyarmatbolygóján játszódik, ahol a férfiak egy különös vírus miatt (amit valószínűleg az ott élő őslakos fajtól kaptak el) hallják egymás gondolatait egy örökös, kontrollálhatatlan zajban. Csak egymáséit, a nőkét nem. Mire az első számú főszereplő, Todd eléri a férfikor határát, már ő az utolsó fiú a városban, a nőket ugyanis kiirtották: nem bírták elviselni a csendjüket. Todd azonban egy napon mégis csak találkozik egy lánnyal, Violával, és hamarosan felpörögnek az események: ádáz harc kezdődik a diktátor hatalma alatt álló férfiak, a terrorista-szervezetbe tömörült nők és a jórészt megsemmisített őslakosok, a szpakkerek maradékai között. Ez a regény is a disztópiák klasszikus kérdéskörét boncolgatja: milyen könnyen elállatiasodik az ember, és milyen nehéz – de azért mégsem lehetetlen – a kegyetlen körülmények között is megőrizni önmagunkat. Egyáltalán nem meglepő, hogy a fordulatos, csatajelenetekben bővelkedő sikerkönyvekre már le is csapott Hollywood: a megfilmesítés jogát az Éhezők viadala filmeket is jegyző Lionsgate stúdió vásárolta meg 2011-ben.
