Top 5 disztópikus ifjúsági regény

iSophie | 2014. szeptember 21. |

A mozikban idén egymást érik a disztópikus ifjúsági regényekből készült filmek: a tavasszal bemutatott A beavatott után most egyszerre fut Az útvesztő és Az emlékek őre, ráadásul már mindenki előre lázban ég a novemberben debütáló Mockingjay (Az Éhezők Viadala 3) első része miatt. Ennek örömére, illetve A Legyek Ura hatvanadik születésnapjára összegyűjtöttük a műfaj legjobbjait.

1. William Golding: A Legyek Ura

A kategória alapműve természetesen az éppen hatvan éve megjelent A Legyek Ura. Golding mintája a népszerű skót ifjúsági regény, R.M. Ballantyne A korallsziget című könyve volt, melyben hajótörött fiatalok a tökéletes keresztény társadalmat hozzák létre egy lakatlan szigeten. A Legyek Ura repülőgép-szerencsétlenséget elszenvedő iskolásainak ez enyhén szólva nem sikerül, hiszen az ő szigetükön hamarosan egy emberhez méltatlan, brutális diktatúra alakul ki. Golding alapvetése ugyanis az, hogy a két világháború borzalmai után ideje elismerni: az emberi természet eredendően rossz, és civilizáció ide vagy oda, egy szokatlan szituáció pillanatok alatt képes kiváltani belőlünk az állatias erőszakosságot. Bár a regényt az évek során több kritika is érte (például, hogy bár az emberi természetről akar általánosságokat elmondani, valójában csak a férfiak természetéről beszél), a regény népszerűsége ma is töretlen, még annak ellenére is (vagy talán éppen azért?), hogy kötelező olvasmány. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a mai napig születnek olyan regények, melyeken egyértelműen érezhető A Legyek Ura hatása.

2. Takami Kósun: Battle Royale

Takami Kósun könyvét gyakran nevezik a 21. századi Legyek Urának. Golding történetéhez hasonlóan Battle Royale is egy disztópikus történet, ám a helyszín itt egy távol-keleti totalitárius diktatúra. Egy kilencedikes osztály osztálykirándulásra indul, ám a várt úticél helyett végül egy szigeten kötnek ki, igaz, nem véletlenül: hamar rá kell jönniük, hogy egy katonai kísérlet részesei lettek, az állam vezetői ugyanis arra kíváncsiak, mennyi idő alatt tudja egy csapat fiatal különböző fegyverekkel kiirtani egymást. A végén pedig persze csak egyetlen győztes maradhat. Bár a Battle Royale-ban több a fizikai brutalitás, mint A Legyek Urában, a regény emberképe összességében véve mégis árnyaltabb és kevésbé kegyetlen: Takami remekül ábrázolja a különböző társadalmi osztályokból jött fiatalok túlélési stratégiáit és a gyilkolásra való motivációit, mely a legtöbbeknél egyszerűen a félelem. A könyv alapján manga, illetve két japán mozifilm is készült.

3, Suzanne Colins: Az Éhezők Viadala trilógia (Az Éhezők Viadala, Futótűz, A kiválasztott)

Suzanne Colins háromrészes sorozatának első darabja a történetét tekintve annyira emlékeztet a Battle Royale-ra, hogy néhányan egyenes koppintásnak tartják. Pedig a nyilvánvaló hasonlóságok ellenére Collins regénye sok szempontból újat hoz: először is itt egy lány, a főszereplő Katniss Everdeen szemszögéből látjuk az eseményeket, és valamivel nagyobb szerepet kapnak az egyébként a Battle Royale-ban is jelen lévő szerelmi szálak. (A könyv komoly erénye, hogy mindezek ellenére sem mozdul el a romantikus lányregény irányába.) A másik nagy különbség, hogy itt egészében láthatjuk a diktatúra működését, ugyanakkor a Kapitólium a fogyasztásra épülő, média által uralt világában ráismerhetünk a saját valóságunkra is. Katniss története ráadásul nem ér véget az Arénában: a lány harmadik részben a forradalom jelképeként az önkényuralom megdöntésére tör.

4. Janne Teller: Semmi

A dán írónő regényét szintén az „új Legyek Uraként” szokás emlegetni. Külön érdekesség, hogy a könyv megjelenésekor, 2000-ben akkora botrányt kavart, hogy a felháborodott szülők és pedagógusok levelei alapján egy időre be is tiltották – de csak azért, hogy 2001-ben kötelező olvasmánnyá tegyék. A regény több szempontból is kilóg ebből a sorból, hiszen nem a jövőben és nem egy elképzelt totalitárius rendszerben, hanem egy teljesen átlagos dán gimnáziumban játszódik: ez teszi a történetet még borzongatóbbá. Az egyik fiú, Pierre egy napon kisétál az osztályból és felül egy szilvafa tetejére, kijelentve, hogy az életnek nincs értelme. Osztálytársai megpróbálják bizonyítani, hogy téved: összegyűjtik a számukra lényeges holmikat, megalkotva ezzel a Fontos Dolgok Halmát. A kupac eleinte apróságokból (kedvenc tárgyakból, ruhadarabokból) áll, később azonban a helyzet kezd elfajulni, és a fiatalok a leglényegibb önmagukat csonkítják meg annak érdekében, hogy gyarapítsák a Halmot és ezzel bebizonyítsák: ez életnek igenis van értelme. Pierre-t azonban nem sikerül meggyőzni. Az osztálytársak pedig úgy döntenek: bosszút állnak. A regény 2011-ben magyarul is megjelent, sőt, a Budapesti Bábszínház bábjátékot is készített belőle. (Interjúnk a szerzővel itt olvasható.)

5. Patrick Ness: Káosz-trilógia (Kés a zajban, Válasz és kérdés, Háború a békéért)

Ness trilógiája igazi sci-fi: a Föld egyik jövőbeli gyarmatbolygóján játszódik, ahol a férfiak egy különös vírus miatt (amit valószínűleg az ott élő őslakos fajtól kaptak el) hallják egymás gondolatait egy örökös, kontrollálhatatlan zajban. Csak egymáséit, a nőkét nem. Mire az első számú főszereplő, Todd eléri a férfikor határát, már ő az utolsó fiú a városban, a nőket ugyanis kiirtották: nem bírták elviselni a csendjüket. Todd azonban egy napon mégis csak találkozik egy lánnyal, Violával, és hamarosan felpörögnek az események: ádáz harc kezdődik a diktátor hatalma alatt álló férfiak, a terrorista-szervezetbe tömörült nők és a jórészt megsemmisített őslakosok, a szpakkerek maradékai között. Ez a regény is a disztópiák klasszikus kérdéskörét boncolgatja: milyen könnyen elállatiasodik az ember, és milyen nehéz – de azért mégsem lehetetlen – a kegyetlen körülmények között is megőrizni önmagunkat. Egyáltalán nem meglepő, hogy a fordulatos, csatajelenetekben bővelkedő sikerkönyvekre már le is csapott Hollywood: a megfilmesítés jogát az Éhezők viadala filmeket is jegyző Lionsgate stúdió vásárolta meg 2011-ben.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.