William Gibson időutazós sci-fijében a jövő rosszabb, mint a legelszabadultabb virtuális valóság

Sorozat készült William Gibson sci-fijéből, A perifériából, amely nem túl pozitív képet fest az emberiség jövőjéről. A regényt a Westworld készítői adaptálták képernyőre, mutatjuk az első előzetesét.

Könyves Magazin | 2022. szeptember 13. |

Már egy ideje tervezték, hogy sorozatot készítenek a Neurománc szerzőjének, William Gibsonnak A periféria című sci-fijéből, a projekt azonban jó ideig nem valósult meg. Idén októberben azonban már képernyőkre kerül az adaptáció, amelyet az Amazon Prime Video rendelt be.

William Gibson
A periféria
Ford.: Bottka Sándor Mátyás, Agave, 2020, 528 oldal
William Gibson: A periféria könyv

A periféria főhőse Flynne Fisher (akit Chloë Grace Moretz alakít majd a sorozatban). A fiatal nő – ahogy azt a cím is sugallja – a társadalom perifériájára sodródott, Amerika déli részén, az országút szélén él, ahol már alig akad normális munka. Korábban sokat keresett harci felderítőként egy online shooterben, de ezekről a játékokról le kellett mondania. Mégis egy brutális gyilkosság szemtanúja lesz, amikor kivételesen helyettesíti a bátyját virtuális biztonsági őrként. Egy napon összefut a Wilf Nethertonnal (Gary Carr), aki révén szert tesz egy olyan speciális headsetre, amivel egy félelmetes és igen valódinak érződő világba csöppen. Hamarosan kiderül számára, hogy ez nem virtuális valóság, hanem London, csak éppen hetven évvel később.

A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része
A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része

William Gibson a közeljövőben képzelte el a technológiai lehetőségeink következményeit az emberi mivoltunkra. A Neuromancer új fordítását olvasva elkap az a nyomasztó érzés, hogy a gibsoni jövő már részben megérkezett. Ez a hét könyve.

Tovább olvasok

A perifériából készült szériát október 21-én mutatják be az Amazon Prime-on, a forgatókönyvet Scott B. Smith írta. Az adaptáció készítői a Westworld alkotói, Jonathan Nolan és Lisa Joy voltak.

A könyvről korábban ezt írtuk:

„A cselekmény, amely helyenként a sci-fi animéket idézi, közel sem olyan érdekes, mint maga a jövőbeli világ a társadalmi tagozódásával, kulturális szokásaival és technológiai újdonságaival. Itt a Csendes-óceánra vizionált, tengeri hulladékokból összeállított, óriási szemétsziget értékes ingatlanpanama, a celebek kitetovált és levedlett bőre műalkotás, a szervezett bűnözésből meggazdagodott orosz oligarchák köztiszteletben álló személyek (mondjuk, ez ma sincs másképp). Az emberiséget a nanotechnológia tartja életben, a nanorobotok építenek, és ha kell, pusztítanak is. Az emberek élő-lélegző avatárokat használnak, ha valahol virtuálisan meg szeretnének jelenni – ezeket az önmaguk virtuálisan meghosszabbított végtagjait nevezik perifériáknak.”

Mutatjuk az előzetest:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Gibson fantáziavilága maga alá temeti a cselekményt

A cyberpunk atyja új univerzumba kalauzol, ahol az emberek kedvtelésből párhuzamos világokkal szórakoznak. A periféria után most itt a folytatás, a Mozgástér, amelyben Gibson kitágítja a multiverzumát.

...

William Gibson: Ritkán beszélünk a 22. századról

...

A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része

William Gibson a közeljövőben képzelte el a technológiai lehetőségeink következményeit az emberi mivoltunkra. A Neuromancer új fordítását olvasva elkap az a nyomasztó érzés, hogy a gibsoni jövő már részben megérkezett. Ez a hét könyve.

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Polc

Ha ezt olvasod, már késő, a remény helyett csak megtorlás maradt – Fehér Renátó regényéről

...

Száz év háború és béke: Terék Anna családregénye visszaadja a szavak súlyát

...

A tudomány vagy a szerelem fontosabb? Öt regényt ajánlunk Jodi Picoult első kötete mellé

...

Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti

...
„Ne várj 60 éves korodig, hogy szépnek lásd magad” – Puskás Ágotával a mentális egészség fontosságáról

„Ne várj 60 éves korodig, hogy szépnek lásd magad” – Puskás Ágotával a mentális egészség fontosságáról

Mit tehetünk a mentális egészség érdekében a húszas éveink alatt? Puskás Ágota író volt a TBR podcast vendége.

Szerzőink

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

„Tét nélküli játéknak indult” – Moskát Anita a rangos brit díjjal jutalmazott novellájáról

Bakó Sára
Bakó Sára

Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
A Mitágó-erdő sűrűjébe a hősök és az olvasók is belevesznek – 40 éves a modern fantasy mesterműve
...
Zöld

A Microsoft-vezér szerint bármi szabad préda, ami a netre felkerül

A Microsoft AI csoportjának vezetője sommás véleményt fogalmazott meg az internetes szerzői jogokról. Egy interjúban azt mondta, szerinte bármi, amit a felhasználók közzétesznek a weben, az bárki számára szabadon másolható és továbbgondolható.