William Gibson időutazós sci-fijében a jövő rosszabb, mint a legelszabadultabb virtuális valóság

Sorozat készült William Gibson sci-fijéből, A perifériából, amely nem túl pozitív képet fest az emberiség jövőjéről. A regényt a Westworld készítői adaptálták képernyőre, mutatjuk az első előzetesét.

Könyves Magazin | 2022. szeptember 13. |

Már egy ideje tervezték, hogy sorozatot készítenek a Neurománc szerzőjének, William Gibsonnak A periféria című sci-fijéből, a projekt azonban jó ideig nem valósult meg. Idén októberben azonban már képernyőkre kerül az adaptáció, amelyet az Amazon Prime Video rendelt be.

William Gibson
A periféria
Ford.: Bottka Sándor Mátyás, Agave, 2020, 528 oldal
William Gibson: A periféria könyv

A periféria főhőse Flynne Fisher (akit Chloë Grace Moretz alakít majd a sorozatban). A fiatal nő – ahogy azt a cím is sugallja – a társadalom perifériájára sodródott, Amerika déli részén, az országút szélén él, ahol már alig akad normális munka. Korábban sokat keresett harci felderítőként egy online shooterben, de ezekről a játékokról le kellett mondania. Mégis egy brutális gyilkosság szemtanúja lesz, amikor kivételesen helyettesíti a bátyját virtuális biztonsági őrként. Egy napon összefut a Wilf Nethertonnal (Gary Carr), aki révén szert tesz egy olyan speciális headsetre, amivel egy félelmetes és igen valódinak érződő világba csöppen. Hamarosan kiderül számára, hogy ez nem virtuális valóság, hanem London, csak éppen hetven évvel később.

A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része
A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része

“A ​kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője adásszünet idején” - indul a Neuromancer, ami William Gibson Sprawl-trilógiájának első köteteként erőteljesen formálta a (pop)kultúránkat (a trilógiába itt beleolvashatsz). A Neuromancer honosította meg a ‘kibertér’ kifejezést, és belőle táplálkozott a Wachowski testvérek Mátrixa, de annyira, hogy mátrix a neve annak a regénybeli globális konszenzuális-hallucinációnak, ami a kibertér minden egyes adatbájtját megtestesíti. Emellett el lehet játszani azzal, hogy az 1984-ben megjelent Neuromancer az orwelli rezsimhez képest hogyan körvonalazza nyomasztóan ismerősen az életünket a digitális forradalmon már innen, amikor a technológiai fejlődés és a digitalizáció rohamos előretörése alapjaitól formálja át az emberi létünket fiziológiai és etikai szempontból is. Elolvastuk az új fordítást, így a Neuromancer a hét könyve.

Tovább olvasok

A perifériából készült szériát október 21-én mutatják be az Amazon Prime-on, a forgatókönyvet Scott B. Smith írta. Az adaptáció készítői a Westworld alkotói, Jonathan Nolan és Lisa Joy voltak.

A könyvről korábban ezt írtuk:

„A cselekmény, amely helyenként a sci-fi animéket idézi, közel sem olyan érdekes, mint maga a jövőbeli világ a társadalmi tagozódásával, kulturális szokásaival és technológiai újdonságaival. Itt a Csendes-óceánra vizionált, tengeri hulladékokból összeállított, óriási szemétsziget értékes ingatlanpanama, a celebek kitetovált és levedlett bőre műalkotás, a szervezett bűnözésből meggazdagodott orosz oligarchák köztiszteletben álló személyek (mondjuk, ez ma sincs másképp). Az emberiséget a nanotechnológia tartja életben, a nanorobotok építenek, és ha kell, pusztítanak is. Az emberek élő-lélegző avatárokat használnak, ha valahol virtuálisan meg szeretnének jelenni – ezeket az önmaguk virtuálisan meghosszabbított végtagjait nevezik perifériáknak.”

Mutatjuk az előzetest:

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Gibson fantáziavilága maga alá temeti a cselekményt

A cyberpunk atyja új univerzumba kalauzol, ahol az emberek kedvtelésből párhuzamos világokkal szórakoznak. A periféria után most itt a folytatás, a Mozgástér, amelyben Gibson kitágítja a multiverzumát.

...
Nagy

William Gibson: Ritkán beszélünk a 22. századról

...
Kritika

A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része

William Gibson a közeljövőben képzelte el a technológiai lehetőségeink következményeit az emberi mivoltunkra. A Neuromancer új fordítását olvasva elkap az a nyomasztó érzés, hogy a gibsoni jövő már részben megérkezett. Ez a hét könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
A Rémület látomásos űrutazás a környezetvédő kis herceggel
...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!