Milyen lenne ma magyarnak lenni, ha máshogy alakul Trianon?

Milyen lenne ma magyarnak lenni, ha máshogy alakul Trianon?

Mi lett volna, ha 100 évvel ezelőtt a párizsi békekonferencián ráömlött volna egy kis kávé a híres vörös térképre? Mi lett volna, ha valami csoda folytán – például egy nagyhatású színdarab miatt – megmaradhatott volna az Osztrák-Magyar Monarchia? Mi lett volna, ha egyetlen egyéni döntés véletlenül teljesen átírja a magyar történelmet? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Nézzünk bizakodva a múltba! – Alternatív Trianon című kötet szerzői, akik arra tettek kísérletet, hogy elképzeljék, miként alakulhatott volna másképp Magyarország sorsa.

Forgách Kinga | 2020. május 22. |

1920. június 4-én délután a Magyar Királyság helyzete drasztikusan és örökre megváltozott. A felek aláírták a trianoni békeszerződést, és ezzel kialakultak az új határok, az ország elveszítette területének kétharmadát. De vajon alakulhattak-e volna máshogy az események? Mi kellett volna ahhoz, hogy ne is jussunk el idáig, vagy hogy más döntés szülessen a békekonferencián? 100 év telt el azóta, de ezek a kérdések még mindig sokakat foglalkoztatnak. A Cser Kiadó és a Hévíz irodalmi folyóirat novelláskötete, a Nézzünk bizakodva a múltba! – Alternatív Trianon éppen ezért most megpróbálta körbejárni ezt a témát tizenegy kortárs író segítségével (hasonlóan a korábbi alternatív ’56-os antológiához). A könyvben Berniczky Éva, Csabai László, Egressy Zoltán, Horváth László Imre, Kácsor Zsolt, Mán-Várhegyi Réka, Papp-Zakor Ilka, Selyem Zsuzsa, Szalay Zoltán, Szélesi Sándor és Zoltán Gábor novelláit olvashatjuk. A kötethez Ablonczy Balázs történész írt előszót, utószónak pedig a román historikus, Lucian Boia egyik könyvéből választottak részletet. A találó illusztrációkat pedig (beleértve a kötet borítóján szereplő újragondolt EP-portrét is) Palásti Kovács András készítette.

Nézzünk bizakodva a múltba!
Alternatív Trianon
Cser Kiadó, 2020, 204 oldal, 
Nézzünk bizakodva a múltba!

A kötet egy Örkény-egypercessel indul, ami izgalmas kezdőlöketet ad a novellák olvasásának. A Nézzünk bizakodva a jövőbe! humoros víziója (amely az antológia címében is visszaköszön) valamiféleképpen ráolvasódik a könyv összes szövegére. Az irónia, az abszurditás és a vad fantazmagóriák ugyanis nem idegenek az írásoktól, sem pedig azok illusztrációitól. Örkény a ’60-as években így képzelte a magyar jövőt: „Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. (…)  Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó – potom száztizenöt év alatt – igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.” 

A kötet szerzői hasonló örkényi „optimizmussal” vetették bele magukat a feladatba, hogy kitalálják, néhány apróbb módosítás az ország történelmén – főként a Trianon környéki eseményeken – hogyan befolyásolta volna a 20. és a 21. századi Magyarország helyzetét.

Az alternatív Trianon-történetekhez Örkény mellett Ablonczy Balázs előszava is érdekes értelmezési keretet nyújt. Ebben a történész azt írja, bár szinte közhelyszámba megy, hogy a „mi lett volna, ha…” típusú kérdés történelmietlen felvetés, a kontrafaktuális gondolkodásnak mégis vannak rövidtávú hasznai. Megvilágíthatja például a korabeli döntéseket és ezáltal megóvhat a történelmi determinizmustól is.

„Az itt következő írások ezt a „mi lett volna, ha…” érzést bontják ki: a nyelv elvesztése, az identitás elmondhatatlan szövevényessége, a bodorádámi formulákkal leírt nevek, a radikálisan más irányt vevő történelem – amelynek lehetnek pozitív — ha nem trianon — és negatív következményei – mind-mind csendes leszámolást hirdetnek és a visszafordulás lehetetlenségét hirdetik, visszafordulást az úgynevezett boldog békeidőkbe, amelyek talán sohasem léteztek.”

Alternatív Trianon a Margón
A Nézzünk bizakodva a múltba! című kötetet június 4-én mutatják be az online Margó Irodalmi Fesztiválon. Kácsor Zsolt szerzővel és Fehér Renátó szerkesztővel Vörös András beszélget.
Az élő beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán közvetítik. Facebook esemény ITT

A Nézzünk bizakodva a múltba novellái mind felvetésüket, mind atmoszférájukat, mind pedig elbeszélői pozíciójukat tekintve nagyon változatosak. Van köztük különösen alakuló szerelmi történet, levélformában írt számonkérés, mágikus realista vízió, és fesztiválhangulatú megemlékezés is. A kötet legtöbb története eredeti gondolatkísérlet, a példa kedvéért bemutatunk négy izgalmas szöveget a könyvből:

Egressy Zoltán: Fekete Hold éjszakán

„1904. május 13-án kora délután egy reményteli jövő előtt álló magyar költő-újságíró óvatosan lenézett az Eiffel-torony legfelső szintjéről, valami pillangó megöléséről hadovált mellette álló, másodpercek óta rosszat sejtő Gyurka barátjának, majd azt kiáltotta: – Minden boldog csók méreg! Ezt követően két súlyosabb sóhajtás után virulens mozdulattal átlendült a korláton, és a mélybe vetette magát.” Egressy Zoltán novellájában – ha már alternatív történelemről van szó – a pillangóeffektus elmélete mentén követhetjük végig, hogy hosszútávon hogyan változott volna meg az ország és a kontinens történelme, ha Ady Endre a század elején hozott volna egy drasztikus döntést. A Fekete Hold éjszakája egy végzetes láncreakció izgalmas története, amelyben egyetlen tényező megváltoztatásával minden más is módosul kicsit (vagy nagyon). A szövegből emellett az is kiderül, hogy az irodalom erejével hogyan lehetett volna legyőzni a háborút.

Zoltán Gábor: Mielőtt golyót eresztenek belém

Zoltán Gábor novellája kicsit talán sötétebb, mint a többi, abban az értelemben, hogy a döntési lehetőségek vizsgálatával szemben inkább a történelmi determinizmusban gondolkodik: ha egy szörnyűséget nem követ el az egyik ember, majd elköveti egy másik, mert a rendszerből következik, hogy a bajnak meg kell történnie (lásd a Tisza István elleni merényletek). A Mielőtt golyót eresztenek belém elgondolkodtató, és kissé abszurd történet, amelyben a meg nem nevezett miniszterelnök megpróbálja megmagyarázni a merénylőinek, hogy mit miért tett, milyen motivációk és nehézségek voltak az egyes döntései mögött.

Kácsor Zsolt: III. Péter király szövegírója

A kötet egyik legerősebb és legszórakoztatóbb történetét Kácsor Zsolt írta. A III. Péter király szövegírójában minden megvan, ami egy jó novellához kell: képzelet, humor, kifordított valóság és konfliktus. A szöveg levélformában, hivatalos stílusban íródott, a kiindulási alapja pedig egy hatalmas, nemzetközi botrány, amelynek az irodalmi élethez is van némi köze. „A Nyugat nevű, igen tekintélyes és nagy múltú irodalmi folyóirat a királyi család 1918-as trónra lépésének hatvanadik évfordulója alkalmából antológiát jelentetett meg, amelynek szerzői azt a játékos kérdést járták körül, hogy vajon mi lett volna, ha másként alakul a magyar és európai történelem. Mi lett volna, ha 1918-ban nem fosztják meg a tróntól a Habsburg-házat? Mi lett volna, ha az európai nagyhatalmak meghatározó szereplője, a francia köztársaság azokban a zivataros hónapokban a helyzet megoldásának kulcsaként nem hivatkozik Napóleon császár 1809-ben megfogalmazott kiáltványára, amelyben a magyarok számára egy Esterházy herceget javasolt nemzeti királynak?” Hogy ki pontosan az uralkodó, aki ebbe az antológiába a botrányos szöveget írta, azt a kötet borítóját nézegetve lehet kinyomozni, de talán anélkül is sokan kitalálják.

Szalay Zoltán: A Mária Terézia kávéház

Vajon válóok-e, ha az egyik fél úgy dönt, hogy asszimilálódni fog? Szalay Zoltán novellájában mindenképp, főleg mert a történések helyszíne egy olyan Pozsony, ahol az emberek minden egyes mondatukba belefoglalják az identitás szót. A Mária Terézia kávéház egy nyomozás története, amelyben az elbeszélő nem kevesebbet, mint az igazságot akarja kideríteni, ám ehhez a tökéletes nyelvhez és az időtlenséghez kellene közel férkőznie. Ebben az időn kívüli világban lehetne ugyanis csak nyugodtan kávézgatni a Mária Terézia-szobor előtt. A valóságban ezzel szemben a béke és a szabadság városa nem jöhetett létre, ahogy nem maradhatott ép a jelképes szobor sem. „Amikor az első világháború után a feldühödött hódítók lerombolták a szobrot, a pozsonyiak széthordták a darabkáit, és titkos ereklyeként őrzik őket azóta.”

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A 100 éve aláírt Trianon mitikus magyarázatai aligha szolgálják a nemzeti önismeretet

Száz éve írták alá a trianoni szerződést. Ablonczy Balázs új kötete arra fókuszál, miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát.

...
Beleolvasó

Milyen szerepet játszott Georges Clemenceau magyar menye a trianoni döntésben?

...
Nagy

Jól csörög a Trianon-kassza? [Ablonczy Balázs: Trianon-legendák című könyvének bemutatója]

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Zöld

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet.