- Egy régi-új könyvről van szó, hiszen a Magvető gondozásában már 2001-ben megjelent a regény. A Rajk László és társai ellen folyó per idején játszódó cselekmény újraszerkesztve kerül most az olvasók elé.
- A történet középpontjában a kihallgatott Friedmann Benjámin áll, akit a kémkedéssel vádolt volt belügy-, majd külügyminiszter cionista kapcsolataként gyanúsítottak, valamint kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt. Kettejük története mellett asszonyaik, családjaik és a kommunista diktatúra számos elszenvedőjének élete bontakozik ki.
- Wirth Imre megkérte Szántó T. Gábort, hogy mesélje el, mi vezetett akkor a mű megírásához. “Az első, ami eszembe jut, a düh”, hangzik a válasz, “gyűlt bennem a düh, amikor a kommunizmus kapcsán a szélsőjobboldali sajtó mindig a zsidókat emlegette és mindenki megpróbált úgy tenni, mintha erről az egészről a zsidóság tehetne”.
- Akkor azt gondolta, hogy meg kellene nézni a jelenséget kicsit közelebbről: ha a zsidó származásúak belekeveredtek a kommunista mozgalomba, vagy szerepet vállaltak az államvédelemben, akkor érdemes megnézni, az áldozatok között hogyan szerepeltek. “Ha megnézzük innen is, onnan is, szélesebb perspektíva nyílik, így nem lehet kijelenteni mindenféle előítéletes világképeket.”
- Szántó T. szerint arról, hogy zsidó szempontból van-e elszámolnivaló a kommunista mozgalommal, a diktatúrával, könyvek sokasága jelent meg. Kérdés, hogy mi vitt rá egy zsidó származású félértelmiségit vagy értelmiségit, hogy elszakadva származási közegétől és vallásától egy világmegváltó célokat maga elé tűző mozgalomban vállaljon szerepet. Ugyanakkor ugyanez a kérdés fellelhető keresztény perspektívából is.
Szántó T. Gábor: Az elhallgatott traumák roncsolnak, emiatt a nemzedékek konfliktusba kerülnek egymással
Írhat egy író szimfóniát? Úgy tűnik, igen, hiszen Szántó T. Gábor legújabb regénye, az Európa szimfónia nemcsak címében, de négy részre tagolódó szerkezetében is a zeneművet idézi. A szerzővel családi titkokról, a megtévesztett értelmiségi ifjúságról, és a történelem ismétlődő mintázatairól beszélgettünk.
Tovább olvasok- A regény az író szerint azt a perspektívát használja, amikor az áldozatok is és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidó háttérűek. Ezeket az utakat egymás mellé tenni, ezeket a drámákat egymás mellett megmutatni adta neki azt a választ, amit a korabeli irodalomból hiányolt.
- Három család narratívája áll a regény középpontjában: egy polgári család, akik a 30-as, 40-es években irodalmi és művészi szalont vittek, az ő lányuk lesz kommunista és megy férjhez egy államvédelmi tiszthez. Továbbá letartóztatnak egy vallásos cionistát, egy kispolgárt, a Garay téri kiskereskedőt, megpróbálják belekeverni a Rajk-per eljárásába és ezt a történelmi hátteret használja fel az író arra, hogy a kor világát megmutassa.
- Wirth Imre szerint eszmék ütköznek a regényben, mégsem az az érzése az embernek, hogy tézisregényt vagy esszét olvas.
- Szántó T. Gábor széles társadalmi hangot igyekezett felfesteni, hiszen a túlélő zsidóság igen sokszínű volt, és ezt szerette volna bemutatni.
- Wirth Imre szerint a könyv nagy erénye, hogy nem ítélkezik. Mindig megjelenik egy nézőpont, ami adott pillanatban nagyon erősnek, akár igaznak tűnik, de aztán mindig belép egy másik nézőpont, amely elbizonytalanítja ennek a nézőpontnak az igazságát. Ez a kiegyenlítettség végig jelen van.
