Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

A Márai Sándor Művelődési Házban tartották péntek délután Szántó T. Gábor Keleti pályaudvar, végállomás című könyvének bemutatóját. A szerzővel a voyeur szemléletről, a felgyülemlett dühről, a túlélő zsidók saját maguk számára terhes hagyományairól és az ítélkezés mellőzéséről beszélgetett Wirth Imre író, szerkesztő.

Rátkai Zsófi | 2021. október 16. |
Szántó T. Gábor
Keleti pályaudvar, végállomás
Scolar, 2021, 464 oldal
Szántó T. Gábor: Keleti pályaudvar, végállomás

A beszélgetés azzal indul, hogy egy régi-új könyvről van szó, hiszen a Magvető gondozásában már 2001-ben megjelent a regény. A Rajk László és társai ellen folyó per idején játszódó cselekmény újraszerkesztve kerül most az olvasók elé. A történet középpontjában a kihallgatott Friedmann Benjámin áll, akit a kémkedéssel vádolt volt belügy-, majd külügyminiszter cionista kapcsolataként gyanúsítottak, valamint kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt. Kettejük története mellett asszonyaik, családjaik és a kommunista diktatúra számos elszenvedőjének élete bontakozik ki. 

Wirth Imre először is az olvasót egy olyan voyeurként azonosítja, aki számtalan szobába néz be a regényben, és így az intimitás határait tapasztalja meg. Majd egy 20 évvel ezelőtti interjúból idéz, amelyben a szerző elmondta, hogy az embernek akkor is az igazságot kell keresnie, ha az a javunkra, és akkor is, ha ellenünkre szól, majd megkéri Szántó T. Gábort, hogy mesélje el, mi vezetett akkor a mű megírásához. “Az első, ami eszembe jut, a düh”, hangzik a válasz, “gyűlt bennem a düh, amikor a kommunizmus kapcsán  a szélsőjobboldali sajtó mindig a zsidókat emlegette és mindenki megpróbált úgy tenni, mintha erről az egészről a zsidóság tehetne”. Akkor azt gondolta, hogy meg kellene nézni a jelenséget kicsit közelebbről: ha a zsidó származásúak belekeveredtek a kommunista mozgalomba, vagy szerepet vállaltak az államvédelemben, akkor érdemes megnézni, az áldozatok között hogyan szerepeltek. “Ha megnézzük innen is, onnan is, szélesebb perspektíva nyílik, így nem lehet kijelenteni mindenféle előítéletes világképeket”, teszi hozzá. 

Arról, hogy zsidó szempontból van-e elszámolnivaló a kommunista mozgalommal, a diktatúrával, könyvek sokasága jelent meg, mondja a szerző. Kérdés, hogy mi vitt rá egy zsidó származású félértelmiségit vagy értelmiségit, hogy elszakadva származási közegétől és vallásától egy világmegváltó célokat maga elé tűző mozgalomban vállaljon szerepet. Ugyanez a kérdés fellelhető keresztény perspektívából is, hiszen a szegénység mint érték, az egyenlőségi eszme ugyanúgy megjelenik a jézusi tanokban is, teszi hozzá. A regény az író szerint azt a perspektívát használja, amikor az áldozatok is és az állam védelemben szerepet vállalók is zsidó háttérűek. Ezeket az utakat egymás mellé tenni, ezeket  a drámákat  egymás mellett megmutatni adta neki azt a választ, amit a korabeli irodalomból hiányolt. Három család narratívája áll a regény középpontjában: egy polgári család, akik a 30-as, 40-es években irodalmi és művészi szalont vittek, az ő lányuk lesz kommunista és megy férjhez egy államvédelmi tiszthez. Továbbá letartóztatnak egy vallásos cionistát, egy kispolgárt, a Garay téri kiskereskedőt, megpróbálják belekeverni a Rajk-per eljárásába és ezt a történelmi hátteret használja fel az író arra, hogy a kor világát megmutassa. Elhangzott még az is, hogy a szerző a diktatúra miatt kezdett el írni a nyolcvanas évek végén, és a narratíva, amit felvázolt, a moderátor szerint egy esszé témája is lehetne, azonban egy művészi alkotás lett belőle erős és emlékezetes párbeszédekkel. Eszmék ütköznek, mégsem az az érzése az embernek, hogy tézisregényt vagy esszét olvas, jelenti ki Wirth Imre. Erre Szántó T. Gábor kifejti, meg kell teremteni egy világot, ezért széles társadalmi hangot igyekezett felfesteni, hiszen a túlélő zsidóság igen sokszínű volt, és ezt szerette volna bemutatni. A kor drámája mellett szerinte ezt is fontos volt átmenteni az irodalomba. 

Wirth Imre a regény húzását emlegeti, és megkérdezi, hogy a tabutémák miatti visszajelzések alapján kellett-e esetleg alakítani a szövegen, mire Szántó T. Gábor kifejti, hogy csak húzott, először 10 évvel a megírás után. Most sem alakított a szövegen, úgy érzi, egy bizonyos idő eltelte után lehet jól hozzányúlni a szöveghez, mivel ehhez megfelelő írói tapasztalat szükséges. Ezután Wirth ismét a regény témáinak tabujellegére utal: a zsidók ‘44 utáni életével, ‘45 utáni politikai részvételükkel, továbbá a szexualitást is felemlegeti. Elmondja azt is, hogy azt olvasta, a regény első megjelenését nagy csönd fogadta. Felmerül a kérdés, hogy vajon sok olyan témához kellett-e hozzányúlni, amely tabu volt előtte. A válaszból megtudjuk, hogy az asszimilációs hagyomány (mely szerint a zsidók hagyják el hagyományaikat, szokásaikat) úgy vált fősodorrá a magyar kultúrában, hogy ezt maguk az asszimilált  zsidók teremtették meg, akinek saját múltjuk terhes volt csupán, és barikádokat képeztek azzal szemben, hogy ez a zsidó kulturális ismeretanyag megjelenjen. Megemlíti a kirekesztő hagyományt is, hiszen a magyar kultúra nagy része nem akart tudomást venni erről a jelenségről, és szerinte ez ma is így van, érezhető, hogy vannak bizonyos falak. Ő viszont puszta érdeklődésből, kicsit a rendszeren kívül, úgy érezte, foglalkozni kell vele irodalmi szempontból. 

Egy részlet felolvasása után Wirth Imre a könyv nagy erényére hívja fel a figyelmet: a regény szerinte mozgásban tudja tartani azt, hogy ne ítélkezzen. Mindig megjelenik egy nézőpont, ami adott pillanatban nagyon erősnek, akár igaznak tűnik, de belép egy másik nézőpont, amely elbizonytalanítja ennek a nézőpontnak az igazságát. Ez a kiegyenlítettség végig jelen van, mondja. Az író egyetért, ezt a hármasságot igyekezett fenntartani, és igyekezett belehelyezkedni Benedek figurájába is (ő az államvédelmi tiszt): az ő igazságát is meg kellett értenie, találnia. A diktatúra mindig ellenségeket keres. Benedeknek is van egy főnöke, akinek teljesíteni akar ebben a rétegzett rendszerben. Ez egy igazi dráma. A továbbiakban az alijázásról esik szó, azaz az Izraelbe való kivándorlásról, a világégés után megteremtett új világról, amely sokaknak mégsem volt opció akkor, hiszen család, pénz és egyéb akadályok miatt nem tudtak menni az egyébként is vizionális új világba. Majd szóba kerül a rabbi és az ő Szent Földhöz való ragaszkodása - a rabbit mellékszereplőként is fontosnak tartott a szerző, hiszen általa érzékeltette ezt a korabeli világot.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

A populizmusról, a giccsről és a felsorolás mámoráról is szó esett tegnap a Margón, Bödőcs Tibor új könyvének bemutatóján. A szatirikus regényről Nagygéci Kovács József kérdezte a szerzőt.

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

Rózsákról, háborús traumákról és rendhagyó regényformákról is beszélgetett A rózsákról című regény pénteki margós bemutatóján Danyi Zoltán és Veiszer Alinda, a kötetből Porogi Ádám olvasott fel részleteket.

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

A őszi Margó Irodalmi Fesztivál első napján Tompa Andrea beszélgetett Jennifer Teegével a nagyszüleihez való viszonyáról, múltfeldolgozásról és örökbefogadásról.

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

...
Apró Annamária

Hervé Le Tellier regénye nem zárja ki, hogy mindannyian egy szimulációban élünk

...
Valuska László

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

...
Kritika

Richard Osman nyugdíjas nyomozói ahová lépnek, ott hulla terem

Richard Osman azt ígérte, hogy A férfi, aki kétszer halt meg című krimijében mindenki visszatér, aki az első rész, A csütörtöki nyomozóklub végén életben maradt. Most kiderül, tartotta-e a szavát.

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: decemberben a Mesék télre című kötet lett a hónap könyve.

...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

Ezúttal tíz olyan, a közelmúltban megjelent gyerekkönyvet ajánlunk, amelyek kimondottan az ünnepváráshoz, a karácsonyhoz kötődnek.

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.