Szálinger Balázs az Aggteleki Nemzeti Parkban található Baradla-barlangban járt, ahol elvileg egy közel 180 éves Petőfi felirat áll a kőre írva. A felirat eredetiségére Petőfi is hivatkozik egy 1845-ös szövegében. Szálinger még június végén jelentette be, hogy bejárja Petőfi 1845-ös felvidéki útját, amiből újabb kötetének anyagát tervezi összeállítani. Ennek egy új állomását ismerhetjük meg most.
A barlang mélyén
A 25 centiméteres betűkből álló feliratra a barlang egykori végpontjában találtak rá. Szálinger egy kisebb régészcsoporttal ereszkedett le az aggteleki Baradla-barlang szinte alig ismert részére, amit az író is csak külön engedéllyel tekinthetett meg. Az elzárt rész feltehetőleg az egykori, 19. századi vezetett túrák végpontját képezte, ezt bizonyítja a számtalan, akár évszámmal is ellátott bevésés a falakon, ami kifejezetten szokás volt a korszakban.
A barlang már az 1549-es évek óta ismert, bár több száz évig csak keveset vagy alig írtak róla. Az első kiépítés 1806-ban történt, amikor József nádor a barlangba látogatott. Ezt követően pedig a turizmus fellendült a barlang körül. Petőfi 1845-ös Úti jegyzetek szövegében is találkozunk a barlang leírásával:
„Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot, ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről.”
De vajon igazi?
A felirat eddig csak kevés régész és még kevesebb irodalmár számára volt ismert, pedig több újság és folyóirat is említette az elmúlt 60 évben. Ugyanakkor a felirat létezését eddig a téves adatok határozták meg. A feljegyzések között van olyan, ami rosszul határozza meg a helyét, esetleg azt állítja, hogy Petőfi dátumot is írt, vagy hogy már nem is látható, mert lekopott. A Wikipédián pedig még az is szerepel, hogy Ferdinánd főherceg és Csokonai Vitéz Mihály neve is látható a barlang falán.
A felirat létezését először maga Petőfi jegyezte le, a fentebb említett Úti jegyzetekben: „Mint emlitém, a falubeli rektor is velünk járt. Ezt a fiatal embert meglepem, gondoltam, a barlang belső végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják neveiket. Bevéstem hát nagy betűkkel én is nevemet”.
Szálinger és csapata több képet is készített a feliratról, sőt, meg is jelölték további kutatások, felvételek számára. Az író a posztjában külön kiemeli, hogy szerinte fontos lenne műemlékvédelemmel ellátni a feliratot.
Szálinger Petőfi 1845-ös felvidéki útját feldolgozó könyve már készül, a szerző állítása szerint 2025 elejére várható a megjelenés. De addig is itt előrendelhető.
(Facebook)
Fotó: Szálinger Balázs
