Szabó Magda a huszadik századi magyar irodalom meghatározó alkotója, nevéhez számos emlékezetes regény, mese és színdarab kötődik, és jelentős esszéíró munkássága is. Az Ókút, a Régimódi történet vagy épp a Pilátus írójáról könnyen az az illúziója támadhat az olvasónak, hogy jól ismeri, hiszen a könyveiben számos alakban felbukkannak családtagjai, életének meghatározó szereplői, felsejlenek gyerek- és fiatalkorának helyszínei is.
Az emlékezet és a felejtés gesztusára játszik rá egy június végén megnyílt debreceni kiállítás. A Szabó Magda és az emlékezet – „Tizenhárom hattyú” című tárlat az író és az apja, Szabó Elek képzeletbeli vitájába vezeti be a látogatókat családi tárgyak, levelek, dokumentumok fotók és videóinstalláció segítségével.
„1950-ben Szabó Elek megírta a Szabó család történetét, s benne mindegyik családtagról megemlékezett. Szabó Magda további történetek megírásra bíztatta, apja pedig örömmel tett eleget a kérésnek egy jövőbeli regény reményében.
Ez azonban sohasem született meg. Ugyan a Szabók fel-feltűnnek a műveiben, de csak épp megemlíti őket, s nem árnyalt képet kapunk róluk. Ritka az olyan írása, mint az Apám táncot jár. Az az író, aki szinte folyton a felejtés ellen küzdött, miért nem írta meg az ő életüket is?” – olvasható a kiállítás leírásában a Déri Múzeum honlapján.
A június 20-ai tárlatmegnyitón Kiss Noémi író, műfordító, kritikus mondott beszédet, amely a kulter.hu oldalán olvasható. Ebben többek között felidézte első találkozását az írónővel, valamint arról is beszélt, hogy Esterházy Péter egyik kedvenc olvasmánya az Ókút volt.
„Ha Szabó Magda emlékezni kezd, az nemcsak személyes írói kaland; érintett vele az ország, egy város (Debrecen), két vallás, sőt a múlt század magyar kultúrájának egész görbevonalas térképe: a zene, a festészet, az oktatás, a színház, az építészet vagy mondjuk a sport és a háborúk is. Talán tudják a látogatók, hogy Esterházy Péter legkedvesebb olvasmánya volt az Ókút (1970). Én épp akkor fogantam meg, amikor az Ókút már megjelent.
Szabó Magda elveszíti anyját és apját, amikor visszaemlékezéseit papírra veti. Az Ókút egy udvar és egy ház: a betemetett vagy a betemetetlen régmúlt története. A kút az udvaron dermesztően mély, a bejáratára kavicsokat szórtak.
Esterházy Péter több helyen utal rá, hogy az Ókút maga a bevezetés a megismerésbe. Bátor és kísérletező mű. A regényirodalom nagy könyvei ontológiai derűt árasztanak. Ebben a könyvben a fogalmak lassan nyerik el a jelentésüket, az önéletrajzból regény lesz, Szabó Magdából pedig fikció” – hangzott el többek között a debreceni Déri Múzeumban.
Kiss Noémi Szabó Magdát ugyanakkor „a tudás, az irodalmi fonás és a szövés nagyasszonyának” nevezte.
Szabó Magdáról pár éve a Könyvesen podcastsorozatot indítottunk: kibeszéltük az Abigél, a Régimódi történet, Az őz és Az ajtó című regényét. Tudj meg még többet itt az írónőről!
Nyitókép: Déri Múzeum
