Salman Rushdie cikket írt Az éjfél gyermekei születésének 40. évfordulójára

Négy évtizeddel ezelőtt jelent meg Az éjfél gyermekei, amely egy csapásra világhírűvé tette Salman Rushdie-t : 1981-ben elnyerte a Booker-díjat, majd 1993-ban és 2008-ban az összes, addig Booker-díjjal kitüntetett könyv közül is a legjobbnak ítélték. Az író most egy nagy cikkben írt a könyvről, elmesélte, hogyan született meg, és azt is, mennyiben látja ma másnak Indiát, mint a regény írásakor.

fk | 2021. április 06. |

Negyven évvel ezelőtt született meg Az éjfél gyermekei, amely Rushdie mágikus realista stílusának sokak szerint a legjobb példája: a regény főhőse ugyanazon a napon született, amelyen India elnyerte függetlenségét, a regényben személyes élete összefonódik az ország sorsával. Az éppen függetlenné váló India történetét allegorikusan feldolgozó regényről maga a szerző korábban többször egy, a szülőhazájának írt „szerelmeslevélként” beszélt. A regényből film is készült, Deepa Mehta rendezésében. Rushdie, aki 1981-ben híressé vált ezzel a könyvvel (amelyet az indiai politikusok, például Indira Gandhi nem fogadtak túl kitörő örömmel), a The Guardian hasábjain mesélt a regény születéséről.

salman Rushdie
Az éjfél gyermekei
Ford: Falvay Mihály, Helikon, 2016, 600 oldal
-

Azt írta, egy író számára a legnagyobb elismerés és siker, ha hosszú idő után is olvassák a könyvét és több generációhoz is eljut. Ezt a történetet ő a harmincas évei közepén írta, most a hetvenes évei közepén pedig látja, milyen utat járt be. Ahogy fogalmazott, őt olvasóként, mindig a nagyívű, mély történetek izgatták, amelyek megpróbálták felölelni az egész világot. Ezért is szerette az orosz nagyregényeket, a 18-19. századi angol prózát, vagy a modern mesterműveket, például Lessing és Murdoch írásait. De ugyanilyen fontosak voltak számára India nagy eposzai, a Mahabharata és a Ramayana, ahogy a mesék, a szájhagyomány, a mítoszok és a történetmesélés tradíciója is, amely különösen nagy hatással volt rá.

Amikor belefogott a regénybe, többgenerációs családregényt akart írni, olyat, mint a A Buddenbrook ház Thomas Manntól. Mivel tudta, hogy a könyve a történelemben mélyen gyökerezik majd, ezért elolvasta Elsa Morante History: A Novel című könyvét is. Nagy ambíciókkal állt tehát neki a regénynek, mindent vagy semmit alapon. Olyan regényt akart írni, amelynek minden lapján ott van az emlékezet és a politika, a szerelem és gyűlölet.

Akkoriban ismeretlen és tapasztalatlan író volt, csak a regény írása közben tanulta meg, hogyan lehet ilyen könyvet írni. Öt év is eltelt, mire egyáltalán bárkinek meg merte mutatni. Az éjfél gyermekei szerinte a szürrealista elemekkel együtt is történelmi regény, mert arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a kapcsolat az egyén és a társadalom közt, vagy másképpen fogalmazva arra, hogy mi alakítjuk-e a történelmet vagy az alakít minket? Rushdie szerint a főhőse, Saleem Sinai abban hisz, hogy minden az ő tetteinek következménye, hogy a történelem az ő hibája, ami persze abszurd és kicsit komikus is. Negyven év után viszont úgy érzi, meg kell védenie őt, mert a történelem mégis a mi döntéseink következményeiből áll össze, ezért a felelősség is a miénk.

Rushdie a cikkben megemlítette a regény nyelvezetét is, Bombay kevert nyelviségét ugyanis nem volt egyszerű leutánoznia (hindi, urdu, gujarati, marathi, angol és szleng keveredik benne). Írás közben úgy érezte, párbeszédbe lépett Foster híres regényével, az Út Indiábannal, amit csodált, mégis a saját India-könyvét akarta megírni. India számára forró, zajos, szagos, zsúfolt és szertelen volt, de nem tudta, ezt hogyan fogja megmutatni a lapokon, ahogy azt sem, milyen angol nyelvvel fogja kifejezni a sokféleségét.

Saját bevallása szerint, amikor írni kezdett, a regény középpontjában álló család sokkal jobban hasonlított az ő családjára, mint most. A karakterek azonban eleinte élettelennek tűntek, ezért elkezdte őket eltávolítani azoktól, akikről modellezte őket, és aztán egyszer csak életre keltek. Saleem Sinai például az iskolatársa volt, Bombayban élt, a gyerekkori otthona szomszédságában, és nyolc héttel volt fiatalabb nála, a gyerekkori barátait pedig a saját fiatalkori barátairól mintázta. De mindennek ellenére Saleem és ő sok mindenben különböznek, az életük például nagyon más irányokat vett.

Mint írta, negyven év hosszú idő, és India ma már nem olyan, mint a regényben. Ő a függetlenség reményéről írt, India viszont azóta egy sötétebb korszakba lépett. A nőkkel szembeni támadások rémisztő méreteket öltenek, az állam egyre autokratikusabb, az igazságszolgáltatás pedig elítéli azokat, akik felszólalnak a tekintélyelvűség ellen, erősen jelen van a vallási fanatizmus is, és mindez kétségbeesésre ad okot. Indiában megint éjfél van.

Cikkeink Salman Rushdie-ról:

5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod

Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll (interjú)

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Forrás: The Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd?  Salman Rushdie híres esszéje Vonnegutról az 1749-en jelent meg. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

...
Nagy

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll

Salman Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak. Interjú.

...
Kritika

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

Aranyos állatok, egy hatalmas szívű gazdi, az otthon melege és apró kis konfliktusok Kiss Judit Ágnes új meséjében.

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.