Negyven évvel ezelőtt született meg Az éjfél gyermekei, amely Rushdie mágikus realista stílusának sokak szerint a legjobb példája: a regény főhőse ugyanazon a napon született, amelyen India elnyerte függetlenségét, a regényben személyes élete összefonódik az ország sorsával. Az éppen függetlenné váló India történetét allegorikusan feldolgozó regényről maga a szerző korábban többször egy, a szülőhazájának írt „szerelmeslevélként” beszélt. A regényből film is készült, Deepa Mehta rendezésében. Rushdie, aki 1981-ben híressé vált ezzel a könyvvel (amelyet az indiai politikusok, például Indira Gandhi nem fogadtak túl kitörő örömmel), a The Guardian hasábjain mesélt a regény születéséről.
Azt írta, egy író számára a legnagyobb elismerés és siker, ha hosszú idő után is olvassák a könyvét és több generációhoz is eljut. Ezt a történetet ő a harmincas évei közepén írta, most a hetvenes évei közepén pedig látja, milyen utat járt be. Ahogy fogalmazott, őt olvasóként, mindig a nagyívű, mély történetek izgatták, amelyek megpróbálták felölelni az egész világot. Ezért is szerette az orosz nagyregényeket, a 18-19. századi angol prózát, vagy a modern mesterműveket, például Lessing és Murdoch írásait. De ugyanilyen fontosak voltak számára India nagy eposzai, a Mahabharata és a Ramayana, ahogy a mesék, a szájhagyomány, a mítoszok és a történetmesélés tradíciója is, amely különösen nagy hatással volt rá.
Amikor belefogott a regénybe, többgenerációs családregényt akart írni, olyat, mint a A Buddenbrook ház Thomas Manntól. Mivel tudta, hogy a könyve a történelemben mélyen gyökerezik majd, ezért elolvasta Elsa Morante History: A Novel című könyvét is. Nagy ambíciókkal állt tehát neki a regénynek, mindent vagy semmit alapon. Olyan regényt akart írni, amelynek minden lapján ott van az emlékezet és a politika, a szerelem és gyűlölet.
Akkoriban ismeretlen és tapasztalatlan író volt, csak a regény írása közben tanulta meg, hogyan lehet ilyen könyvet írni. Öt év is eltelt, mire egyáltalán bárkinek meg merte mutatni. Az éjfél gyermekei szerinte a szürrealista elemekkel együtt is történelmi regény, mert arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a kapcsolat az egyén és a társadalom közt, vagy másképpen fogalmazva arra, hogy mi alakítjuk-e a történelmet vagy az alakít minket? Rushdie szerint a főhőse, Saleem Sinai abban hisz, hogy minden az ő tetteinek következménye, hogy a történelem az ő hibája, ami persze abszurd és kicsit komikus is. Negyven év után viszont úgy érzi, meg kell védenie őt, mert a történelem mégis a mi döntéseink következményeiből áll össze, ezért a felelősség is a miénk.
Rushdie a cikkben megemlítette a regény nyelvezetét is, Bombay kevert nyelviségét ugyanis nem volt egyszerű leutánoznia (hindi, urdu, gujarati, marathi, angol és szleng keveredik benne). Írás közben úgy érezte, párbeszédbe lépett Foster híres regényével, az Út Indiábannal, amit csodált, mégis a saját India-könyvét akarta megírni. India számára forró, zajos, szagos, zsúfolt és szertelen volt, de nem tudta, ezt hogyan fogja megmutatni a lapokon, ahogy azt sem, milyen angol nyelvvel fogja kifejezni a sokféleségét.
Saját bevallása szerint, amikor írni kezdett, a regény középpontjában álló család sokkal jobban hasonlított az ő családjára, mint most. A karakterek azonban eleinte élettelennek tűntek, ezért elkezdte őket eltávolítani azoktól, akikről modellezte őket, és aztán egyszer csak életre keltek. Saleem Sinai például az iskolatársa volt, Bombayban élt, a gyerekkori otthona szomszédságában, és nyolc héttel volt fiatalabb nála, a gyerekkori barátait pedig a saját fiatalkori barátairól mintázta. De mindennek ellenére Saleem és ő sok mindenben különböznek, az életük például nagyon más irányokat vett.
Mint írta, negyven év hosszú idő, és India ma már nem olyan, mint a regényben. Ő a függetlenség reményéről írt, India viszont azóta egy sötétebb korszakba lépett. A nőkkel szembeni támadások rémisztő méreteket öltenek, az állam egyre autokratikusabb, az igazságszolgáltatás pedig elítéli azokat, akik felszólalnak a tekintélyelvűség ellen, erősen jelen van a vallási fanatizmus is, és mindez kétségbeesésre ad okot. Indiában megint éjfél van.
Cikkeink Salman Rushdie-ról:
5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod
Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében
Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll (interjú)
Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle
Forrás: The Guardian
