Salman Rushdie cikket írt Az éjfél gyermekei születésének 40. évfordulójára

Négy évtizeddel ezelőtt jelent meg Az éjfél gyermekei, amely egy csapásra világhírűvé tette Salman Rushdie-t : 1981-ben elnyerte a Booker-díjat, majd 1993-ban és 2008-ban az összes, addig Booker-díjjal kitüntetett könyv közül is a legjobbnak ítélték. Az író most egy nagy cikkben írt a könyvről, elmesélte, hogyan született meg, és azt is, mennyiben látja ma másnak Indiát, mint a regény írásakor.

fk | 2021. április 06. |

Negyven évvel ezelőtt született meg Az éjfél gyermekei, amely Rushdie mágikus realista stílusának sokak szerint a legjobb példája: a regény főhőse ugyanazon a napon született, amelyen India elnyerte függetlenségét, a regényben személyes élete összefonódik az ország sorsával. Az éppen függetlenné váló India történetét allegorikusan feldolgozó regényről maga a szerző korábban többször egy, a szülőhazájának írt „szerelmeslevélként” beszélt. A regényből film is készült, Deepa Mehta rendezésében. Rushdie, aki 1981-ben híressé vált ezzel a könyvvel (amelyet az indiai politikusok, például Indira Gandhi nem fogadtak túl kitörő örömmel), a The Guardian hasábjain mesélt a regény születéséről.

salman Rushdie
Az éjfél gyermekei
Ford: Falvay Mihály, Helikon, 2016, 600 oldal
-

Azt írta, egy író számára a legnagyobb elismerés és siker, ha hosszú idő után is olvassák a könyvét és több generációhoz is eljut. Ezt a történetet ő a harmincas évei közepén írta, most a hetvenes évei közepén pedig látja, milyen utat járt be. Ahogy fogalmazott, őt olvasóként, mindig a nagyívű, mély történetek izgatták, amelyek megpróbálták felölelni az egész világot. Ezért is szerette az orosz nagyregényeket, a 18-19. századi angol prózát, vagy a modern mesterműveket, például Lessing és Murdoch írásait. De ugyanilyen fontosak voltak számára India nagy eposzai, a Mahabharata és a Ramayana, ahogy a mesék, a szájhagyomány, a mítoszok és a történetmesélés tradíciója is, amely különösen nagy hatással volt rá.

Amikor belefogott a regénybe, többgenerációs családregényt akart írni, olyat, mint a A Buddenbrook ház Thomas Manntól. Mivel tudta, hogy a könyve a történelemben mélyen gyökerezik majd, ezért elolvasta Elsa Morante History: A Novel című könyvét is. Nagy ambíciókkal állt tehát neki a regénynek, mindent vagy semmit alapon. Olyan regényt akart írni, amelynek minden lapján ott van az emlékezet és a politika, a szerelem és gyűlölet.

Akkoriban ismeretlen és tapasztalatlan író volt, csak a regény írása közben tanulta meg, hogyan lehet ilyen könyvet írni. Öt év is eltelt, mire egyáltalán bárkinek meg merte mutatni. Az éjfél gyermekei szerinte a szürrealista elemekkel együtt is történelmi regény, mert arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a kapcsolat az egyén és a társadalom közt, vagy másképpen fogalmazva arra, hogy mi alakítjuk-e a történelmet vagy az alakít minket? Rushdie szerint a főhőse, Saleem Sinai abban hisz, hogy minden az ő tetteinek következménye, hogy a történelem az ő hibája, ami persze abszurd és kicsit komikus is. Negyven év után viszont úgy érzi, meg kell védenie őt, mert a történelem mégis a mi döntéseink következményeiből áll össze, ezért a felelősség is a miénk.

Rushdie a cikkben megemlítette a regény nyelvezetét is, Bombay kevert nyelviségét ugyanis nem volt egyszerű leutánoznia (hindi, urdu, gujarati, marathi, angol és szleng keveredik benne). Írás közben úgy érezte, párbeszédbe lépett Foster híres regényével, az Út Indiábannal, amit csodált, mégis a saját India-könyvét akarta megírni. India számára forró, zajos, szagos, zsúfolt és szertelen volt, de nem tudta, ezt hogyan fogja megmutatni a lapokon, ahogy azt sem, milyen angol nyelvvel fogja kifejezni a sokféleségét.

Saját bevallása szerint, amikor írni kezdett, a regény középpontjában álló család sokkal jobban hasonlított az ő családjára, mint most. A karakterek azonban eleinte élettelennek tűntek, ezért elkezdte őket eltávolítani azoktól, akikről modellezte őket, és aztán egyszer csak életre keltek. Saleem Sinai például az iskolatársa volt, Bombayban élt, a gyerekkori otthona szomszédságában, és nyolc héttel volt fiatalabb nála, a gyerekkori barátait pedig a saját fiatalkori barátairól mintázta. De mindennek ellenére Saleem és ő sok mindenben különböznek, az életük például nagyon más irányokat vett.

Mint írta, negyven év hosszú idő, és India ma már nem olyan, mint a regényben. Ő a függetlenség reményéről írt, India viszont azóta egy sötétebb korszakba lépett. A nőkkel szembeni támadások rémisztő méreteket öltenek, az állam egyre autokratikusabb, az igazságszolgáltatás pedig elítéli azokat, akik felszólalnak a tekintélyelvűség ellen, erősen jelen van a vallási fanatizmus is, és mindez kétségbeesésre ad okot. Indiában megint éjfél van.

Cikkeink Salman Rushdie-ról:

5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod

Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll (interjú)

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Forrás: The Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd?  Salman Rushdie híres esszéje Vonnegutról az 1749-en jelent meg. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

...
Nagy

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll

Salman Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak. Interjú.

...
Kritika

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Halász Rita

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Halász Rita (Mély levegő) válaszolt.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Csak humorral lehet átvergődni a kamaszkor érzelmi dzsungelén

Marie Pavlenko hőse éppen érettségire készül, ami ismerős helyzet lehet egy csomós végzősnek. De elsősorban nem emiatt emlékezetes az Én vagyok a napod, amely magával ragadó és súlyos, mégis szellemes és vicces regény. U18.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy vicces, ördögi történet lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!