Salman Rushdie cikket írt Az éjfél gyermekei születésének 40. évfordulójára

Négy évtizeddel ezelőtt jelent meg Az éjfél gyermekei, amely egy csapásra világhírűvé tette Salman Rushdie-t : 1981-ben elnyerte a Booker-díjat, majd 1993-ban és 2008-ban az összes, addig Booker-díjjal kitüntetett könyv közül is a legjobbnak ítélték. Az író most egy nagy cikkben írt a könyvről, elmesélte, hogyan született meg, és azt is, mennyiben látja ma másnak Indiát, mint a regény írásakor.

fk | 2021. április 06. |

Negyven évvel ezelőtt született meg Az éjfél gyermekei, amely Rushdie mágikus realista stílusának sokak szerint a legjobb példája: a regény főhőse ugyanazon a napon született, amelyen India elnyerte függetlenségét, a regényben személyes élete összefonódik az ország sorsával. Az éppen függetlenné váló India történetét allegorikusan feldolgozó regényről maga a szerző korábban többször egy, a szülőhazájának írt „szerelmeslevélként” beszélt. A regényből film is készült, Deepa Mehta rendezésében. Rushdie, aki 1981-ben híressé vált ezzel a könyvvel (amelyet az indiai politikusok, például Indira Gandhi nem fogadtak túl kitörő örömmel), a The Guardian hasábjain mesélt a regény születéséről.

salman Rushdie
Az éjfél gyermekei
Ford: Falvay Mihály, Helikon, 2016, 600 oldal
-

Azt írta, egy író számára a legnagyobb elismerés és siker, ha hosszú idő után is olvassák a könyvét és több generációhoz is eljut. Ezt a történetet ő a harmincas évei közepén írta, most a hetvenes évei közepén pedig látja, milyen utat járt be. Ahogy fogalmazott, őt olvasóként, mindig a nagyívű, mély történetek izgatták, amelyek megpróbálták felölelni az egész világot. Ezért is szerette az orosz nagyregényeket, a 18-19. századi angol prózát, vagy a modern mesterműveket, például Lessing és Murdoch írásait. De ugyanilyen fontosak voltak számára India nagy eposzai, a Mahabharata és a Ramayana, ahogy a mesék, a szájhagyomány, a mítoszok és a történetmesélés tradíciója is, amely különösen nagy hatással volt rá.

Amikor belefogott a regénybe, többgenerációs családregényt akart írni, olyat, mint a A Buddenbrook ház Thomas Manntól. Mivel tudta, hogy a könyve a történelemben mélyen gyökerezik majd, ezért elolvasta Elsa Morante History: A Novel című könyvét is. Nagy ambíciókkal állt tehát neki a regénynek, mindent vagy semmit alapon. Olyan regényt akart írni, amelynek minden lapján ott van az emlékezet és a politika, a szerelem és gyűlölet.

Akkoriban ismeretlen és tapasztalatlan író volt, csak a regény írása közben tanulta meg, hogyan lehet ilyen könyvet írni. Öt év is eltelt, mire egyáltalán bárkinek meg merte mutatni. Az éjfél gyermekei szerinte a szürrealista elemekkel együtt is történelmi regény, mert arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a kapcsolat az egyén és a társadalom közt, vagy másképpen fogalmazva arra, hogy mi alakítjuk-e a történelmet vagy az alakít minket? Rushdie szerint a főhőse, Saleem Sinai abban hisz, hogy minden az ő tetteinek következménye, hogy a történelem az ő hibája, ami persze abszurd és kicsit komikus is. Negyven év után viszont úgy érzi, meg kell védenie őt, mert a történelem mégis a mi döntéseink következményeiből áll össze, ezért a felelősség is a miénk.

Rushdie a cikkben megemlítette a regény nyelvezetét is, Bombay kevert nyelviségét ugyanis nem volt egyszerű leutánoznia (hindi, urdu, gujarati, marathi, angol és szleng keveredik benne). Írás közben úgy érezte, párbeszédbe lépett Foster híres regényével, az Út Indiábannal, amit csodált, mégis a saját India-könyvét akarta megírni. India számára forró, zajos, szagos, zsúfolt és szertelen volt, de nem tudta, ezt hogyan fogja megmutatni a lapokon, ahogy azt sem, milyen angol nyelvvel fogja kifejezni a sokféleségét.

Saját bevallása szerint, amikor írni kezdett, a regény középpontjában álló család sokkal jobban hasonlított az ő családjára, mint most. A karakterek azonban eleinte élettelennek tűntek, ezért elkezdte őket eltávolítani azoktól, akikről modellezte őket, és aztán egyszer csak életre keltek. Saleem Sinai például az iskolatársa volt, Bombayban élt, a gyerekkori otthona szomszédságában, és nyolc héttel volt fiatalabb nála, a gyerekkori barátait pedig a saját fiatalkori barátairól mintázta. De mindennek ellenére Saleem és ő sok mindenben különböznek, az életük például nagyon más irányokat vett.

Mint írta, negyven év hosszú idő, és India ma már nem olyan, mint a regényben. Ő a függetlenség reményéről írt, India viszont azóta egy sötétebb korszakba lépett. A nőkkel szembeni támadások rémisztő méreteket öltenek, az állam egyre autokratikusabb, az igazságszolgáltatás pedig elítéli azokat, akik felszólalnak a tekintélyelvűség ellen, erősen jelen van a vallási fanatizmus is, és mindez kétségbeesésre ad okot. Indiában megint éjfél van.

Cikkeink Salman Rushdie-ról:

5 Rushdie-könyv, amit el kell olvasnod

Utazó ügynökként kel életre Don Quijote Rushdie új regényében

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll (interjú)

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Forrás: The Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd?  Salman Rushdie híres esszéje Vonnegutról az 1749-en jelent meg. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

...

Salman Rushdie: Olyan korban élünk, amelyben az igazság támadás alatt áll

Salman Rushdie-val a világvégéről, a bevándorlás pozitív hatásairól és a történelem váratlan fordulatairól beszélgettünk Skype-on, de azt is elárulta, milyen, amikor egy könyv bizonyos elemei valósággá válnak. Interjú.

...

Rushdie a Szerző haláláról akart ìrni, világvége lett belőle

Egy globális vírus tör ki Salman Rushdie új regényében, amely komoly egészségügyi vészhelyzetet és pánikot okoz. Hogy a regény és a valóság mennyire összecsúszik, azt ez a motívum jól szemlélteti, ahogy azt is, hogy a szerző mennyire eltalált valamit abból, amiről a jelenünk szól. A Quichotte a hét könyve.

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

Mi vár az emberekre a szépség „sötét oldalán”?

Kiemeltek
...

A New York Times rácsodálkozott a Krasznahorkai-művek humorára

Ezért sem kell tartani Krasznahorkai László szövegeitől.

...

Mikor lesz ismét jó sok Krasznahorkai-kötet a könyvesboltokban?

Olvasnál Krasznahorkait, de nem találsz több kötetet a könyvesboltokban? Mutatjuk, milyen opcióid vannak.

...

Nem sült el jól, amikor Colm Tóibín Krasznahorkait Istenről kérdezte

Így fedezte fel London Krasznahorkait.