Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész osztotta meg az eddig ismeretlen dokumentum hírét a Facebookon. A posztban az szerepel, hogy a kézzel írt levelezőlap címzettje Győri-Juhász Jenő tanár és műfordító. Radnóti Miklós 14 éves korában találkozott először Juhásszal, aki a VI. kerületi Izabella utcai Székesfővárosi Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában tanított, és 1923-tól 1927-ig Radnóti franciatanára volt.
A levelezőlapon ez a szöveg olvasható:
Kedves Tanár Uram,
hálásan köszönjük kedves meghívásukat és eljönnénk most szombaton, 17.-én. De feleségem 1/2 7 ig tanít, csak hét óra körül lehetnénk ott. Ha ez késő, akkor nagyon kérem Tanár Urat, írja meg egy levelezőlapon. – Ha nem kapunk értesítést akkor jövünk.
Örülök, hogy egészséges Tanár Úr és beszélgethetünk kicsit. Kézcsókkal és tanítványi szeretettel és tisztelettel köszönti: Miklós
1942. január 13.
A levelelezőlapot árverésre bocsátották, október 19-én találhat gazdára.
A levél fontos irodalmi dokumentum, mert az utóbbi időkben egyre jobban dokumentált Radnóti és kedvelt volt tanára közti kapcsolattörténet darabja, másrészt a költő szervezési rutinjába enged bepillantást, írja Bíró-Balogh az Antikvarium.hu-n.
Gyarmati Fanni annyira nem élvezte a látogatást
Ugyanezt a látogatást Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni is megörökítette a naplójában. 1942. január 17-én írta: „Jaj, jaj, micsoda teletömött nap, és még ráadásul estefelé a »régi tanárhoz«, a Győri-Juhász Jenőhöz kell menni ki a pokolba, Zuglóba. Régi adósság ez a látogatás, és egész belerokkantan jövök haza. Igazi, helyes polgári tanárcsalád, két nagy diáklány, a férfi orosz műfordító, akit elnyomnak. Az Új Időkben jelentek meg fordításai, és óriási tömeg van belőlük.
Miklóst agyonolvassa, nekem azalatt rendíthetetlenül társalognom kell a különben igen kedves, de »semmi közöm hozzá« feleségével. Csakhogy túl vagyunk rajta.
Bedőlök az ágyba, és alszom.”
Az irodalomtörténész hozzátette a posztban:
Ketten - férj és feleség - kétféleképpen élték meg ugyanazt. Van ez így.
A zsidó származású tanárt – csakúgy, mint a költőt – a holokauszt idején munkatáborba deportálták, ahol az elszenvedett bántalmazások következtében 1944-ben meghalt.
A naplórészlet forrása: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló.1935–1946. Sajtó alá rend.: Ferencz Győző és Nagy Zsejke. Bp., 2014. Jaffa. II: 109.
