A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat, 2000 és 2022 között megjelent, mintegy 470 ezer résztvevő eredményeit vizsgáló tanulmány adatait összegezve arra jutottak, hogy hosszú távon a nyomtatott szövegek olvasása akár hat-nyolcszorosára növeli az emberek szövegértési képességeit ahhoz képest, mint ha digitálisan olvasnának, írja a Guardian.
„A szabadidős digitális olvasás gyakorisága és a szövegértési képességek közötti kapcsolat majdnem nulla”, mondta Ladislao Salmerón, a Valenciai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Ennek oka az lehet, hogy „a digitális szövegek nyelvi minősége általában alacsonyabb annál, mint ami a nyomtatott szövegekben hagyományosan megtalálható”. A közösségi médiában megjelenő szövegek például gyakran társalgási jellegűek, nélkülözve az összetett szószerkezeteket és érvelést. Ráadásul,
amikor digitális szöveget olvasunk, ahhoz felszínesebben állunk hozzá, mint a nyomtatotthoz, gyakrabban átsiklunk bizonyos részek fölött,
így a kutató szerint nem merülünk el teljesen benne, vagy nem mindig vesszük észre az összetettebb összefüggéseket egy informatív szövegben.
A Review of Educational Research című folyóiratban közzétett tanulmány azt is megállapította, hogy míg az általános iskolások esetében a digitális olvasás és a szövegértés között negatív kapcsolat áll fenn, addig a középiskolások és az egyetemisták esetében ez a kapcsolat pozitívvá válik. Salmerón szerint ennek az lehet az oka, hogy a kisgyermekek kevésbé tudják kezelni a digitális eszközön való olvasást megzavaró olyan tényezőket, mint például a bejövő üzenetek. Az észlelés szabályozására való képességünk ugyanis csak a serdülőkorban fejlődik ki. Lidia Altamura, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy nem ellenzik a digitális olvasást: „Csupán arról van szó, hogy az eredmények alapján a digitális olvasási szokások kevésbé kifizetődőek, mint a nyomtatott olvasás. Éppen ezért az iskoláknak és az iskolavezetőknek az olvasási tevékenységek ajánlásakor a nyomtatott szövegekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetniük, különösen a fiatalabb olvasók esetében”, mondta. A kutatók szerint azoknak a gyerekeknek,
akik gyakran olvasnak digitálisan abban az időszakban, amikor áttérnek az olvasás tanulásáról a tanulás céljából való olvasásra, kevésbé fejlődhet ki a tudományos szókincsük.
Salmerónt és csapatát ugyanakkor meglepte, hogy annak, hogy a közösségi média tartalmait olvassuk vagy olyan ismeretterjesztő weboldalakat, mint például a Wikipedia, valójában nincs különösebb hatása a megértésre. „Arra számítottunk, hogy az utóbbiak sokkal pozitívabb kapcsolatban lesznek a szövegértéssel, de adataink szerint nem ez a helyzet”, tette hozzá.
Fotó: Thought Catalog / Unsplash
