Időpazarlás-e az újraolvasás?

Időpazarlás-e az újraolvasás?

A művészet hosszú, az élet rövid – a könyvek birodalma végtelennek tűnik, a világirodalom bizonyos nézőpontból kásahegy, melyen a legelszántabb olvasó sem fogja átrágni magát soha. Ráadásul elképesztő, már-már kezelhetetlen mennyiségű tartalom ömlik ránk a social csatornákon és a streaming platformokon. Van-e értelme ilyen körülmények között a könyvek újraolvasásának, vagy inkább olvassunk mindig új és újabb köteteket? 

Kolozsi Orsolya | 2023. július 27. |

Aki olvas, tisztában van azzal, hogy befogadhatatlan mennyiségű könyv van a világon, melynek még a töredékét sem lesz képes elolvasni soha. Minden könyv egy másikhoz vezet, minél többet olvasunk, annál inkább láthatóvá válik ennek az univerzumnak a tágassága és határtalansága.

Olvashatunk reggeltől estig, nappal és éjjel, heteken, hónapokon, éveken át,

akkor is lesznek könyvek, melyekhez nem juthatunk el. Mindezek tudatában érthető, hogy egy valamirevaló elszánt olvasó habzsolja a könyveket, várja az újabb kalandokat és nem szeretné az idejét egyszer már olvasott kötetek újraolvasására vesztegetni. De vajon tényleg időpazarlás az újraolvasás? 

Mivel nemcsak az irodalom, de az olvasó ember is sokféle, így biztosan akad olyan, aki mindig ismeretlen olvasmányt keres, és van, aki néhány könyvet olvas újra és újra egész életében. És a két szélsőség között persze bármilyen variáció elképzelhető. Személy szerint nagyon szeretek ismeretlen könyveket olvasni, és valószínűleg ez áll hozzám közelebb, mégis időről időre újraolvasok valamit, jellemzően régebbi, jellemzően tizenkilencedik, huszadik századi klasszikusokat (lásd ezzel kapcsolatban újraolvasó rovatunkat, melyben legutóbb Orwell, Kafka és Hemingway regényeit olvastam el újra). És mint ahogy az olvasás minden formája mellett, úgy az újraolvasás mellett is szólnak nyomós érvek, végiggondoltam, számomra melyek ezek.

Megértés

A legtöbb tudós egy szöveg valódi megértésének egyetlen módját az újraolvasásban látja. Ezzel nehéz vitatkozni, hiszen aki többször olvassa ugyanazt a könyvet, valószínűleg otthonosan mozog benne, meglát apró részleteket, egyre inkább birtokba veszi a szöveget. Az újraolvasó kétségtelenül szorosabb kapcsolatba kerül a szöveggel, mint az, aki csak egyszer találkozik vele, így, ha a cél valamiféle maradandó tudás megszerzése vagy kompetencia fejlesztése, akkor hasznos lehet, ha ugyanazt a könyvet többször is kézbe vesszük.

Önreflexió

Az újraolvasás során természetesen nemcsak a könyvet ismerjük meg egyre jobban, hanem saját magunkat is. Mivel maga a könyv soha nem változik, konstansként funkcionálhat, olyan állandóként, melyhez képest megfigyelhetjük, miben és mennyit változtunk a két olvasás között eltelt évek, évtizedek alatt. Más életkorban, más hangulatban, más családi háttérrel, egy trauma után mindig másképp olvasunk. Anyaként például egészen meglepő újraolvasni egyes könyveket, és felfigyelni arra a dimenzióra, mely gimnazistaként még egészen biztos nem volt, vagy máshogy volt látható. De más negyvenen túl olvasni azt, hogy

„Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, / Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”,

 mint tizedikes középiskolásként magyarórán. (Hozzátéve, hogy egyik sem érvényesebb olvasat a másiknál.)

Reflexió

Persze nemcsak mi változunk, hanem a körülöttünk lévő világ is, így a könyv állandósága nemcsak a bennünk, de a társadalmi, politikai környezetben történő változásokra is felhívhatja a figyelmet. Ideológiák eltűnése, mások felerősödése, a közösségeket megosztó kérdések változásai lesznek láthatók, amikor újraolvasunk egy régi kedvencet.

Öröm

Aki olvas, az elsősorban vagy nem kizárólag távolabbi célok miatt olvas. Nem (csak) azért, hogy műveltebb, tájékozottabb, empatikusabb, okosabb legyen, hanem azért, mert olvasni öröm. Az újraolvasás is az, hiszen megnyugvást, békét jelent, amikor egy már jól ismert könyv esetében olyan helyre csöppenünk, ahol nem igazán van váratlan meglepetés. Ha éppen ismerősségre, otthonosságra, a megszokott és a jól ismert nyugalmára vágyunk, jó ötlet lehet elővenni régi nagy kedvenceket. 

Mindenesetre, ahogyan Hérakleitosz töredéke mondja, nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba, úgy

nem olvashatod kétszer ugyanazt a könyvet sem.

Annak ellenére sem, hogy a könyv szövege változatlan. De a könyv nem tárgy, hanem párbeszéd, és talán ez az, ami az újraolvasás legfontosabb tanulsága. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Hemingway szerint a legnagyobb küzdelem az, amit az ember önmagával folytat

Hemingway halhatatlan figurát keltett életre az idős, kubai halász, Santiago alakjában, aki három hosszú napon át viaskodik egy hatalmas kardhallal, hogy aztán a tetemet a hazafelé vezető tengeri úton felzabálják a cápák. A példázatos történet a kitartás, a büszkeség, a küzdelem és az öregedés regénye is egyben. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Kritika

Az 1984-ben olyan az élet, mintha lépni próbálnánk a sakktáblán, pedig már rég mattot kaptunk

Újraolvasó rovatunkban olyan klasszikusokat veszünk elő, melyeknek szállóigéit, felejthetetlen hőseit, emlékezetes fordulatait mindenki ismeri. Ezúttal egy sokat idézett regényt olvastunk újra, mert a szerző születésének 120. évfordulóját ünnepeljük, és mert a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség, a 101-es szoba közös kulturális tudásunk alapvető részei. George Orwell disztópiája, az 1984 a rovat áprilisi könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.