Időpazarlás-e az újraolvasás?

Időpazarlás-e az újraolvasás?

A művészet hosszú, az élet rövid – a könyvek birodalma végtelennek tűnik, a világirodalom bizonyos nézőpontból kásahegy, melyen a legelszántabb olvasó sem fogja átrágni magát soha. Ráadásul elképesztő, már-már kezelhetetlen mennyiségű tartalom ömlik ránk a social csatornákon és a streaming platformokon. Van-e értelme ilyen körülmények között a könyvek újraolvasásának, vagy inkább olvassunk mindig új és újabb köteteket? 

Kolozsi Orsolya | 2023. július 27. |

Aki olvas, tisztában van azzal, hogy befogadhatatlan mennyiségű könyv van a világon, melynek még a töredékét sem lesz képes elolvasni soha. Minden könyv egy másikhoz vezet, minél többet olvasunk, annál inkább láthatóvá válik ennek az univerzumnak a tágassága és határtalansága.

Olvashatunk reggeltől estig, nappal és éjjel, heteken, hónapokon, éveken át,

akkor is lesznek könyvek, melyekhez nem juthatunk el. Mindezek tudatában érthető, hogy egy valamirevaló elszánt olvasó habzsolja a könyveket, várja az újabb kalandokat és nem szeretné az idejét egyszer már olvasott kötetek újraolvasására vesztegetni. De vajon tényleg időpazarlás az újraolvasás? 

Mivel nemcsak az irodalom, de az olvasó ember is sokféle, így biztosan akad olyan, aki mindig ismeretlen olvasmányt keres, és van, aki néhány könyvet olvas újra és újra egész életében. És a két szélsőség között persze bármilyen variáció elképzelhető. Személy szerint nagyon szeretek ismeretlen könyveket olvasni, és valószínűleg ez áll hozzám közelebb, mégis időről időre újraolvasok valamit, jellemzően régebbi, jellemzően tizenkilencedik, huszadik századi klasszikusokat (lásd ezzel kapcsolatban újraolvasó rovatunkat, melyben legutóbb Orwell, Kafka és Hemingway regényeit olvastam el újra). És mint ahogy az olvasás minden formája mellett, úgy az újraolvasás mellett is szólnak nyomós érvek, végiggondoltam, számomra melyek ezek.

Megértés

A legtöbb tudós egy szöveg valódi megértésének egyetlen módját az újraolvasásban látja. Ezzel nehéz vitatkozni, hiszen aki többször olvassa ugyanazt a könyvet, valószínűleg otthonosan mozog benne, meglát apró részleteket, egyre inkább birtokba veszi a szöveget. Az újraolvasó kétségtelenül szorosabb kapcsolatba kerül a szöveggel, mint az, aki csak egyszer találkozik vele, így, ha a cél valamiféle maradandó tudás megszerzése vagy kompetencia fejlesztése, akkor hasznos lehet, ha ugyanazt a könyvet többször is kézbe vesszük.

Önreflexió

Az újraolvasás során természetesen nemcsak a könyvet ismerjük meg egyre jobban, hanem saját magunkat is. Mivel maga a könyv soha nem változik, konstansként funkcionálhat, olyan állandóként, melyhez képest megfigyelhetjük, miben és mennyit változtunk a két olvasás között eltelt évek, évtizedek alatt. Más életkorban, más hangulatban, más családi háttérrel, egy trauma után mindig másképp olvasunk. Anyaként például egészen meglepő újraolvasni egyes könyveket, és felfigyelni arra a dimenzióra, mely gimnazistaként még egészen biztos nem volt, vagy máshogy volt látható. De más negyvenen túl olvasni azt, hogy

„Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, / Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”,

 mint tizedikes középiskolásként magyarórán. (Hozzátéve, hogy egyik sem érvényesebb olvasat a másiknál.)

Reflexió

Persze nemcsak mi változunk, hanem a körülöttünk lévő világ is, így a könyv állandósága nemcsak a bennünk, de a társadalmi, politikai környezetben történő változásokra is felhívhatja a figyelmet. Ideológiák eltűnése, mások felerősödése, a közösségeket megosztó kérdések változásai lesznek láthatók, amikor újraolvasunk egy régi kedvencet.

Öröm

Aki olvas, az elsősorban vagy nem kizárólag távolabbi célok miatt olvas. Nem (csak) azért, hogy műveltebb, tájékozottabb, empatikusabb, okosabb legyen, hanem azért, mert olvasni öröm. Az újraolvasás is az, hiszen megnyugvást, békét jelent, amikor egy már jól ismert könyv esetében olyan helyre csöppenünk, ahol nem igazán van váratlan meglepetés. Ha éppen ismerősségre, otthonosságra, a megszokott és a jól ismert nyugalmára vágyunk, jó ötlet lehet elővenni régi nagy kedvenceket. 

Mindenesetre, ahogyan Hérakleitosz töredéke mondja, nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba, úgy

nem olvashatod kétszer ugyanazt a könyvet sem.

Annak ellenére sem, hogy a könyv szövege változatlan. De a könyv nem tárgy, hanem párbeszéd, és talán ez az, ami az újraolvasás legfontosabb tanulsága. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Hemingway szerint a legnagyobb küzdelem az, amit az ember önmagával folytat

Hemingway halhatatlan figurát keltett életre az idős, kubai halász, Santiago alakjában, aki három hosszú napon át viaskodik egy hatalmas kardhallal, hogy aztán a tetemet a hazafelé vezető tengeri úton felzabálják a cápák. A példázatos történet a kitartás, a büszkeség, a küzdelem és az öregedés regénye is egyben. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Kritika

Az 1984-ben olyan az élet, mintha lépni próbálnánk a sakktáblán, pedig már rég mattot kaptunk

Újraolvasó rovatunkban olyan klasszikusokat veszünk elő, melyeknek szállóigéit, felejthetetlen hőseit, emlékezetes fordulatait mindenki ismeri. Ezúttal egy sokat idézett regényt olvastunk újra, mert a szerző születésének 120. évfordulóját ünnepeljük, és mert a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség, a 101-es szoba közös kulturális tudásunk alapvető részei. George Orwell disztópiája, az 1984 a rovat áprilisi könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ezért érdemes edzened a képzeleted „izmait”

Egy új könyv szerint a gazdag képzelet nem valami isteni adottság, hanem fejleszthető tulajdonság. Le is írja, hogyan.

...
Zöld

Klímaváltozás helyett „halálos klímapusztítás”: ez a csere téged rávenne a cselekvésre?

Nem elég hatékonyak a jelenlegi kifejezéseink, amikor a klímaváltozás fenyegetéseiről beszélünk, állítja az ELTE PPK kutatója. Forgács Bálint új nyelvhasználatot javasol, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát. Mi könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

Kreatívabbak a babák, mint eddig gondoltuk + 5 könyv a kreativitásról

Magyar babák vettek részt abban a kutatásban, melyből kiderült, hogy a babák elég korán képesek kreatív módon kombinálni különböző fogalmakat. Könyvek hírek mellé.

Hírek
...
Beleolvasó

Cecelia Ahern főhőse belelát mások lelkébe, de magát nem találja – Olvass bele!

...
Beleolvasó

Budapest polgármestere vagy Horthy rúgott először focilabdába hazánkban?

...
Zöld

6 ok, amiért a kertészkedés jót tesz az egészségednek + 3 könyv kertekről

...
Nagy

Márquez boncolt, most 600 oldalon mutatják be rajongását az orvoslás iránt

...
Hírek

Jón Kalman Stefánsson lesz a Könyvfesztivál díszvendége

...
Hírek

Letartóztatták az amerikai bestsellerírót, miután gyerekpornót talált nála a rendőrség

Kiemeltek
...
Hírek

Ez a 21. század 10 legjobb könyve a New York Times szerint

A dobogó mindhárom fokán nők állnak, ráadásul európai szerző az első. Mutatjuk az első tízet a legjobb könyvek közül.

...
Nagy

Rossz anya és jó író: hogyan olvassunk ezután Alice Munrót?

Mennyit tudott a kanadai irodalmi élet Alice Munro és lánya szakításának valódi okáról? Hogyan olvassuk ezek után Munro írásait a nők elfojtott érzéseiről és a családi drámákról?

...
Kritika

A Tom Lake két nyár történetén keresztül mesél egy egész életről

A Tom Lake, Ann Patchett csodálatos érzékenységgel megírt regénye egy nyári színházba és egy cseresznyéskertbe repíti olvasóit, hogy feltárja a főszereplő Lara fordulatokban gazdag, reményteli életét.

A hét könyve
Kritika
Szeretnék-e Murakami Haruki szomszédja lenni?
...
Nagy

Senki sem fogja elolvasni a könyvedet: 5 érvünk van, hogy miért

Ez is eljött: a cikk, amiben lebeszélünk a könyvkiadásról.