Mit lehet tanulni abból, ha világ minden országából elolvassuk egy női szerző könyvét?

Három évvel ezelőtt Sophie Bagott úgy döntött, hogy kísérletképpen női írók könyveit fogja olvasni, méghozzá a világ minden országából választ egy-egy könyvet. Az út, amit bejárt ebben az időszakban, egyszerre volt varázslatos, meglepő és sokkoló. Tapasztalatairól a The Guardianon írt cikket.

fk | 2021. március 09. |

A kísérletnek elsősorban az volt a célja, hogy tágítsa az olvasmányélményeinek körét és kimozduljon a kánonból. Éppen ezért kezdte el 2018-ban a blogját, ahol megírta a tapasztalait, tippeket adott az olvasóknak, és ajánlót is írt arról a 199 könyvről, amelyeket ebben az időszakban olvasott.

Hogy melyik országból milyen könyvet választott, az sok mindenen múlt. Rengeteg könyvet ajánlottak neki a blog látogatói, akik a világ minden tájáról érkeztek. Néha nem volt egyszerű beszerezni a példányokat, néhány közülük, például a nigériai Hélène Kaziende könyve, egészen nagy utat járt be, mire eljutott hozzá. Az európai szerzők köteteihez viszonylag könnyű volt hozzájutni. Voltak viszont olyan országok, amelyek esetében versekhez könnyebb volt hozzáférni, mint prózához. Ezek közé tartozott például Türkmenisztán, amely esetében a kutatás Annasoltan Kekilova szívettépő verseihez vezette el a bloggert (angolul I Have Come Through Torments Within These Walls címmel jelent meg kötete). A verseket egy türkmén pszichiátriáról csempészték ki, ahová Kekilovát aktivista múltja miatt zárták be. 1983-ban ott is halt meg.

Sophie Bagott azt vallja, ezekben az években az hajtotta őt, hogy megismerje a világ minden tájának női történeteit. A projekt azt erősítette meg benne, hogy a nők problémáinak nagy része univerzális. A nők elleni erőszak témája például sok könyvben megjelent. A Srí Lanka-i író, Ru Freeman a családon belüli erőszakról írt (A Disobidient Girl), a kanadai szerző,  jia qing wilson-yang pedig egy transz nő ellen elkövetett erőszakról. Ez alapján számára úgy tűnt, a kontextus változhat, a nőgyűlölet viszont állandónak tűnik.

Sophie Bagott a kísérlet során gyerekkönyveket is olvasott. Az egyik kedvence a Közép-afrikai Kötársaságból Adrienne Yabouza könyve volt, a The Magic Doll, amely egy anya küzdelmét mutatja be a termékenységgel. De úgy érzi, sokat tanult a Fidzsiről származó Shazia Usman Klauti című történetéből is, ami a lányokat önszeretetre tanítja. És meghatározó olvasmány volt számára a kiribati Marita Davies könyve is (Teaote and the Wall), amely azt mutatja be, hogy egy szigetország hogyan küzd meg a klímaváltozással.

A blogger a több éves kísérleti olvasás során a világ minden tájáról megismerkedett írókkal és olvasókkal, fordítókkal, kiadókkal, könyvtárosokkal, szerkesztőkkel, akik elkötelezettek amellett, hogy a nőí íók könyvei is megjelenjenek fordításban. Felfedezett izgalmas andorrai és dél-szudáni (Teresa Colom, Stella Gitano) írókat, olvasott novellákat mauritiusi és egyenlítői-guineai szerzőktől (Ananda Devi, Trifonia Melibea Obono). Az évek alatt nem unta meg a projektet, csodálatos, magas minőséget képviselő könyvekkel találkozott, most pedig dél-amerikai szerzőkkel fogja folytatni az olvasási kihívást.

Forrás: The Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

...
Hírek

Szabó T. Anna: A női erőről a fiúknak és lányoknak is olvasniuk kellene

Edith Eva Eger könyvét olvasva Szabó T. Anna fontos megállapításokat tett, és leírta, hogy szerinte miért fontos a női hang és a női történetek jelenléte az iskolai könyvekben.

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tíz éve tudtuk meg, hogy közeleg a Tél

Tíz éve indult világhódító útjára a Trónok harca, így az évforduló alkalmából számba vettük, mi mindent ért el a sorozat, és miben maradt a rajongói adósa.

...

Morcsányi Géza: “Az irodalom a szívre mért kibírhatatlan csapás” [Kötelező: Sorstalanság]

...

Az ország leggazdagabb családja alkut kötött a nácikkal [Összekötve podcast]

...

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

...

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Csak humorral lehet átvergődni a kamaszkor érzelmi dzsungelén

Marie Pavlenko hőse éppen érettségire készül, ami ismerős helyzet lehet egy csomós végzősnek. De elsősorban nem emiatt emlékezetes az Én vagyok a napod, amely magával ragadó és súlyos, mégis szellemes és vicces regény. U18.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy vicces, ördögi történet lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Ecsédi Orsolya Meleg a helyzet! című könyvét választotta.

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!