Mit lehet tanulni abból, ha világ minden országából elolvassuk egy női szerző könyvét?

Három évvel ezelőtt Sophie Bagott úgy döntött, hogy kísérletképpen női írók könyveit fogja olvasni, méghozzá a világ minden országából választ egy-egy könyvet. Az út, amit bejárt ebben az időszakban, egyszerre volt varázslatos, meglepő és sokkoló. Tapasztalatairól a The Guardianon írt cikket.

fk | 2021. március 09. |

A kísérletnek elsősorban az volt a célja, hogy tágítsa az olvasmányélményeinek körét és kimozduljon a kánonból. Éppen ezért kezdte el 2018-ban a blogját, ahol megírta a tapasztalait, tippeket adott az olvasóknak, és ajánlót is írt arról a 199 könyvről, amelyeket ebben az időszakban olvasott.

Hogy melyik országból milyen könyvet választott, az sok mindenen múlt. Rengeteg könyvet ajánlottak neki a blog látogatói, akik a világ minden tájáról érkeztek. Néha nem volt egyszerű beszerezni a példányokat, néhány közülük, például a nigériai Hélène Kaziende könyve, egészen nagy utat járt be, mire eljutott hozzá. Az európai szerzők köteteihez viszonylag könnyű volt hozzájutni. Voltak viszont olyan országok, amelyek esetében versekhez könnyebb volt hozzáférni, mint prózához. Ezek közé tartozott például Türkmenisztán, amely esetében a kutatás Annasoltan Kekilova szívettépő verseihez vezette el a bloggert (angolul I Have Come Through Torments Within These Walls címmel jelent meg kötete). A verseket egy türkmén pszichiátriáról csempészték ki, ahová Kekilovát aktivista múltja miatt zárták be. 1983-ban ott is halt meg.

Sophie Bagott azt vallja, ezekben az években az hajtotta őt, hogy megismerje a világ minden tájának női történeteit. A projekt azt erősítette meg benne, hogy a nők problémáinak nagy része univerzális. A nők elleni erőszak témája például sok könyvben megjelent. A Srí Lanka-i író, Ru Freeman a családon belüli erőszakról írt (A Disobidient Girl), a kanadai szerző,  jia qing wilson-yang pedig egy transz nő ellen elkövetett erőszakról. Ez alapján számára úgy tűnt, a kontextus változhat, a nőgyűlölet viszont állandónak tűnik.

Sophie Bagott a kísérlet során gyerekkönyveket is olvasott. Az egyik kedvence a Közép-afrikai Kötársaságból Adrienne Yabouza könyve volt, a The Magic Doll, amely egy anya küzdelmét mutatja be a termékenységgel. De úgy érzi, sokat tanult a Fidzsiről származó Shazia Usman Klauti című történetéből is, ami a lányokat önszeretetre tanítja. És meghatározó olvasmány volt számára a kiribati Marita Davies könyve is (Teaote and the Wall), amely azt mutatja be, hogy egy szigetország hogyan küzd meg a klímaváltozással.

A blogger a több éves kísérleti olvasás során a világ minden tájáról megismerkedett írókkal és olvasókkal, fordítókkal, kiadókkal, könyvtárosokkal, szerkesztőkkel, akik elkötelezettek amellett, hogy a nőí íók könyvei is megjelenjenek fordításban. Felfedezett izgalmas andorrai és dél-szudáni (Teresa Colom, Stella Gitano) írókat, olvasott novellákat mauritiusi és egyenlítői-guineai szerzőktől (Ananda Devi, Trifonia Melibea Obono). Az évek alatt nem unta meg a projektet, csodálatos, magas minőséget képviselő könyvekkel találkozott, most pedig dél-amerikai szerzőkkel fogja folytatni az olvasási kihívást.

Forrás: The Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

...
Hírek

Szabó T. Anna: A női erőről a fiúknak és lányoknak is olvasniuk kellene

Edith Eva Eger könyvét olvasva Szabó T. Anna fontos megállapításokat tett, és leírta, hogy szerinte miért fontos a női hang és a női történetek jelenléte az iskolai könyvekben.

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

A hét könyve
Kritika
A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

...

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

Ebben a hónapban Berg Judit kamaszkrimije lett a hónap könyve, ez pedig jó alkalmat adott arra, hogy kiválogassunk három nyomozós könyvet a Szívünk rajta matricás kötetei közül.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.