Mit lehet tanulni abból, ha világ minden országából elolvassuk egy női szerző könyvét?

Három évvel ezelőtt Sophie Bagott úgy döntött, hogy kísérletképpen női írók könyveit fogja olvasni, méghozzá a világ minden országából választ egy-egy könyvet. Az út, amit bejárt ebben az időszakban, egyszerre volt varázslatos, meglepő és sokkoló. Tapasztalatairól a The Guardianon írt cikket.

fk | 2021. március 09. |

A kísérletnek elsősorban az volt a célja, hogy tágítsa az olvasmányélményeinek körét és kimozduljon a kánonból. Éppen ezért kezdte el 2018-ban a blogját, ahol megírta a tapasztalait, tippeket adott az olvasóknak, és ajánlót is írt arról a 199 könyvről, amelyeket ebben az időszakban olvasott.

Hogy melyik országból milyen könyvet választott, az sok mindenen múlt. Rengeteg könyvet ajánlottak neki a blog látogatói, akik a világ minden tájáról érkeztek. Néha nem volt egyszerű beszerezni a példányokat, néhány közülük, például a nigériai Hélène Kaziende könyve, egészen nagy utat járt be, mire eljutott hozzá. Az európai szerzők köteteihez viszonylag könnyű volt hozzájutni. Voltak viszont olyan országok, amelyek esetében versekhez könnyebb volt hozzáférni, mint prózához. Ezek közé tartozott például Türkmenisztán, amely esetében a kutatás Annasoltan Kekilova szívettépő verseihez vezette el a bloggert (angolul I Have Come Through Torments Within These Walls címmel jelent meg kötete). A verseket egy türkmén pszichiátriáról csempészték ki, ahová Kekilovát aktivista múltja miatt zárták be. 1983-ban ott is halt meg.

Sophie Bagott azt vallja, ezekben az években az hajtotta őt, hogy megismerje a világ minden tájának női történeteit. A projekt azt erősítette meg benne, hogy a nők problémáinak nagy része univerzális. A nők elleni erőszak témája például sok könyvben megjelent. A Srí Lanka-i író, Ru Freeman a családon belüli erőszakról írt (A Disobidient Girl), a kanadai szerző,  jia qing wilson-yang pedig egy transz nő ellen elkövetett erőszakról. Ez alapján számára úgy tűnt, a kontextus változhat, a nőgyűlölet viszont állandónak tűnik.

Sophie Bagott a kísérlet során gyerekkönyveket is olvasott. Az egyik kedvence a Közép-afrikai Kötársaságból Adrienne Yabouza könyve volt, a The Magic Doll, amely egy anya küzdelmét mutatja be a termékenységgel. De úgy érzi, sokat tanult a Fidzsiről származó Shazia Usman Klauti című történetéből is, ami a lányokat önszeretetre tanítja. És meghatározó olvasmány volt számára a kiribati Marita Davies könyve is (Teaote and the Wall), amely azt mutatja be, hogy egy szigetország hogyan küzd meg a klímaváltozással.

A blogger a több éves kísérleti olvasás során a világ minden tájáról megismerkedett írókkal és olvasókkal, fordítókkal, kiadókkal, könyvtárosokkal, szerkesztőkkel, akik elkötelezettek amellett, hogy a nőí íók könyvei is megjelenjenek fordításban. Felfedezett izgalmas andorrai és dél-szudáni (Teresa Colom, Stella Gitano) írókat, olvasott novellákat mauritiusi és egyenlítői-guineai szerzőktől (Ananda Devi, Trifonia Melibea Obono). Az évek alatt nem unta meg a projektet, csodálatos, magas minőséget képviselő könyvekkel találkozott, most pedig dél-amerikai szerzőkkel fogja folytatni az olvasási kihívást.

Forrás: The Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

...
Hírek

Szabó T. Anna: A női erőről a fiúknak és lányoknak is olvasniuk kellene

Edith Eva Eger könyvét olvasva Szabó T. Anna fontos megállapításokat tett, és leírta, hogy szerinte miért fontos a női hang és a női történetek jelenléte az iskolai könyvekben.

...
Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve

...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen.