Mit lehet tanulni abból, ha világ minden országából elolvassuk egy női szerző könyvét?

Három évvel ezelőtt Sophie Bagott úgy döntött, hogy kísérletképpen női írók könyveit fogja olvasni, méghozzá a világ minden országából választ egy-egy könyvet. Az út, amit bejárt ebben az időszakban, egyszerre volt varázslatos, meglepő és sokkoló. Tapasztalatairól a The Guardianon írt cikket.

fk | 2021. március 09. |

A kísérletnek elsősorban az volt a célja, hogy tágítsa az olvasmányélményeinek körét és kimozduljon a kánonból. Éppen ezért kezdte el 2018-ban a blogját, ahol megírta a tapasztalait, tippeket adott az olvasóknak, és ajánlót is írt arról a 199 könyvről, amelyeket ebben az időszakban olvasott.

Hogy melyik országból milyen könyvet választott, az sok mindenen múlt. Rengeteg könyvet ajánlottak neki a blog látogatói, akik a világ minden tájáról érkeztek. Néha nem volt egyszerű beszerezni a példányokat, néhány közülük, például a nigériai Hélène Kaziende könyve, egészen nagy utat járt be, mire eljutott hozzá. Az európai szerzők köteteihez viszonylag könnyű volt hozzájutni. Voltak viszont olyan országok, amelyek esetében versekhez könnyebb volt hozzáférni, mint prózához. Ezek közé tartozott például Türkmenisztán, amely esetében a kutatás Annasoltan Kekilova szívettépő verseihez vezette el a bloggert (angolul I Have Come Through Torments Within These Walls címmel jelent meg kötete). A verseket egy türkmén pszichiátriáról csempészték ki, ahová Kekilovát aktivista múltja miatt zárták be. 1983-ban ott is halt meg.

Sophie Bagott azt vallja, ezekben az években az hajtotta őt, hogy megismerje a világ minden tájának női történeteit. A projekt azt erősítette meg benne, hogy a nők problémáinak nagy része univerzális. A nők elleni erőszak témája például sok könyvben megjelent. A Srí Lanka-i író, Ru Freeman a családon belüli erőszakról írt (A Disobidient Girl), a kanadai szerző,  jia qing wilson-yang pedig egy transz nő ellen elkövetett erőszakról. Ez alapján számára úgy tűnt, a kontextus változhat, a nőgyűlölet viszont állandónak tűnik.

Sophie Bagott a kísérlet során gyerekkönyveket is olvasott. Az egyik kedvence a Közép-afrikai Kötársaságból Adrienne Yabouza könyve volt, a The Magic Doll, amely egy anya küzdelmét mutatja be a termékenységgel. De úgy érzi, sokat tanult a Fidzsiről származó Shazia Usman Klauti című történetéből is, ami a lányokat önszeretetre tanítja. És meghatározó olvasmány volt számára a kiribati Marita Davies könyve is (Teaote and the Wall), amely azt mutatja be, hogy egy szigetország hogyan küzd meg a klímaváltozással.

A blogger a több éves kísérleti olvasás során a világ minden tájáról megismerkedett írókkal és olvasókkal, fordítókkal, kiadókkal, könyvtárosokkal, szerkesztőkkel, akik elkötelezettek amellett, hogy a nőí íók könyvei is megjelenjenek fordításban. Felfedezett izgalmas andorrai és dél-szudáni (Teresa Colom, Stella Gitano) írókat, olvasott novellákat mauritiusi és egyenlítői-guineai szerzőktől (Ananda Devi, Trifonia Melibea Obono). Az évek alatt nem unta meg a projektet, csodálatos, magas minőséget képviselő könyvekkel találkozott, most pedig dél-amerikai szerzőkkel fogja folytatni az olvasási kihívást.

Forrás: The Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

...

Szabó T. Anna: A női erőről a fiúknak és lányoknak is olvasniuk kellene

Edith Eva Eger könyvét olvasva Szabó T. Anna fontos megállapításokat tett, és leírta, hogy szerinte miért fontos a női hang és a női történetek jelenléte az iskolai könyvekben.

...

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye. 

A hét könyve
Kritika
A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából
A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

Hogyan lehet kitörtni abből a fojtogató légkörből, amit egy elitiskola sznobsága és egy despotikus osztályfőnök teremt meg? A Valós idők a hét könyve. 

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

...

Mohácsi Balázs: A szakmánk szerint kényszerolvasók vagyunk (Podcast)

...

Litkai Gergely podcastjának könyvajánlója: 2 könyv a fák erejéről

Gyerekirodalom
...

„Nem jöhetnek rá, hogy nem ember vagyok” – folytatódnak az alakváltó gyerekek kalandjai, olvass bele!

Olvass bele a Woodwalkers második részébe!

...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

...

A gyerekek új barátai a született újrahasznosítók, a Kacatkák

Sally Gardner kétrészes könyvsorozatából sok mindent megtudunk a tengerek élővilágáról is, és arról, miért használjuk tévesen a „szemét” kifejezést. 

Kiemeltek
...

Mastercard – Alkotótárs 2025 ösztöndíj: Gyakran ismételt kérdések

Az idén ötödik alkalommal kiírt Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramjának jelentkezési időszaka elindult.

...

Nagy dobások a könyvpiacon: a gyerekirodalom legyőzhetetlen, de a romantasy is utat tört magának

Milyen könyvekből jelent meg a legtöbb példány az első negyedévben? Mutatjuk!

...

Margó-díj 2025: Gyakran ismételt kérdések

Elindult a jelentkezés a Margó-díjra!