Ötven év titkosítás után a napokban fedte fel a Svéd Királyi Akadémia, hogy 1971-ben kiket jelöltek az irodalmi Nobel-díjra (erről és a magyar vonatkozásokról ITT írtunk). 1971-ben Pablo Neruda kapta az elismerést „a latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”, viszont most kiderült, hogy a döntnökök között nem volt egyöntetű a támogatottsága.
A Nobel-díjról döntő testület tagjai ugyanis attól tartottak, a chilei költő politikai nézetei nem egyeztethetők össze a díj célkitűzéseivel. A zsűrit leginkább Neruda kommunista szimpátiája zavarta - így például a Sztálint dicsőítő költeményei. A testület akkori elnöke, Anders Österling bár nagyra tartotta Neruda költészetének természetes erejét és „dinamikus vitalitását”, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, hogy verseinek egyre dominánsabb kommunista irányultsága vajon kompatibilis-e a Nobel-díj céljával.
Neruda baloldali elkötelezettségű költő és diplomata volt, számos akkori kommunista országban megfordult, így járt a Szovjetunióban és Magyarországon is - utóbbiról beszámolt az 1960-as könyvhétről szóló filmhíradó, amit ITT tudtok megnézni. Barátja volt Salvador Allende chilei elnöknek. 1973 szeptemberében halt meg, néhány nappal Augusto Pinochet katonai rezsimjének hatalomra kerülése után. Maradványait 2013-ban exhumálták azt követően, hogy felmerült a gyanú, nem a betegsége, hanem mérgezés okozta halálát (2015-ben újra eltemették maradványait, erről ITT írunk).
„Az író gondolkodásmódja – legyen az marxista, szindikalista, anarchista vagy valami más – szabad joga” – írta Österling 1963-ban, hozzátéve ugyanakkor, hogy Neruda szerinte teljes mértékben elkötelezte magát a politika mellett, és ez különösen a Sztálinhoz szóló ódáiban, és hasonló, tisztán propagandisztikus műveiben érhető tetten. Emiatt fenntartásai voltak a jelöltségével kapcsolatban, ám az is igaz, hogy arra nem mondott egyértelmű nemet. Österling a korábbi véleményét 1971-ben is fenntartotta.
Österling amúgy korábban Ezra Pound jelölését sem támogatta, mert szerinte olyan természetű nézeteket terjesztett, amelyek „határozottan ellentétesek a Nobel-díj szellemével”, Samuel Beckett-tel szemben pedig annak nihilizmusa miatt hangoztatta fenntartásait. Österlinget végül meggyőzték Neruda érdemeiről, Beckett pedig 1969-ben kapta meg a díjat - velük szemben Ezra Pound sosem lett irodalmi Nobel-díjas.
Mindenesetre az 1971-es díj jelöltlistáján olyan nevek szerepeltek, mint James Baldwin, Arthur Koestler vagy Weöres Sándor. Igaz, a hetven jelölt között mindössze egy nő volt: Marie Under észt költő.
Forrás: Guardian
