Kommunista nézetei miatt Neruda majdnem nem kapta meg a Nobel-díjat

Kommunista nézetei miatt Neruda majdnem nem kapta meg a Nobel-díjat

ro | 2022. január 07. |

Ötven év titkosítás után a napokban fedte fel a Svéd Királyi Akadémia, hogy 1971-ben kiket jelöltek az irodalmi Nobel-díjra (erről és a magyar vonatkozásokról ITT írtunk). 1971-ben Pablo Neruda kapta az elismerést „a latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”, viszont most kiderült, hogy a döntnökök között nem volt egyöntetű a támogatottsága.

A Nobel-díjról döntő testület tagjai ugyanis attól tartottak, a chilei költő politikai nézetei nem egyeztethetők össze a díj célkitűzéseivel. A zsűrit leginkább Neruda kommunista szimpátiája zavarta - így például a Sztálint dicsőítő költeményei. A testület akkori elnöke, Anders Österling bár nagyra tartotta Neruda költészetének természetes erejét és „dinamikus vitalitását”, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, hogy verseinek egyre dominánsabb kommunista irányultsága vajon kompatibilis-e a Nobel-díj céljával.

Neruda baloldali elkötelezettségű költő és diplomata volt, számos akkori kommunista országban megfordult, így járt a Szovjetunióban és Magyarországon is - utóbbiról beszámolt az 1960-as könyvhétről szóló filmhíradó, amit ITT tudtok megnézni. Barátja volt Salvador Allende chilei elnöknek. 1973 szeptemberében halt meg, néhány nappal Augusto Pinochet katonai rezsimjének hatalomra kerülése után. Maradványait 2013-ban exhumálták azt követően, hogy felmerült a gyanú, nem a betegsége, hanem mérgezés okozta halálát (2015-ben újra eltemették maradványait, erről ITT írunk).

„Az író gondolkodásmódja – legyen az marxista, szindikalista, anarchista vagy valami más – szabad joga” – írta Österling 1963-ban, hozzátéve ugyanakkor, hogy Neruda szerinte teljes mértékben elkötelezte magát a politika mellett, és ez különösen a Sztálinhoz szóló ódáiban, és hasonló, tisztán propagandisztikus műveiben érhető tetten. Emiatt fenntartásai voltak a jelöltségével kapcsolatban, ám az is igaz, hogy arra nem mondott egyértelmű nemet. Österling a korábbi véleményét 1971-ben is fenntartotta.

Österling amúgy korábban Ezra Pound jelölését sem támogatta, mert szerinte olyan természetű nézeteket terjesztett, amelyek „határozottan ellentétesek a Nobel-díj szellemével”, Samuel Beckett-tel szemben pedig annak nihilizmusa miatt hangoztatta fenntartásait. Österlinget végül meggyőzték Neruda érdemeiről, Beckett pedig 1969-ben kapta meg a díjat - velük szemben Ezra Pound sosem lett irodalmi Nobel-díjas.

Mindenesetre az 1971-es díj jelöltlistáján olyan nevek szerepeltek, mint James Baldwin, Arthur Koestler vagy Weöres Sándor. Igaz, a hetven jelölt között mindössze egy nő volt: Marie Under észt költő.

Forrás: Guardian

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Weöres Sándort is jelölték az 1971-es irodalmi Nobelre

Feloldották a titkosítás alól az 1971-es irodalmi Nobel-díj aktáját, ami egy igazi all-star felsorolás. A jelöltek között akad magyar is.

...
Hírek

Pablo Neruda eddig ismeretlen verseire bukkantak

...
Hírek

Nem derült még ki Pablo Neruda halálának oka

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dobozba zárt szerelem kilenc magas C-vel

Az operairodalom egyik legbravúrosabb tenoráriáját felvonultató darabja, Gaetano Donizetti  Az ezred lánya című vígoperája nyitja januárban a Magyar Állami Operaház 2022-re tervezett bemutatóinak sorát. A főpróbát megelőzően beszélgettünk a rendező Polgár Csabával és Izsák Lili díszlet- és jelmeztervezővel.

...
Szórakozás

Benedict Cumberbatch annyira ellenszenves új filmjében, hogy az már díjat érdemel

A Zongoralecke Oscar-díjas író-rendezője, Jane Campion adaptálta Thomas Savage nagyszerű regényét, A kutya karmai köztet. Azóta díjat díjra halmoz, hét Golden Globe-jelöléssel bír, és nagy valószínűséggel találkozunk majd vele az Oscar vörös szőnyegén is.

...
Szórakozás

Nosztalgiázós lett a Harry Potter-különkiadás, de sok kulisszatitkot megtudunk belőle

„Titokzatos dolog az idő” – mondja Albus Dumbledore a Harry Potter és az azkabani fogolyban. A Visszatérés Roxfortba, amely az első Harry Potter-film bemutatásának huszadik évfordulójára készült, valódi időutazás, megható találkozásokkal és izgalmas kulissszatitkokkal. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Újévi fogadalom: ismerjük meg idén a sémáinkat!

Sokak újévi fogadalma szokott az önismerethez és a személyes fejlődéshez kapcsolódni. Remélhetőleg ez idén sincs másképp, hiszen ezen az úton sose érhetünk teljesen célba, mindig lesznek újabb kihívások, újabb fordulópontok, újabb kérdések és újabb nézőpontok. Ha még nem ismerjük, legyen az egyik ilyen nézőpont a sématerápia!

...
Nagy

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete,  a The Black Maybe a Valancourt Booksnál. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg Amerikában. Interjú. 

...
Nagy

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, mi mindenről volt szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

...

Kaszás György: Tele vagyunk gondolkodási hibákkal

...

Bartók Imre és egy író önboncolása 2021 legjobb magyar regényében

...

Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal

...

Ellis Island története rajzolódik ki Gaëlle Josse díjnyertes könyvéből [FRA]