Kommunista nézetei miatt Neruda majdnem nem kapta meg a Nobel-díjat

Kommunista nézetei miatt Neruda majdnem nem kapta meg a Nobel-díjat

ro | 2022. január 07. |

Ötven év titkosítás után a napokban fedte fel a Svéd Királyi Akadémia, hogy 1971-ben kiket jelöltek az irodalmi Nobel-díjra (erről és a magyar vonatkozásokról ITT írtunk). 1971-ben Pablo Neruda kapta az elismerést „a latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”, viszont most kiderült, hogy a döntnökök között nem volt egyöntetű a támogatottsága.

A Nobel-díjról döntő testület tagjai ugyanis attól tartottak, a chilei költő politikai nézetei nem egyeztethetők össze a díj célkitűzéseivel. A zsűrit leginkább Neruda kommunista szimpátiája zavarta - így például a Sztálint dicsőítő költeményei. A testület akkori elnöke, Anders Österling bár nagyra tartotta Neruda költészetének természetes erejét és „dinamikus vitalitását”, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, hogy verseinek egyre dominánsabb kommunista irányultsága vajon kompatibilis-e a Nobel-díj céljával.

Neruda baloldali elkötelezettségű költő és diplomata volt, számos akkori kommunista országban megfordult, így járt a Szovjetunióban és Magyarországon is - utóbbiról beszámolt az 1960-as könyvhétről szóló filmhíradó, amit ITT tudtok megnézni. Barátja volt Salvador Allende chilei elnöknek. 1973 szeptemberében halt meg, néhány nappal Augusto Pinochet katonai rezsimjének hatalomra kerülése után. Maradványait 2013-ban exhumálták azt követően, hogy felmerült a gyanú, nem a betegsége, hanem mérgezés okozta halálát (2015-ben újra eltemették maradványait, erről ITT írunk).

„Az író gondolkodásmódja – legyen az marxista, szindikalista, anarchista vagy valami más – szabad joga” – írta Österling 1963-ban, hozzátéve ugyanakkor, hogy Neruda szerinte teljes mértékben elkötelezte magát a politika mellett, és ez különösen a Sztálinhoz szóló ódáiban, és hasonló, tisztán propagandisztikus műveiben érhető tetten. Emiatt fenntartásai voltak a jelöltségével kapcsolatban, ám az is igaz, hogy arra nem mondott egyértelmű nemet. Österling a korábbi véleményét 1971-ben is fenntartotta.

Österling amúgy korábban Ezra Pound jelölését sem támogatta, mert szerinte olyan természetű nézeteket terjesztett, amelyek „határozottan ellentétesek a Nobel-díj szellemével”, Samuel Beckett-tel szemben pedig annak nihilizmusa miatt hangoztatta fenntartásait. Österlinget végül meggyőzték Neruda érdemeiről, Beckett pedig 1969-ben kapta meg a díjat - velük szemben Ezra Pound sosem lett irodalmi Nobel-díjas.

Mindenesetre az 1971-es díj jelöltlistáján olyan nevek szerepeltek, mint James Baldwin, Arthur Koestler vagy Weöres Sándor. Igaz, a hetven jelölt között mindössze egy nő volt: Marie Under észt költő.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Weöres Sándort is jelölték az 1971-es irodalmi Nobelre

Feloldották a titkosítás alól az 1971-es irodalmi Nobel-díj aktáját, ami egy igazi all-star felsorolás. A jelöltek között akad magyar is.

...

Pablo Neruda eddig ismeretlen verseire bukkantak

...

Nem derült még ki Pablo Neruda halálának oka

SZÓRAKOZÁS
...

A hosszú menetelés nem egy hagyományos Stephen King-horror, és pont ettől megrázó

Megnéztük a legújabb Stephen King-adaptációt. 

...

Stephen King szerint ez minden idők 10 legjobb filmje

Mutatjuk, milyen filmeket nézz meg Stephen King szerint.

...

Újranyit a Szerelem hálójából ismert könyvesbolt

Igaz, a Sarki Könyveskuckó nem könyvesboltként éled újra, hanem ajándéküzletként.

Kiemeltek
...

Jókai 200: „Életében legendává vált, de szembesülnie kellett a saját szellemi hanyatlásával”

Csillagász, néprajztudós és író egyaránt megszólalt a Jókai Mór születése 200. évfordulójára rendezett kiállítás megnyitóján.

...

Miért szereti a fikció a nehéz anya karakterét?

Érzelmi távolságtartás, feszült kommunikáció, családi minták továbbvite, leválás: az anyával vaszó viszony az irodalomban is meghatározó téma.

...

„Van, amikor a szavak megmentik az embert” – Kavakami Mieko Budapesten

Dolgozott gyárban és hostessként is, ma már befutott, díjnyertes szerző. Ilyen volt a japán Kavakami Miekóval találkozni. 

...

Viszkok Fruzsi: Az olvasás segít, hogy kiszakadjak a hétköznapokból

...

A csend nem egyenlő a kínos hallgatással – Podcast Szél Dáviddal

...

Így lett költőből formabontó prózaíró: podcast Mohácsi Balázzsal