Kommunista nézetei miatt Neruda majdnem nem kapta meg a Nobel-díjat

Kommunista nézetei miatt Neruda majdnem nem kapta meg a Nobel-díjat

ro | 2022. január 07. |

Ötven év titkosítás után a napokban fedte fel a Svéd Királyi Akadémia, hogy 1971-ben kiket jelöltek az irodalmi Nobel-díjra (erről és a magyar vonatkozásokról ITT írtunk). 1971-ben Pablo Neruda kapta az elismerést „a latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”, viszont most kiderült, hogy a döntnökök között nem volt egyöntetű a támogatottsága.

A Nobel-díjról döntő testület tagjai ugyanis attól tartottak, a chilei költő politikai nézetei nem egyeztethetők össze a díj célkitűzéseivel. A zsűrit leginkább Neruda kommunista szimpátiája zavarta - így például a Sztálint dicsőítő költeményei. A testület akkori elnöke, Anders Österling bár nagyra tartotta Neruda költészetének természetes erejét és „dinamikus vitalitását”, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, hogy verseinek egyre dominánsabb kommunista irányultsága vajon kompatibilis-e a Nobel-díj céljával.

Neruda baloldali elkötelezettségű költő és diplomata volt, számos akkori kommunista országban megfordult, így járt a Szovjetunióban és Magyarországon is - utóbbiról beszámolt az 1960-as könyvhétről szóló filmhíradó, amit ITT tudtok megnézni. Barátja volt Salvador Allende chilei elnöknek. 1973 szeptemberében halt meg, néhány nappal Augusto Pinochet katonai rezsimjének hatalomra kerülése után. Maradványait 2013-ban exhumálták azt követően, hogy felmerült a gyanú, nem a betegsége, hanem mérgezés okozta halálát (2015-ben újra eltemették maradványait, erről ITT írunk).

„Az író gondolkodásmódja – legyen az marxista, szindikalista, anarchista vagy valami más – szabad joga” – írta Österling 1963-ban, hozzátéve ugyanakkor, hogy Neruda szerinte teljes mértékben elkötelezte magát a politika mellett, és ez különösen a Sztálinhoz szóló ódáiban, és hasonló, tisztán propagandisztikus műveiben érhető tetten. Emiatt fenntartásai voltak a jelöltségével kapcsolatban, ám az is igaz, hogy arra nem mondott egyértelmű nemet. Österling a korábbi véleményét 1971-ben is fenntartotta.

Österling amúgy korábban Ezra Pound jelölését sem támogatta, mert szerinte olyan természetű nézeteket terjesztett, amelyek „határozottan ellentétesek a Nobel-díj szellemével”, Samuel Beckett-tel szemben pedig annak nihilizmusa miatt hangoztatta fenntartásait. Österlinget végül meggyőzték Neruda érdemeiről, Beckett pedig 1969-ben kapta meg a díjat - velük szemben Ezra Pound sosem lett irodalmi Nobel-díjas.

Mindenesetre az 1971-es díj jelöltlistáján olyan nevek szerepeltek, mint James Baldwin, Arthur Koestler vagy Weöres Sándor. Igaz, a hetven jelölt között mindössze egy nő volt: Marie Under észt költő.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Weöres Sándort is jelölték az 1971-es irodalmi Nobelre

Feloldották a titkosítás alól az 1971-es irodalmi Nobel-díj aktáját, ami egy igazi all-star felsorolás. A jelöltek között akad magyar is.

...

Pablo Neruda eddig ismeretlen verseire bukkantak

...

Nem derült még ki Pablo Neruda halálának oka

TAVASZI MARGÓ
...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

SZÓRAKOZÁS
...

Megható előzetest kapott az ember-polip fura barátságáról szóló Netflix-adaptáció

Milyenek az emberi történetek egy óriáspolip szemszögéből?

...

Grandiózus előzetes érkezett Az éhezők viadala: Az aratás hajnalához

Megérkezett Az új Éhezők-viadala-film első hosszú előzetese.

...

Ralph Fiennes ezt a színésznőt látná Voldemort szerepében az új Harry Potter-sorozatban

A lehetséges visszatérést illetően Ralph Fiennes úgy nyilatkozott, „az a hajó már elment”.

Kiemeltek
...

Vida Kamilla: Nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy lemondjunk a hazánkról

Választásról, anyaságról és reményről beszélgettünk Vida Kamillával a Memento Parkban. 

...

Agatha Christie álneves könyve nem romantikus és nem lányregény [A nő hétszer]

Agatha Christie azt mondta róla, hogy az egyetlen könyve, amellyel már tökéletesen elégedett volt, holott a megírása idején a világ lángokban állt. A Távol telt tőled tavaszom A nő hétszer sorozat áprilisi olvasmánya.

...

Tapasztó Orsi az örökbefogadásról: A szeretet nem ér véget ott, ahol a vérvonal megszakad

A semmiből érkezett a felismerés, hogy örökbe kell fogadnia egy gyereket.

...

Pion István: Az áldozati szerepnek véget kellett vetni, én mondom meg, ki vagyok

...

Vida Kamilla: Írja felül a történelem ezeket a verseket!

...

Valóban az Üvöltő szelek minden idők legnagyobb szerelmi története? Kibeszélő!