Ilyen, amikor egy sportújságíró megszakérti Nemes Nagy Ágnes mai megítélését

Ilyen, amikor egy sportújságíró megszakérti Nemes Nagy Ágnes mai megítélését

sa | 2022. szeptember 06. |

Idén ünnepeljük Nemes Nagy Ágnes születésének 100 éves évfordulóját, amihez persze mindenki alkata szerint csatlakozik. Szöllősi György szerint például ideje szakítani Nemes Nagy Ágnes jelenlegi megítélésével, számolt be róla a 444. Szöllősi sportújságíró, a Nemzeti Sport főszerkesztője, aki Szijjártó Péter jóvoltából diplomataútlevéllel képviseli a magyar focit a nagyvilágban - és aki most új terepre merészkedett, és egy Facebook-poszt alatt fejtette ki véleményét többek között Nemes Nagy Ágnesről:

„Kollaboránsok voltak mind, Nemes Nagy Ágnest is beleértve.”

A posztot Belénessy Csaba, az MTI volt vezérigazgatója, a kormánypárti Mediaworks Hungary Zrt. tartalomfejlesztő tanácsadója osztotta meg, és eredetileg Szabó T. Anna írta két éve. Nemes Nagynak azt a levelét idézi benne, amit a nyolcvanas évek első felében írt, de csak a halála után jelent meg, benne ilyen részletekkel:

“Voltaképpen nagyon érdekes a magyar „népi front”, népi írók történelmi, irodalmi históriája. Érdekes és majdnem hihetetlen. Ezek az emberek, akik a 30-as években bátrak voltak és tisztességesek, akik olyan sokat tettek a magyar parasztság lehetetlen helyzetének feltárásáért, köztudatba emeléséért, akik szembeszálltak az akkori hatalommal a társadalmi és szellemi változásért, 

szinte kivétel nélkül bezupáltak a rákosizmusba.”

A levél leginkább Illyés Gyula példáján mutatja be ezt a fordulatot, Nemes Nagy személyes emlékeit felidézve - és egyébként irtó tanulságos kordokumentum, nagyon érdemes elolvasni.

Hasonlóan értékes viszont Szabó T. Anna kommentárja is, amit a 2020-as eredeti posztban fűzött hozzá:

“Nemes Nagy Ágnest nagyon szeretem. Illyést is szeretem. Juhász Ferencet is. Nekem már könnyű szeretnem őket így, együtt. Beszéltem is mindannyiukról, olvasom őket: nagy írók. De jó is lenne, ha az ő életük a küzdelmeikkel együtt megmaradhatna dokumentumnak, amiről beszélgetni, vitatkozni lehet, érvelni, figyelmesen, nyugodtan. Személyes preferenciáink ellenére a megértés igényével.

Jó lenne, ha nem kellene ismét végignézni, ahogy hatalmi játszmák ugrasztanak egymásnak bennünket, és van, aki készséggel ugrik (a másik torkának),

hogy aztán azt mondhassa, a másik ütött először. Mert van egy határ, igen. Ahol meg kellett volna állni annak, aki jót akar.”

Szöllősi György egészen kiválóan illusztrálta, milyen típusú viselkedéstől óvott Szabó T. Anna - aki hétfőn a maga módján reagált is a friss fejleményekre egy versével:

Nemes Nagy Ágnes első verseskötete 1946-ban jelent meg, és ekkor alapította – férjével, Lengyel Balázzsal közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, mert akkor betiltották. Ezt nagyjából tízéves kényszerű szilencium követte, amikor nem jelenhettek meg művei. Abban az időben főként tanárként dolgozott, a budai Petőfi Gimnáziumban tanított magyart, illetve fordított. Az 1970-es, 1980-as évekre a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége lett.

Az évforduló alkalmából még januárban videó készült Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójára a Jelenkor Kiadó és a Könyves Magazin együttműködésében. A #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című centenáriumi filmben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről. Szóba kerül többek közt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó volt, hogy a szigorúsága mellett milyen jó humora volt, ahogy az is, hogy a tárgyias költészetében miként volt jelen a személyesség. 

A videót ITT tudod megnézni.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Nemes Nagy Ágnest és Esterházy Pétert is megidézik Szigligeten

Ahol a múzsák laknak - epizódok a Szigligeti Alkotóház történetéből címmel nyílik helytörténeti kiállítás pénteken a község több pontján: a Básti Lajos Közösségi Házban, a strandon és más kültereken.

...
Hírek

Tompa Andrea és Nemes Nagy Ágnes kötete is felkerült egy rangos német toplistára

Tompa Andrea Omertája, valamint Nemes Nagy Ágnes németül megjelent verseskötete, a Mein Hirn: ein See (Agyvelőm: tó) is felkerült a Südwestrundfunk (SWR) havi toplistájára.

...
Hírek

Tízezer Nemes Nagy Ágnes-kötetet osztanak ki diákoknak

A középiskolások és az egyetemisták június 10-től a diákigazolványuk felmutatásával vehetik át a kereskedelmi forgalomba nem kerülő Nemes Nagy Ágnes-kötetet, a készlet erejéig.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké