A Sipos Tünde művészettörténész által rendezett kiállítás az alkotóház történetének legizgalmasabb epizódjait ragadja meg. A látogatók bepillantást nyerhetnek az épület arborétumába, megismerhetik a lakószobák kulisszatitkait és megbizonyosodhatnak az itt kibontakozó társasági élet kiváltságosan jó hangulatáról is.
A kiállításon archív fotókból és azokhoz tartozó leírásokból rajzolódik ki az a színes, izgalmas világ, amelyet az írók otthonaként tarthat magáénak a Szigligeti Alkotóház.
Látható, amint Füst Milán az egyik könyvén dolgozik, elolvasható, mit mondott a házról Esterházy Péter, és hogy miként mesélt Szigligetről Makk Károly.
Megelevenedik Karinthy Ferenc és Fekete István alakja, megtudható, milyen volt a fürdőélet a községben, és hogy milyen játékokkal múlatták az időt a művészek.
A Fidelio az alkotóház történetéről is ír, az Esterházy-kastély elődjének számító barokk nemesi kúriát valószínűleg 1785-1787 körül építették. A második világháborút követően államosították, majd az ötvenes évektől kezdett el írók számára alkotóházként működni. Az imént említetteken túl vendége volt Juhász Ferenc, Kassák Lajos, Kertész Imre, Nagy László, Örkény István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Pilinszky János és Zelk Zoltán is.
Az alkotóházról mi is írtunk, ebben a cikkben:
A szigligeti Esterházy-kastély rengeteg fontos mű és kapcsolat születésének színtere volt, nem is beszélve az anekdotákról, amelyek fennmaradtak a szigligeti nyarakról. A Kádár-korszak legfontosabb írói – köztük Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Fekete István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Kertész Imre, Pilinszky János és Juhász Ferenc – jártak ide pihenni, játszani, egymást ugratni, és persze írni.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával és együttműködésével megrendezett tárlat október 9-ig tekinthető meg.
(MTI, Fidelio)
