Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Te meddig tudnál úgy élni, mint Murakami Haruki?

fk | 2021. július 05. |

Murakami Haruki a világ egyik legismertebb írója, aki a zene iránti rajongása mellett arról is híres, hogy szeret futni. Már jó pár évvel ezelőtt fény derült arra is, milyen tudatosan tervezi a napjait: 2004-ben egy Paris Review-nak adott interjúban kérték meg arra, hogy mesélje el, milyen egy tipikus munkanapja. Akkor az író azt mondta, hogy ha éppen egy regényen dolgozik, akkor hajnali négykor kel és öt-hat órát írással tölt. Délután fut tíz kilométert vagy elmegy úszni, esetleg mindkettőt. Aztán még olvas egy kicsit és zenét hallgat, majd kilenc órakor le is fekszik aludni. Azt is elárulta, hogy a napi rutinban fontos szerepe van az ismétlődésnek, így hipnotizálja magát, hogy az elméjének egy mélyebb szintjére tudjon kerülni. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezt a rutint hosszabb időn át fenn tudja tartani – mondjuk hat hónapig vagy egy évig – komoly fizikai és mentális erőre van szüksége. Ilyen szempontból pedig egy hosszabb regény megírása igazi túlélő próba számára. Murakami szerint fizikai erőre szükség van a művészi érzékenységhez.

Az író azonban nem mindig volt ennyire fitt. A pályája elején a 80-as években írás közben több kilót is magára szedett és elég sokat dohányzott. A The New Yorkernek egy interjúban például azt mondta, akár hatvan cigit is elszívott egy nap. Mivel tudta, hogy változtatnia kell, kísérletezni kezdett magán. Ekkor határozta el, hogy minden nap futni fog és megnézi, ez milyen hatással lesz a testére. Az életre ugyanis ő úgy tekint, mint egy laboratóriumra, amelyben bármit ki lehet próbálni. Utólag úgy érzi, jó döntést hozott, mert az évek alatt megerősödött, szívós lett.

Murakami Haruki
Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Geopen, 2021, 167 oldal
Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?

Murakami szerint ez az életmód tette lehetővé, hogy megírja a nagy regényeit, például a Norvég erdőt vagy a Kafka a tengerpartont. Pár évvel ezelőtt megjelent memoárjában hosszabban is írt erről a témáról. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek?-ből megismerhetjük életének azt az időszakát, amikor bezárta a dzsesszbárját és futni kezdett. Mesél a maratonokról, amiket lefutott, és arról is, hogy a futás hogyan kapcsolódik össze nála az írással. Meggyőzni azonban senkit se akart ezzel a könyvvel, szerinte ugyanis, ha valakit érdekel a hosszútávfutás, az előbb-utóbb futni fog. De ha valakit nem érdekel, azt nem lehet sehogy rábeszélni.

Egy író-vlogger, Mel Torrefranca egyébként nemrég kipróbálta, milyen is a Murakami-rutin. A kihívás lényege az volt, hogy egy hétig követte a japán író receptjét: négykor kelt, öt-hat órát írt, tíz kilométert futott. Mindezt pedig dokumentálta is. És bár a próba eleje elég rögösen indult, a hét végére már egész jól érezte magát. Ki tudja, talán érdemes lehet kipróbálni a módszert.

Forrás: Open Culture

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezen a lejátszási listán minden olyan dal rajta van, amiről Murakami valaha írt

Egy lelkes rajongó összeállította a Nagy Murakami Zenei Gyűjteményt. 

...
Hírek

Murakami Haruki flipflopban és rövid nadrágban jár, Olaszországban nyakkendőt köt: itt az Uniqlóval közös kollaborációja

Március közepétől lehet megvásárolni a 8 pólót, amelyek nem szuperkülönlegesek, viszont megtalálhatók rajtuk az írók kedvenc témái: madár, macska, lemezek.

...
Hírek

Ismerd meg az illusztrátort, akit Murakami történetei inspirálnak

Murakami Haruki novellái nyomán alkot izgalmas vizuális világokat egy amerikai illusztrátor, Ard Su.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam