Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Te meddig tudnál úgy élni, mint Murakami Haruki?

fk | 2021. július 05. |

Murakami Haruki a világ egyik legismertebb írója, aki a zene iránti rajongása mellett arról is híres, hogy szeret futni. Már jó pár évvel ezelőtt fény derült arra is, milyen tudatosan tervezi a napjait: 2004-ben egy Paris Review-nak adott interjúban kérték meg arra, hogy mesélje el, milyen egy tipikus munkanapja. Akkor az író azt mondta, hogy ha éppen egy regényen dolgozik, akkor hajnali négykor kel és öt-hat órát írással tölt. Délután fut tíz kilométert vagy elmegy úszni, esetleg mindkettőt. Aztán még olvas egy kicsit és zenét hallgat, majd kilenc órakor le is fekszik aludni. Azt is elárulta, hogy a napi rutinban fontos szerepe van az ismétlődésnek, így hipnotizálja magát, hogy az elméjének egy mélyebb szintjére tudjon kerülni. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezt a rutint hosszabb időn át fenn tudja tartani – mondjuk hat hónapig vagy egy évig – komoly fizikai és mentális erőre van szüksége. Ilyen szempontból pedig egy hosszabb regény megírása igazi túlélő próba számára. Murakami szerint fizikai erőre szükség van a művészi érzékenységhez.

Az író azonban nem mindig volt ennyire fitt. A pályája elején a 80-as években írás közben több kilót is magára szedett és elég sokat dohányzott. A The New Yorkernek egy interjúban például azt mondta, akár hatvan cigit is elszívott egy nap. Mivel tudta, hogy változtatnia kell, kísérletezni kezdett magán. Ekkor határozta el, hogy minden nap futni fog és megnézi, ez milyen hatással lesz a testére. Az életre ugyanis ő úgy tekint, mint egy laboratóriumra, amelyben bármit ki lehet próbálni. Utólag úgy érzi, jó döntést hozott, mert az évek alatt megerősödött, szívós lett.

Murakami Haruki
Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Geopen, 2021, 167 oldal
Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?

Murakami szerint ez az életmód tette lehetővé, hogy megírja a nagy regényeit, például a Norvég erdőt vagy a Kafka a tengerpartont. Pár évvel ezelőtt megjelent memoárjában hosszabban is írt erről a témáról. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek?-ből megismerhetjük életének azt az időszakát, amikor bezárta a dzsesszbárját és futni kezdett. Mesél a maratonokról, amiket lefutott, és arról is, hogy a futás hogyan kapcsolódik össze nála az írással. Meggyőzni azonban senkit se akart ezzel a könyvvel, szerinte ugyanis, ha valakit érdekel a hosszútávfutás, az előbb-utóbb futni fog. De ha valakit nem érdekel, azt nem lehet sehogy rábeszélni.

Egy író-vlogger, Mel Torrefranca egyébként nemrég kipróbálta, milyen is a Murakami-rutin. A kihívás lényege az volt, hogy egy hétig követte a japán író receptjét: négykor kelt, öt-hat órát írt, tíz kilométert futott. Mindezt pedig dokumentálta is. És bár a próba eleje elég rögösen indult, a hét végére már egész jól érezte magát. Ki tudja, talán érdemes lehet kipróbálni a módszert.

Forrás: Open Culture

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezen a lejátszási listán minden olyan dal rajta van, amiről Murakami valaha írt

Egy lelkes rajongó összeállította a Nagy Murakami Zenei Gyűjteményt. 

...
Hírek

Murakami Haruki flipflopban és rövid nadrágban jár, Olaszországban nyakkendőt köt: itt az Uniqlóval közös kollaborációja

Március közepétől lehet megvásárolni a 8 pólót, amelyek nem szuperkülönlegesek, viszont megtalálhatók rajtuk az írók kedvenc témái: madár, macska, lemezek.

...
Hírek

Ismerd meg az illusztrátort, akit Murakami történetei inspirálnak

Murakami Haruki novellái nyomán alkot izgalmas vizuális világokat egy amerikai illusztrátor, Ard Su.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvdesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Szerzőink

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]