Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Te meddig tudnál úgy élni, mint Murakami Haruki?

fk | 2021. július 05. |

Murakami Haruki a világ egyik legismertebb írója, aki a zene iránti rajongása mellett arról is híres, hogy szeret futni. Már jó pár évvel ezelőtt fény derült arra is, milyen tudatosan tervezi a napjait: 2004-ben egy Paris Review-nak adott interjúban kérték meg arra, hogy mesélje el, milyen egy tipikus munkanapja. Akkor az író azt mondta, hogy ha éppen egy regényen dolgozik, akkor hajnali négykor kel és öt-hat órát írással tölt. Délután fut tíz kilométert vagy elmegy úszni, esetleg mindkettőt. Aztán még olvas egy kicsit és zenét hallgat, majd kilenc órakor le is fekszik aludni. Azt is elárulta, hogy a napi rutinban fontos szerepe van az ismétlődésnek, így hipnotizálja magát, hogy az elméjének egy mélyebb szintjére tudjon kerülni. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezt a rutint hosszabb időn át fenn tudja tartani – mondjuk hat hónapig vagy egy évig – komoly fizikai és mentális erőre van szüksége. Ilyen szempontból pedig egy hosszabb regény megírása igazi túlélő próba számára. Murakami szerint fizikai erőre szükség van a művészi érzékenységhez.

Az író azonban nem mindig volt ennyire fitt. A pályája elején a 80-as években írás közben több kilót is magára szedett és elég sokat dohányzott. A The New Yorkernek egy interjúban például azt mondta, akár hatvan cigit is elszívott egy nap. Mivel tudta, hogy változtatnia kell, kísérletezni kezdett magán. Ekkor határozta el, hogy minden nap futni fog és megnézi, ez milyen hatással lesz a testére. Az életre ugyanis ő úgy tekint, mint egy laboratóriumra, amelyben bármit ki lehet próbálni. Utólag úgy érzi, jó döntést hozott, mert az évek alatt megerősödött, szívós lett.

Murakami Haruki
Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Geopen, 2021, 167 oldal
Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?

Murakami szerint ez az életmód tette lehetővé, hogy megírja a nagy regényeit, például a Norvég erdőt vagy a Kafka a tengerpartont. Pár évvel ezelőtt megjelent memoárjában hosszabban is írt erről a témáról. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek?-ből megismerhetjük életének azt az időszakát, amikor bezárta a dzsesszbárját és futni kezdett. Mesél a maratonokról, amiket lefutott, és arról is, hogy a futás hogyan kapcsolódik össze nála az írással. Meggyőzni azonban senkit se akart ezzel a könyvvel, szerinte ugyanis, ha valakit érdekel a hosszútávfutás, az előbb-utóbb futni fog. De ha valakit nem érdekel, azt nem lehet sehogy rábeszélni.

Egy író-vlogger, Mel Torrefranca egyébként nemrég kipróbálta, milyen is a Murakami-rutin. A kihívás lényege az volt, hogy egy hétig követte a japán író receptjét: négykor kelt, öt-hat órát írt, tíz kilométert futott. Mindezt pedig dokumentálta is. És bár a próba eleje elég rögösen indult, a hét végére már egész jól érezte magát. Ki tudja, talán érdemes lehet kipróbálni a módszert.

Forrás: Open Culture

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezen a lejátszási listán minden olyan dal rajta van, amiről Murakami valaha írt

Egy lelkes rajongó összeállította a Nagy Murakami Zenei Gyűjteményt. 

...
Hírek

Murakami Haruki flipflopban és rövid nadrágban jár, Olaszországban nyakkendőt köt: itt az Uniqlóval közös kollaborációja

Március közepétől lehet megvásárolni a 8 pólót, amelyek nem szuperkülönlegesek, viszont megtalálhatók rajtuk az írók kedvenc témái: madár, macska, lemezek.

...
Hírek

Ismerd meg az illusztrátort, akit Murakami történetei inspirálnak

Murakami Haruki novellái nyomán alkot izgalmas vizuális világokat egy amerikai illusztrátor, Ard Su.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

...
Ott Anna

Ezt senki nem mondta – Ott Anna könyvajánlója a második részhez

...
Kiss Imola

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?