Murakami Haruki elárulta, hogyan szokott regényt írni

Pár napja jelent meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, mi a regény szerepe a társadalomban és ő maga hogyan lett író (nemrég ebben az interjúban mesélt erről részletesebben). A Penguin Books most megosztotta oldalán az egyik fejezetet, amelyben a szerző az írás folyamatáról árul el kulisszatitkokat.  

fk | 2022. november 14. |

A Making Time Your Ally: On Writing a Novel című fejezetben Murakami azt foglalja össze röviden, hogyan szokott regényt írni. A szöveg elején leszögezi, hogy amennyire különbözik az egyik regénye a másiktól, annyira különbözik az írás folyamata is, például, hogy hol dolgozik, vagy hogy mennyi ideig tart befejezni a munkát. Azonban maga a mintázat, az egyes lépések, amelyeket követni szokott, nem igazán szoktak változni. Mivel a regényírás hosszútávú folyamat, amelyhez sok energia kell, szerinte elengedhetetlen egyfajta rutin, egy szilárd alap a munkához.

  • Az első lépés a regényíráskor, hogy metaforikusan rendet kell tenni az íróasztalon. Ha regényt ír, akkor csak azon dolgozik, egészen addig, amíg el nem készül vele. Ha csak valami egészen rendkívüli dolog nem történik, akkor nem vállal el semmi mást, ami megtörné a folyamatot. Fordításokon ugyan szokott dolgozni regényírás közben is, de szigorúan határidő nélkül, a saját szakállára.
  • Regényíráskor az a fontos szabálya, hogy egy nap alatt tíz japán kéziratoldalt ír meg (nagyjából hatszász szót, két és fél gépelt oldalt). Ha többet szeretne írni egy nap, akkor is megáll itt, ha nehezebben jön az ihlet, ennyit akkor is kiprésel magából. Erre szerinte azért van szükség, mert fontos az egyenletes tempó egy ilyen projektnél, az nem működik, ha egyik nap az ember mindent kiír magából, a másik napon meg nem ír semmit.

Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland
Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

November 8-án jelenik meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, a regény szerepéről a társadalomban, a saját írói györkereiről és a kreativitásról. A kötet apropóján az Interview Magazine kérdezte varázslatról, boldogságról és időutazásról. Az érdekesebb válaszaiból szemezgettünk.

Tovább olvasok

  • Egyesek talán azt mondhatják erre, hogy egy művésznek nem így kell dolgoznia, de szerinte az írónak jogában áll úgy dolgozni, ahogy az számára természetes. Sok nyomástól meg lehet szabadulni, ha az ember nem művészként gondol magára. A regényíráskor a lényeg a szabadság, az író azt teheti, amit szeretne, akkor, amikor szeretné, anélkül, hogy aggódna amiatt, hogyan látja őt a külvilág.
  • Minden reggel korán kel, iszik egy csésze kávét és aztán egyhuzamban dolgozik négy-öt órát. Ha minden nap tíz oldalt tud írni, az háromszáz oldal egy hónapban. Hat hónap alatt az összesen ezernyolcszáz oldal.
  • Alighogy elkészül az első vázlattal, egy új fejezet kezdődik: az újraírásé. Murakami szerint nincs hasznosabb és szórakoztatóbb dolog a szöveg átdolgozásánál.

Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, az író ennek kapcsán pedig elmesélte, hogyan is kezdődött el  a pályája, és miként küzdött meg az első történeteivel. 

Tovább olvasok

  • Az első átírás előtt általában tart egy szünetet, körülbelül egy hétig pihenteti a szöveget. Aztán az elejétől kezdve végigmegy rajta, ilyenkor többnyire nagy változtatásokat hajt végre. Nem szokott előre fixálni dolgokat, hagyja, hogy a regény magától alakuljon, improvizál, mert szerinte ez a legszórakoztatóbb módja az írásnak. Ugyanakkor, ha emiatt összekuszálódik a történet időszerkezete vagy a karakterek jellemrajza, azt ki kell javítani. A folyamat során előfordulhat, hogy egyes hosszabb szakaszokat ki kell húzni, míg más részeket bővíteni kell. Lehetséges, hogy teljesen új epizódokat kell hozzáadni.
  • Az átírás általában egy-két hónapot vesz igénybe. Amikor befejezi, ismét tart egy-két hét szünetet, majd elkezdi a második átírást. Ezt is az elején kezdi és végigmegy az egész szövegen. Ebben a fázisban főként az apróbb részletekre, a párbeszédek hangnemére fókuszál. Ellenőrzi, hogy a cselekményben minden a helyén van-e és egyszerűsíti a nehezebben olvasható részeket. Ezt követően még egyszer, harmadszorra is végigmegy a regényen, de itt már nem történik nagy átírás, csak finomhangolás.

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

Tovább olvasok

  • Ha mindezzel készen van, tart egy hosszabb szünetet, két hétre vagy egy hónapra félreteszi a kéziratot, igyekszik megfeledkezni róla. Amennyire fontos maga a munka, annyira fontos a pihentetés is. Ha ez megvan, akkor még egyszer végig lehet menni a szövegen, általában az eltelt idő megváltoztatja, hogyan tekint rá, a gyenge pontok ilyenkor kiugranak. Ezután a regény már nagyjából elnyerte a végső formáját, így a következő lépés, hogy meg kell mutatni az első olvasónak. Az ő esetében ez a felesége.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

November 8-án jelenik meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, a regény szerepéről a társadalomban, a saját írói györkereiről és a kreativitásról. A kötet apropóján az Interview Magazine kérdezte varázslatról, boldogságról és időutazásról. Az érdekesebb válaszaiból szemezgettünk.

...

Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, az író ennek kapcsán pedig elmesélte, hogyan is kezdődött el  a pályája, és miként küzdött meg az első történeteivel. 

...

Murakamival autózunk a gyászban három órán át

A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1. Háromórás gyászmunka Ványa bácsi narrációjával. 

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

Pion István: Az áldozati szerepnek véget kellett vetni, én mondom meg, ki vagyok

...

Vida Kamilla: Írja felül a történelem ezeket a verseket!

...

Valóban az Üvöltő szelek minden idők legnagyobb szerelmi története? Kibeszélő!

A hét könyve
Kritika
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek

Megbízhatunk-e még valaha a minket körülvevő valóságban? Krusovszky Dénes új kötete a hét könyve.

Olvass!
...

Fel lehet dolgozni a gyerekkori bántalmazást? – Olvass bele Pion István első regényébe!

Szembe tudunk nézni a gyerekkori traumáinkkal? Olvass bele Pion István első regényébe!

...

Az utolsó nyár, amikor még nem pusztult el minden – Olvass bele a posztapokaliptikus felnövésregénybe!

Ha felnövünk, azzal a világ is elpusztul? Olvass bele Szalkai Szabó Ádám regényébe!

...

Kihajtanak minket, mint csavart az anyából: Olvass bele Cserna-Szabó András családregényébe!

„Szóval ezúttal anyázni fogok. Buzgó szüvel.”