Murakami Haruki elárulta, hogyan szokott regényt írni

Pár napja jelent meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, mi a regény szerepe a társadalomban és ő maga hogyan lett író (nemrég ebben az interjúban mesélt erről részletesebben). A Penguin Books most megosztotta oldalán az egyik fejezetet, amelyben a szerző az írás folyamatáról árul el kulisszatitkokat.  

fk | 2022. november 14. |

A Making Time Your Ally: On Writing a Novel című fejezetben Murakami azt foglalja össze röviden, hogyan szokott regényt írni. A szöveg elején leszögezi, hogy amennyire különbözik az egyik regénye a másiktól, annyira különbözik az írás folyamata is, például, hogy hol dolgozik, vagy hogy mennyi ideig tart befejezni a munkát. Azonban maga a mintázat, az egyes lépések, amelyeket követni szokott, nem igazán szoktak változni. Mivel a regényírás hosszútávú folyamat, amelyhez sok energia kell, szerinte elengedhetetlen egyfajta rutin, egy szilárd alap a munkához.

  • Az első lépés a regényíráskor, hogy metaforikusan rendet kell tenni az íróasztalon. Ha regényt ír, akkor csak azon dolgozik, egészen addig, amíg el nem készül vele. Ha csak valami egészen rendkívüli dolog nem történik, akkor nem vállal el semmi mást, ami megtörné a folyamatot. Fordításokon ugyan szokott dolgozni regényírás közben is, de szigorúan határidő nélkül, a saját szakállára.
  • Regényíráskor az a fontos szabálya, hogy egy nap alatt tíz japán kéziratoldalt ír meg (nagyjából hatszász szót, két és fél gépelt oldalt). Ha többet szeretne írni egy nap, akkor is megáll itt, ha nehezebben jön az ihlet, ennyit akkor is kiprésel magából. Erre szerinte azért van szükség, mert fontos az egyenletes tempó egy ilyen projektnél, az nem működik, ha egyik nap az ember mindent kiír magából, a másik napon meg nem ír semmit.

Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland
Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

November 8-án jelenik meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, a regény szerepéről a társadalomban, a saját írói györkereiről és a kreativitásról. A kötet apropóján az Interview Magazine kérdezte varázslatról, boldogságról és időutazásról. Az érdekesebb válaszaiból szemezgettünk.

Tovább olvasok

  • Egyesek talán azt mondhatják erre, hogy egy művésznek nem így kell dolgoznia, de szerinte az írónak jogában áll úgy dolgozni, ahogy az számára természetes. Sok nyomástól meg lehet szabadulni, ha az ember nem művészként gondol magára. A regényíráskor a lényeg a szabadság, az író azt teheti, amit szeretne, akkor, amikor szeretné, anélkül, hogy aggódna amiatt, hogyan látja őt a külvilág.
  • Minden reggel korán kel, iszik egy csésze kávét és aztán egyhuzamban dolgozik négy-öt órát. Ha minden nap tíz oldalt tud írni, az háromszáz oldal egy hónapban. Hat hónap alatt az összesen ezernyolcszáz oldal.
  • Alighogy elkészül az első vázlattal, egy új fejezet kezdődik: az újraírásé. Murakami szerint nincs hasznosabb és szórakoztatóbb dolog a szöveg átdolgozásánál.

Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, a kötet a Hallgasd a szél dalát! és a Flipper, 1973 című kisregényt tartalmazza, amelyek magyarul is olvashatók. A japán sztáríró az új fordítás örömére egy előszóban mesélte el, hogyan is indult az írói karrierje. Az írását angolul teljes egészében ITT lehet elolvasni, mi pedig összefoglaltuk, mit is lehet megtudni belőle Murakami pályájának kezdeti nehézségeiről.  

Tovább olvasok

  • Az első átírás előtt általában tart egy szünetet, körülbelül egy hétig pihenteti a szöveget. Aztán az elejétől kezdve végigmegy rajta, ilyenkor többnyire nagy változtatásokat hajt végre. Nem szokott előre fixálni dolgokat, hagyja, hogy a regény magától alakuljon, improvizál, mert szerinte ez a legszórakoztatóbb módja az írásnak. Ugyanakkor, ha emiatt összekuszálódik a történet időszerkezete vagy a karakterek jellemrajza, azt ki kell javítani. A folyamat során előfordulhat, hogy egyes hosszabb szakaszokat ki kell húzni, míg más részeket bővíteni kell. Lehetséges, hogy teljesen új epizódokat kell hozzáadni.
  • Az átírás általában egy-két hónapot vesz igénybe. Amikor befejezi, ismét tart egy-két hét szünetet, majd elkezdi a második átírást. Ezt is az elején kezdi és végigmegy az egész szövegen. Ebben a fázisban főként az apróbb részletekre, a párbeszédek hangnemére fókuszál. Ellenőrzi, hogy a cselekményben minden a helyén van-e és egyszerűsíti a nehezebben olvasható részeket. Ezt követően még egyszer, harmadszorra is végigmegy a regényen, de itt már nem történik nagy átírás, csak finomhangolás.

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Tovább olvasok

  • Ha mindezzel készen van, tart egy hosszabb szünetet, két hétre vagy egy hónapra félreteszi a kéziratot, igyekszik megfeledkezni róla. Amennyire fontos maga a munka, annyira fontos a pihentetés is. Ha ez megvan, akkor még egyszer végig lehet menni a szövegen, általában az eltelt idő megváltoztatja, hogyan tekint rá, a gyenge pontok ilyenkor kiugranak. Ezután a regény már nagyjából elnyerte a végső formáját, így a következő lépés, hogy meg kell mutatni az első olvasónak. Az ő esetében ez a felesége.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

November 8-án jelenik meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, a regény szerepéről a társadalomban, a saját írói györkereiről és a kreativitásról. A kötet apropóján az Interview Magazine kérdezte varázslatról, boldogságról és időutazásról. Az érdekesebb válaszaiból szemezgettünk.

...
Hírek

Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, az író ennek kapcsán pedig elmesélte, hogyan is kezdődött el  a pályája, és miként küzdött meg az első történeteivel. 

...
Szórakozás

Murakamival autózunk a gyászban három órán át

A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1. Háromórás gyászmunka Ványa bácsi narrációjával. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

Egy férfi idős anyja élettörténetét kutatva váratlanul egy megmagyarázhatatlan fényképre bukkan. Olvass bele Susanne Abel sikerkönyvébe!

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög, állítja David Harsanyi. Lehet-e példaértékű Európa? Olvass el egy részletet az Eurotrashből!