Az író elmondta, hogy számára a Gázai övezet véres konfliktusa borzasztó példája annak, hogy világunkat valódi és metaforikus falak osztják ketté. Bár jelenleg csak a békéért tud imádkozni, abban is bízik, hogy a fikció ahelyett, hogy egyszerűen menekülést kínálna, segíthet megértenünk és túlélni az egyre veszedelmesebb időket. „Vannak zsidó barátaim Izraelben. És azzal is tisztában vagyok, hogy a palesztin helyzet nyomorúságos” – mondta Murakami az Associated Pressnek. „Tehát nem tudok mást tenni, mint imádkozni, hogy a béke mielőbb elérkezzen. Nem tudom megmondani, melyik oldalnak van igaza.”
Izrael és a Hamász fegyveres csoport összecsapása rezonál Murakami legújabb regényének (The City and Its Uncertain Walls) címére, amely idén jelent meg japánul. „Az én regényeimben a falak valódi falak. De persze metaforikus falak is egyben” – mondta a 74 éves író. „Számomra a falak nagyon jelentőségteljes dolgok. Kicsit klausztrofóbiás vagyok, így ha be vagyok zárva egy szűk helyre, enyhe pánik támad bennem, épp ezért gyakran gondolok a falakra. Amikor Berlinben jártam, a fal még ott volt. Amikor meglátogattam Izraelt, és megláttam a 6 méter magas falat, kissé megrémültem” – tette hozzá. Murakami a héten beszélt az AP-nak, mielőtt az észak-spanyolországi Oviedo városában megkapta az Asztúria hercegnője spanyol irodalmi díjat.
Az Asztúria hercegnője-díj zsűrije méltatásában a 74 éves japán szerzőt a kortárs irodalom hosszútávfutójának nevezte, akinek hangja nagyon különböző generációkhoz jutott el.
A díj zsűrije kiemelte, Murakami képes arra, hogy egy ambiciózus és innovatív narratívában egyeztesse össze a japán hagyományokat és a nyugati kultúra örökségét. A szerző úgy gondolja, az írók és az olvasók a fikción keresztül sokat tanulhatnak, méghozzá azt, hogy elkerüljék az elhamarkodott ítéleteket és elfogadják, hogy az élet valódi kérdéseire ritkán találnak meggyőző választ. A fikció által továbbadható bölcsességre reflektálva Murakami azt mondta, hogy bár szükség van az újságírásra és a világ eseményeinek elemzésére,
„metaforikus és lassú információra is szükségünk van”, hogy megértsük a valóságot,
amelyet az új technológiák gyorsan átalakítanak, miközben továbbra is időtlen vallási és nemzeti konfliktusok szegélyezik utunkat. „Vannak például álhírek, melyek ellen fel lehet lépni a fikcióval. Szerintem ez a regények egyik legfőbb ereje” – mondta. „Az álhíreknek csekély esélyük van arra, hogy megnyerjék az igazság elleni harcot, mert azok az emberek, akik sok történetet ismernek, minden bizonnyal átlátnak a hazugságokon.”
Murakamit évek óta az irodalmi Nobel-díj legnagyobb várományosának tekintik, de az elismerés egyelőre még várat magára. A díj gyakran olyan, kisebb olvasóközönséggel rendelkező írókhoz kerül, mint az idei győztes, a norvég Jon Fosse. Arra a kérdésre, hogy nem bánja-e ezt, Murakami azt mondta, sztoikus ezzel kapcsolatban, csak amiatt aggódik, ami az irányítása alatt áll: a saját írásai miatt.
2023-ban a norvég Jon Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat. Fosse a kortárs norvég irodalom legelismertebb alakja, gyakran hívják a mai Ibsennek is.
„Alapvetően az az elvem, hogy nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget a díjaknak, melyeket mindig valaki más ítélete alapján osztanak. Inkább olyan dolgok érdekelnek, amelyekben saját magam dönthetek” – mondta. „Természetesen megtiszteltetés számomra, hogy megkaptam ezt a spanyol díjat, de a legcsodálatosabb mégis az, ha el tudom mesélni a saját történetem.” Murakami, aki lelkes hosszútávfutó, azt nyilatkozta, hogy életkora ellenére még mindig erős. Jelenleg épp szünetet tart a könyvek között, hogy feltöltődjön kreativitással, mielőtt belevágna egy új projektbe. „Már 74 éves vagyok, és nem tudom, hány regényt tudok még írni. Ezért bármit is írok, azt nagy körültekintéssel teszem” – mondta.
