Január 1-jétől ismét újabb szellemi alkotások kerülnek közkincs / public domain státuszba. A szabályozás országonként eltérhet, Magyarországon a szerzői jogi védelem a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejárta után a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók. Az év elejétől hozzáférhető művek közül 250, például Herczeg Ferenc és Robert Capa művei elérhetőek az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK), ahová az év folyamán további alkotásokat is feltöltenek majd.
Szabad a gazda!
A most közkinccsé váló műveket tartalmazó gyűjteményrész a kultúra és a tudomány területén alkotó, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít, írja a nemzeti könyvtár közleménye. Így bekerült többek között a 2024-ben viták középpontjában álló Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor, Rapaics Raymund, a vizuális alkotók közül pedig Robert Capa.
Herczeg Ferenc (1863-1954) tavaly a középiskolai tananyagba is bekerült, illetve érettségi tétel is kapcsolódott a munkásságához. Az író szerepéről, és tanagyaggá válásáról tavasszal megkérdeztünk több érintettet, írókat, pedagógusokat. Véleményük erősen megoszlott Herczeg jelentősségéről és művei színvonaláról is. A teljes cikket itt olvashatjátok. Itt pedig két írásába olvashattok bele, hogy magatok is képet kapjatok a munkájáról.
Az OSZK közleménye Herczeget „a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írójaként" jellemzi, „akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra".
Rajta kívül közkinccsé váltak még Nagy Lajos (1883-1954), a szatirikus próza mesterének művei. Ő a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író volt, aki novelláival vált igazán ismertté.
Nemcsak az irodalom, hanem egyéb tudományterületek írott művei is megkapják a szerző halála után 70 évvel a public domain címkét, így Gerevich Tibor (1882-1954) akadémikus, a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó volt.
És Huszti József is (1887-1954), a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.
Valamint Papp Viktor (1881-1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár művei is, aki aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében, és Rapaics Raymundé (1885-1954), aki a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen - sorolták a közleményben.
Szabadon felhasználhatóvá válták Robert Capa (1913-1954), a világhírű magyar-amerikai fotográfus és haditudósító művei is, aki a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.
A közkinccsé váló külföldi alkotások között olyan műveket találunk, mint Hemingway Búcsú a fegyverektől vagy Virginia Woolf Saját szoba című regényei.
Forrás: MTI
