Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nem tárgyalja a keresetet, amelyet Sir Arthur Conan Doyle skót író örökösei nyújtottak be, hogy megakadályozzák egy Sherlock Holmes-művekre épülő könyv megjelenését.

Az örökösök szerint Leslie Klinger és Laurie R. King íróknak jogdíjat kellene fizetniük, amiért Conan Doyle karaktereit használják. Elena Kagan, a legfelsőbb bíróság elnöke magyarázat nélkül utasította el a Doyle-hagyaték kérelmét.

Egy chicagói fellebbviteli bíróság idén júniusban már a Doyle-hagyaték ellenében határozott. Az akkori döntés szerint Arthur Conan Doyle 1923 előtt publikált 50 Sherlock Holmes-írása már közkincsnek számít. A nyomozóról szóló korai munkák, a Holmesra, segítőtársára, Dr. Watsonra, ősellenségére, Moriarty professzorra vonatkozó leírások, a detektív háza, a 221B Baker Street és Holmes kokainfüggősége sem tartoznak már az amerikai szerzői jogvédelem hatálya alá, így a skót szerző hagyatékának kezelője már nem kérhet jogdíjat ezekre a művekre hivatkozva. A chicagói bíróság úgy értékelte, nem volt ok arra, hogy a jogok lejárta után meghosszabbítsák az amerikai szerzői jogi rendelkezéseket a művekre vonatkozóan. Csupán tíz olyan 1923 és 1927 között keletkezett Holmes-történet maradt, amelyek szerzői jogai 2022 decemberében évülnek el.

Klinger kiadója 2011-ben ötezer dolláros jogdíjat fizetett az A Study in Sherlock című kötet után. A tervek szerint novemberben megjelenő második, In the Company of Sherlock Holmes című könyv után azonban már nem volt hajlandó fizetni, ezért a Doyle-hagyaték perbe fogta őt. Klinger azzal érvelt, hogy a műben 1923 előtt alkotott személyiségek szerepelnek, így a köztulajdon kategóriájába esnek. A chicagói bíróság június 16-án az író javára döntött és a legfelsőbb bíróság most jóváhagyta az akkori határozatot.

(MTI)